Kortárs magyar írók, 1945-1997

A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1980; JA-díj 1983; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983, 1984, 1986, 1988; Wheatland-díj (USA) 1989; Albert Schweitzer-díj 1991; Paul Harris-díj 1991; Premio Mediterraneo 1991; Kelet-nyugati Tanulmányok Intézete kitüntetése (USA) 1994; Interfaith Gold Medallion (Anglia); Giorgo La Pira Béke-, Kultúra- és Szolidaritás Díj 1998 (Olaszo.); Joseph Bech-díj (Hamburg) 1998.(Bp., 1922. febr. 10.): író, műfordító.GÖNCZ ÁRPÁD[KMIK,KK92,KK94,KK96,MNBCD,ÚMIL,OSZKK]M.: Sarusok, r., 1974 [bolgárul: Szófia, 1997]; Magyar Médeia, monodráma, 1976; Magyar Médeia. Sarusok. Rácsok, d., 1979; Találkozások, elb., 1980 [angolul: 1991]; Mérleg. Hat dráma, 1990; Gyaluforgács. Esszék, jegyzetek, interjúk [vál. és szerk. Makai Tóth Mária], 1992; Hazaérkezés, r., elb., 1991 [angolul: 1995]; Az örökség, Kolozsvár, 1993; Beszélgetések az elnökkel [László Györggyel és Wisinger Istvánnal], 1994; Kő a kövön. Válogatott írások, 1996.Műford.: W. Golding: A torony, r., 1965; E. Hemingway: Vándorünnep, visszaemlékezések, 1966; J. Updike: A kentaur, r., 1966; E. M. Forster: Út Indiába, r., 1967; W. Cather: Az én Antóniám, r., 1968; W. Golding: Ripacs Martin, r., 1968; D. H. Lawrence: Szerelem a kazlak közt, kisr., 1968; T. Wolfe: Az időről és a folyóról, r., 1968; E. S. Gardner: A legyező-táncosnő lovának esete, bűnügyi r., 1969; W. Styron: Nat Turner vallomásai, tört. r., 1969; J. Ball: Forró éjszaka, bűnügyi r., 1970; W. Faulkner: A hang és a téboly, r., 1970; W. Golding: A piramis, r., 1970; W. Golding: Az utódok, r., 1970; A. Sillitoe: A hosszútávfutó magányossága. - Szombat este, vasárnap este, r.-ek, 1970; R. L. Stevenson: Öngyilkosok klubja. - A falesai part. - A ballantraei örökös, kisr.-ek, 1970; E. Hemingway: A folyón át a fák közé, r., 1971; E. Hemingway: Tavaszi zuhatag, kisr., 1971; V. Packard: Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában [Szilágyi Tiborral], 1971; W. Styron: Feküdj le a sötétben! r., 1971; W. H. Thackeray: Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségének története, I-II., r., 1972; A. C. Clarke: 2001 Űrodisszeia, tud.-fant. r., 1973; E. Hemingway: Szigetek az Áramlatban, r., 1973; M. Lowry: Vulkán alatt, r., 1973; W. S. Maugham: Zsákutca, r., 1973; B. Devlin: A lelkem ára, visszaemlékezések, 1974; W. Faulkner: Sartoris, r., 1974; M. Lowry: Át a Panamán, kisr.-ek, 1974; A. K. Armah: A szépek még nem születtek meg, r., 1975; A. Christie: N vagy M, bűnügyi r., 1975; J. B. Priestley: Jópajtások, r., 1975; J. Updike: Szegényházi vásár. - A farm, kisr.-ek, 1975; W. Eastlake: A művész arcképe huszonhat lóval, r. [1976]; S. O'Casey: Drámák [a verseket Tótfalusi István ford., vál. Osztovits Levente], 1977; M. Shelley: Frankenstein, fant. r., 1977; W. Faulkner: Példabeszéd, r., 1977; R. L. Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete, két kisr., Bk.