ABCD - Mocsár Gábor

Mocsár Gábor ☰ 1921.02.24 ☷ Debrecen 1988.12.03 | író, szerkesztő, újságíró

628229

Močaras, Gaboras (1002261 | - )
Mocsár Gábor (1002262 | - )

életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

M.: Aratáskor a Kubány vidéken, úti jegyzetek, 1952; Egy párttitkár feljegyzései, riportr., 1956; Forró napok, r., 1956; Ördögdomb, r., 1960; Szellem és századok, tan., Debrecen, 1962 <1961*ÚMIL>; Nyitott tenyér, r., 1963; Tanyavilág - bomló világ [Taar Ferenccel], szociogr., 1964; Pirostövű nád, elb., kisr., 1964; Pávatoll. - Illetlenek, kisr.-ek, 1966; Nálunk, vidéken, szociogr., 1967; Fecskék és miatyánk, elb., Bp.-Szeged, 1967; Kerek egymillió, kisr.-ek, 1968 <1967*KMIK>; Nagy erdő, kis fiú, ifj. r., 1967; Fekete csónak, r., 1968; Égő arany, riportok, 1970; Mindenki városa, 1970; Ki vágta fejbe Hudák elvtársat?, kisr., 1971; Gyémántper, r., 1972; Sziklából víz, elb., 1975; Ég alatt, föld felett, r., 1975; Kék barlang, kisr.-ek, 1978; Süli-bógni, kisr.-ek, 1979; A város és a fejedelem, r., 1980; Délibábjaim városa, szociogr., 1981; Részletek egy közép-európai életrajzból, vál. elb., 1982; Csöngetésre vakkants, ifj. r., 1983; ...eleitől fogva, önéletírás, 1986; Faházikók, r., 1987; Minden időben. Irodalmi önéletírás, 1946-1957, 1989.[MIL,KKMGY,ÚMIL,KMIK,MIB8,MÉL4,OSZKK]MOCSÁR GÁBOR(Nyírmártonfalva-Gut, 1921. febr. 24.-Debrecen, 1988. dec. 3. ): író, újságíró, szerkesztő.Szocialista Munkáért Érdemérem 1954; JA-díj 1968; Szeged Város Művészeti Díj 1970; A Munka Érdemrend arany fokozata 1981; A Műv. Alap Irodalmi Díja 1985.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Mocsár Gábor (Gut, 1921. febr. 24. – Debrecen, 1988. dec. 3.): író, újságíró, József Attila-díjas (1968). Apja a nyírmártonfalvai határral szomszédos Guton volt erdőőr, később Büdöskúton csősz. ~ itt gyerekeskedett, majd a hármashegyi áll. elemi népisk.-ban végzett négy elemi osztályt. A polgári isk.-t a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Fémipari szakisk.-ban kitanulta a géplakatos szakmát. Diósgyőrben, Pesten, Debrecenben dolgozott, műszaki gyakornok volt. A II. világháborúban katona, a SZU-ban hadifogoly. Hazatérése után a debreceni villanygyár díjbeszedője, majd műszaki tervező. Csatlakozott a kommunista párthoz. Írói pályája újságcikkekkel, riportokkal kezdődött. Debrecenben a Néplapnál (1949-1950) munkatárs, a Győr-Sopron Megyei Hírlap főszerk.-je (1950-1954)~ a Szabad Nép szerkesztőbizottsági tagja (1954-1956). 1957-1961-ben ismét Debrecenben újságíró. Amikor a kritikai hang is helyet kapott írásaiban, eltávolították a politikai sajtóból. Az Alföld c. irodalmi és művészeti folyóirat felelős szerk.-je 1962-től leváltásáig (1964. jan.). Szegedre költözött, részt vett a Tiszatáj és a Tiszatáj-Magvető szerkesztésében 1986-ig. Szerk. a Tiszatáj antológiát. 1956-tól elismert író, regényíró. A népiesek hagyományát folytatta elbeszéléseiben, regényeiben. Életművében nemcsak szépírói, hanem szociográfiai, tényfeltáró módszerrel dolgozott. Műveiben a történelmi és társadalmi változásokat írta meg drámai, publicisztikai-szociográfiai és humoros-szatirikus változatban. Indítványozta a Magyarország felfedezése c. sorozat fölélesztését és újjászervezését. Ebben a sorozatban jelent meg Égő arany c. riportkönyve (1970). 1987-ben visszaköltözött Debrecenbe. Önéletrajzát írta: Eleitől fogva (Bp., 1986); Minden időben (posztumusz, Bp., 1989). – F. m. Egy párttitkár feljegyzései (riportr., Bp., 1956); Forró napok (r., Bp., 1956); Szellem és századok (tanulmányok, Bp., 1961); Tanyavilág – bomló világ (szociográfia, Taar Ferenccel, Bp., 1964); Nálunk vidéken (szociográfia, Bp., 1967); Fecskék és miatyánk (elb., Szeged, 1967); Kerek egymillió (kisr.-ek, Bp., 1967); Fekete csónak (r., Bp., 1968); Gyémántper (r., Bp., 1972); Sziklából víz (elb., Bp., 1975); Suli-bógni (kisr., Bp., 1979); A város és a fejedelem (r., Bp., 1980); Délibábjaim városa (szociográfia, Bp., 1981); Részletek egy közép-európai életrajzból (vál. elb., Bp., 1982); Faházikók (r., Bp., 1987). – Irod. M. G.: Pályám emlékezete (Új Írás, 1976. 12. sz.); Havasi Zoltán: M. G. Portrévázlat (Tiszatáj, 1971. 3. sz.); Szalay Károly: M. G., a szatirikus (Forrás, 1972. 5. sz.); Székelyhidi Ágoston: Töredék M. G. prózaíróról és hajdani főszerkesztőről (Hajdú-Bihari Napló, 1977. júl. 17.); Sz. Simon István: Írók a Tisza táján (interjú, Délmagyarország, 1977. aug. 14.); Bata Imre: M. G. hatvanéves (Tiszatáj, 1981. 2. sz.); Kiss Tamás: M. G. regényeiről (K. T.: A főnix szárnya alatt, Bp., 1985.); Berkes Erzsébet: Meghalt M. G. (Magy. Nemzet, 1988. dec. 6.); Ördögh Szilveszter: Egy közép-európai életrajz (Élet és Irod., 1988. 51. sz.); Majoros Tibor: Gábor galambjai. M. G. 1921-1988 (Tiszatáj, 1989. 1. sz.); Fekete Gyula: Búcsú M. G.-tól (Napjaink, 1989. 2. sz.); Székelyhidi Ágoston: M. G. (Alföld, 1989. 2. sz.); Ördögh Szilveszter: M. G. (Népszabadság, 1991. 46. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film

Dübörgő csend | Emberi kaland |☰ 1977 |☰ író

linkek

PIM

Amicus: 4112