-Bp., 1978; W. Golding: A torony, két r., Pozsony-Bp., 1978, cop. 1965, 1970; Y. Kawabata: A tó, kisr. [1978]; W. Faulkner: Fiam, Absolon!, r., 1979; E. L. Doctorow: Ragtime, r., 1979; T. Dzsunicsiró: Egy hibbant vénember naplója, kisr., 1980; Premchand: Nirmalá, elb. [Aradi Évával, Rubin Péterrel], 1980; T. S. Eliot: Káosz a rendben. Irodalmi esszék [vál. és az előszót írta Egri Péter, ford. másokkal], 1981; J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura [az I. rész 1-11. fejezetét, ... a hozzá tartozó versbetéteket ford. Réz Ádám, a többi verset ford. Tandori Dezső], r., 1981; D. Freeman: Pitypang, a hiú oroszlán, képes mesekönyv [1981]; J. Updike: Gyere hozzám feleségül. Románc, 1981; Edgar Allan Poe válogatott művei [fordította Babits Mihály és mások, vál. Borbás Mária és Kretzoi Miklósné, jegyz. Ferencz Győző, Rozsnyai Bálint], 1981; P. Shaffer: Equus [további cím: Amadeus], két d., 1982; M. Ógai: A vadlúd, elb. [Hürkecz Istvánnal, Teleki Erzsébettel], 1983; W. Golding: Beavatás, r., 1983; A. Lang: Maflázia, meser., 1984; C. McCullouch: Tövismadarak, r., Englewood, 1984; J. Updike: Nyúlháj, r., 1984; K. Paterson: A Nagy Gilly Hopkins, ifj. r., 1986; J. Cheever: A Falconer, r., 1986; V. S. Pritchett: A hasraesés művészete. Válogatott elbeszélések, 1986; J. Updike: Az eastwicki boszorkányok, r., 1986; O. p'Bitek: Lawino éneke. Egy elhanyagolt asszony siráma, v., 1986; J. M. Synge: Drámák, 1986; W. Soyinka: Aké. A gyermekkor évei, r., 1987; J. R. R. Tolkien: A sonkádi Egyed gazda... azaz A nép nyelvén a Házisárkány urának... fölemelkedése és csodálatos kalandjai, 1988; E. L. Doctorow: Világkiállítás [a versbetéteket Várady Szabolcs ford.], r., 1988; J. Updike: Nyúlketrec, r., 1988; J. Updike: Így látja Roger, r., 1989; S. Shepard: Az elásott gyermek [Révész Máriával], d., 1989; J. K. Toole: Tökfilkók szövetsége, r., 1989; G. Bush: Előre tekintve, önéletrajz, 1989; J. Ball: Forró éjszaka, r., 1993; M. W. Shelley: Frankenstein vagy A modern Prométheusz, r., Szeged [1995]; J. Updike: Bízzál bennem, elb.,1995; Y. Menuhin: A király, a macska és a hegedű. Dánielnek, aki hegedül és Dávidnak, aki számol, mese, 1997.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1922. február 10-én született Budapesten. A tágabb értelemben vett család a Trianon előtti Magyarország három tájáról és három kultúrájából származott. Az apai ősök muraközi származásúak és katolikus vallásúak. Dédnagyapja az 1848-49-es forradalom sebesült és börtönviselt honvédkapitánya, később csáktornyai gyógyszerész. Nagyapja postavezérigazgató helyettes. Édesapja, Göncz Lajos érettségizett, de külön képesítéssel nem rendelkezett, volt sportoktató, magánalkalmazott, vállalkozó. Anyai ágon dél-erdélyi származású, édesanyja, Heimann Ilona unitárius vallású. Egyedüli gyermekként nevelték. 1947 óta házas, felesége Göntér Mária Zsuzsanna szociális gondozó. Felesége családja Kassáról került Magyarországra, összes felmenője tanár és tanító volt. Négy gyermekük született: Kinga (1947) orvos-pszichiáter, Benedek (1951) vízépítő mérnök, Annamária (1954) kertépítő mérnök és Dániel (1956) orvos-pszichiáter. A négy generációt egyesítő család egy budapesti III. kerületi bérházban lakott negyvennégy éven át. Az általános és középiskolát Budapesten végezte, 1939-ben érettségizett a Werbőczy István Reálgimnáziumban. 1939-1944 között a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tanult jogot. Még jogászhallgatóként 1939-1946 között az Országos Földhitelintézetben dolgozott. A politikával elég korán kapcsolatba került, mivel a Teleki Pál Munkaközösség fiatalabb nemzedékéhez tartozott (1938). Ez jobbára piarista öregcserkész-szervezet volt, amely fokozatosan nőtt bele az ellenállási mozgalomba. Sok középosztályi nemzedéktársához hasonlóan, a negyvenes években a környezete ellenére lett közösségi ember, lázadása kollektív eszmeiségű volt. A parasztdemokrácia és a paraszt radikalizmus alapján állt. Innen egyenes út vezetett a magyar antifasiszta ellenálláshoz. A Magyar Diákok Szabadságfrontján belül a Táncsics Zászlóaljhoz csatlakozott. 1944 karácsonyán Rákoshegyen tábori csendőrökkel vívott tűzharcban megsebesült. 1945-ben a Teleki Pál Munkaközösség idősebb nemzedékét követve a Független Kisgazdapártot választotta. 1946-tól két éven át az FKGP alkalmazottja volt. Kovács Béla pártfőtitkár személyi titkára lett. A párt ifjúsági szervezetének lapját, a Nemzedéket szerkesztette, miközben a nagybudapesti szervezet elnöki tisztét is ellátta. Később a párt parlamenti csoportjának titkáraként dolgozott. Az FKGP Kovács Béla elhurcolásával (1947. február 25.) kezdődött szétverése után politikával hivatásszerűen nem foglalkozott, de nem tartóztatták le. 1948-ban állás nélkül maradt. Baráti kapcsolatok révén segédmunkásként helyezkedett el. Később megtanulta az autogén hegesztést és a csőlakatos mesterséget. 1949-től két évig az Április 4. Gépgyár majd a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár munkása volt. 1951-ben a Talajjavító Nemzeti Vállalathoz ment, ott is fizikai állományba került. Az évek során üzemvezető-helyettes, üzemvezető, végül körzetvezető lett. Az AGROTERV-nél irányító tervező. A Budapest környéki és Nógrád megyei dombos területek talajvédelmi munkálatait irányította. Kidolgozta a talajvédelmi tervezés magyarországi módszerét, amihez nyugati szakirodalom alig állt rendelkezésére. Már hosszabb ideje dolgozott a mezőgazdaságban, amikor 1952-ben felvették a gödöllői Agrártudományi Egyetemre. A forradalom évében a Növénytermesztési Kar végzős mérnökhallgatója volt, ám az egyetemet soha nem fejezte be. 1956. október 23. Budapesten érte. Az első napok tájékozódással és kapcsolatkereséssel teltek. Az újjáalakított Parasztszövetség tisztségviselője lett. Aktívan csak november 4. után, az utóvédharcok idején kapcsolódott be az ellenállásba. A forradalom leverését követően az indiai diplomácia közvetítési kísérletében vállalt szerepet. Részt vett a magyar demokratikus függetlenségi mozgalom kibontakozási javaslatának végső megszövegezésében, amelynek alaptervezetét Bibó István írta. Nagy Imre írásait ő juttatta ki a magyar emigrációhoz. 1957-ben a Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetnél irányító tervező agronómus volt. 1957. május 23-án letartóztatták és a Bibó-per (1958. július 28. - augusztus 1.) másodrendű vádlottjaként zárt tárgyaláson perbe fogták. Az 1958. augusztus 2-án kihirdetett ítélet szerint életfogytiglani börtönnel, 10 év politikai jogvesztéssel és teljes vagyonelkobzással sújtották. A büntetésből 6 év 3 hónapot töltött le, 1962-ben az amnesztia után, egyéni kegyelemmel szabadult. Fogsága idején megtanult angolul, szabadulása után egy évig mint a veszprémi egyetem szakfordítója dolgozott. Talajvédelmi szakmája folytatásával is megpróbálkozott, nem sok sikerrel. Munkahelyéről, a Talajjavító Vállalattól 1965-ben kilépett. 1965-től az Irodalmi Alap tagjaként szabadfoglalkozású író és műfordító. Fordítóként az angolszász regény- és drámairodalom elismert tolmácsolója. Viszonylag későn kezdett el saját műveket írni. Sarusok című regénye 1974-ben jelent meg. 1983-ban József Attila-, 1989-ben Wheatland-, 1991-ben Paul Harris- és Albert Schweitzer-díjat kapott. Első jelentős ellenzéki tevékenysége a Bibó Emlékkönyv szerkesztése volt. A demokratikus ellenzék aláírási akcióinak rendszeres résztvevője. A Szabad Kezdeményezések Hálózatának 1988. május 1-jén alapító tagja, 1988 őszén az SZDSZ-be is belépett. Egy évre a párt ügyvivőjének, további egy évre az Országos Tanács tagjának választották, amely funkciójáról elvi egyetértését és párttagságát fenntartva 1990. október 2-án lemondott. Az SZDSZ 1989 tavaszán elfogadott első programjának megszövegezésében is részt vállalt. 1988. júniusban a történelmi igazságtételt kezdeményező bizottság (TIB) alapító tagja, alelnöke és programjának egyik kidolgozója. Az Emberi Jogok Magyarországi Ligájának egyik létrehozója és a budapesti tagozat ügyvezető alelnöke. 1989. december 20-án a Magyar Írók Szövetségének elnökévé választották, tisztét 1990. szeptember 11-ig töltötte be, azóta az Írószövetség tiszteletbeli elnöke. 1987. január 31-től volt az Írók Szakszervezetének elnökségi tagja, 1989. május 20-án elnökké választották, e tisztét is 1990-ig viselte. A Holmi című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátummal lett képviselő. Mandátumáról köztársasági elnökké választása után, 1990. augusztus 3-án mondott le. A választásokon győztes MDF és a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ között 1990. április végén létrejött tárgyalásokban vitt politikai közvetítő szerepe valamint általános tekintélye következtében a Magyar Köztársaság Országgyűlésének sorrendben ötvenedik elnökévé választották, így 1990. május 2-tól az alkotmány értelmében ideiglenesen ő töltötte be az államfői tisztséget. 1990. augusztus 3-án a képviselőház 143 tagja egyedüli jelöltként őt javasolta köztársasági elnöknek. A jelölést követően titkos szavazáson 295 szavazattal, 13 ellenében 5 évre a köztársaság elnökévé választották.

• Nemzedék, 1946-1947
• A torony, [1965]
• A kentaur, 1966
• Vándorünnep, 1966
• Út Indiába, 1967
• A filmalkotás, 1968
• Az én Antóniám, 1968
• Az én Antóniám, 1968
• Az időről és a folyóról, 1968
• Ripacs Martin, 1968
• Szerelem a kaziak közt, 1968
• Vándorünnep, 1968
• A legyező-táncosnő lovának esete, 1969
• Nat Turner vallomásai, 1969
• Nat Turner vallomásai, 1969
• Egyre távolabb a szótól, [1970]
• A hang és a téboly, 1970
• A hosszútávfutó magányossága, 1970
• A legyek ura, 1970
• A legyek ura, 1970
• Az utódok, 1970
• Az utódok, 1970
• Forró éjszaka, 1970
• Öngyilkosok klubja, 1970
• Feküdj le sötétben!, 1971
• Feküdj le sötétben!, 1971
• Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában, 1971
• Szegények és gazdagok, 1971
• Vándorünnep, 1971
• A pusztulás képei, [1972]
• Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségének története, 1972
• 2001. Űrodisszeia, 1973
• A legyek ura, 1973
• Pendennis története, 1973
• Szigetek az Áramlatban, 1973
• Szigetek az Áramlatban, 1973
• Vulkán alatt, 1973
• Zsákutca, 1973
• A lelkem ára, [1974]
• Át a Panamán, [1974]
• Nat Turner vallomásai, 1974
• Sartoris, 1974
• Sartoris, 1974
• Sarusok, 1974
• A szépek még nem születtek meg, [1975]
• Jópajtások, 1975
• N vagy M, 1975
• Szegényházi vásár, 1975
• A művész arcképe Huszonhat Lóval, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• Magyar Médeia, [1976]
• A hang és a téboly, 1976
• A hang és a téboly, 1976
• A kentaur, 1976
• A hang és a téboly, 1976, cop. 1971
• Drámák, 1977
• Frankenstein, 1977
• Példabeszéd, 1977
• Példabeszéd, 1977
• Portyázás Harlemben, 1977
• A tó, [1978]
• Drámák, 1978
• Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete, 1978
• A torony, 1978, cop. 1965, 1970
• A torony, 1978, cop. 1965, 1970
• Fiam, Absolon!, 1979
• Fiam, Absolon!, 1979
• Ragtime, 1979
• Trepkarze, 1979
• Drámák, 1979, cop. 1965
• Sarusok, 1979, cop. 1974
• Nirmalá, 1980
• Ripacs Martin, 1980
• Találkozások, 1980
• Út Indiába, 1980
• Vulkán alatt, 1980
• Pitypang, a hiú oroszlán, [1981]
• A Gyűrűk Ura, 1981
• Drága illúzió, 1981
• Gyere hozzám feleségül, 1981
• Káosz a rendben, 1981
• Equus, 1982
• Szigetek az Áramlatban, 1982
• A vadlúd, 1983
• Beavatás, 1983
• Beavatás, 1983
• Magánélet, 1983
• Magánélet, 1983
• Magánélet, 1983
• Szegényházi vásár, 1983
• Élhetetlen szerelmesek, 1984
• Élhetetlen szerelmesek, 1984
• Maflázia, 1984
• Magánélet, 1984
• Magánélet, 1984
• Magánélet, 1984
• Magánélet, 1984
• Nyúlháj, 1984
• Tövismadarak, 1984
• Nat Turner vallomásai, 1984, cop. 1969
• Ragtime, 1985
• A Falconer, 1986
• A hasraesés művészete, 1986
• A nagy Gilly Hopkins, 1986
• A szűz és a cigány, 1986
• Az eastwicki boszorkányok, 1986
• Drámák, 1986
• Lawino éneke, 1986
• Aké, 1987
• Dnešná Médeia, 1988
• Nyúlketrec, 1988
• Világkiállítás, 1988
• A folyón át, a fák közé, 1989
• A folyón át, a fák közé, 1989
• Az elásott gyermek, 1989
• Előre tekintve, 1989
• Fekete lángok, 1989
• Így látja Roger, 1989
• Így látja Roger, 1989
• Így látja Roger, 1989
• Tökfilkók szövetsége, 1989
• Frankenstein, [1990]
• Erdély múltja és jövője, 1990
• Mérleg, 1990
• Plays and other writings, 1990
• Tövismadarak, 1990
• A Gyűrűk Ura, 1990, cop. 1985
• Gérecz Attila, a költő - 1956 mártírja, 1991
• Hazaérkezés, 1991
• Homecoming and other stories, 1991
• Voice in the wilderness, 1991
• Gyaluforgács, 1991 [1992]
• A magyarok bejövetele, 1992
• Kamen' na kamne, 1992
• Susret sa terazijama, 1992
• , 1992
• Az örökség, 1993
• Forró éjszaka, 1993
• Portret neizvestnogo vengra, 1993
• Sandalenträger, 1993, cop. 1979
• Beszélgetések az elnökkel, 1994
• Božji siromasi, 1994
• Megforgatott világmegforgatók, 1994
• Pulang dan beberapa cerita lainnya, 1994
• Frankenstein vagy, [1995]
• Bízzál bennem, 1995
• Bʺlgarite v Sredna i Iztočna Evropa, 1995
• Göncz Árpád az író államfő, 1995
• Homecoming and other stories, 1995
• Kitüntetések a Magyar Köztársaságban, 1995
• A Gyűrűk Ura, 1995, cop. 1985
• Tövismadarak, 1995, cop. 1990
• Hungary in the heart of Europe, 1996
• Kő a kövön, 1996
• Kotiinpaluu ja muita kertomuksia, 1996
• Magyarország Európa szívében, 1996
• Ungarn im Herzen Europas, 1996
• Uomini che calzano sandali, 1996
• Vándorünnep, 1996
• Gyere hozzám feleségül, 1996, cop. 1981
• A király, a macska és a hegedű, 1997
• A XXI. század küszöbén, 1997
• Bosâci, 1997
• Italia e Ungheria, 1997
• Vándorünnep, 1997
• A torony, 1997, cop. 1965
• A kentaur, 1997, cop. 1966
• Az utódok, 1997, cop. 1970
• N vagy M, 1997, cop. 1975
• Homecoming and other stories, 1997, cop. 1991
• Take five, [1998]
• A piramis, 1998
• Kati és az álomevő, 1998
• Moştenirea, 1998
• Öngyilkosok klubja, 1998
• Hungary in the heart of Europe, 1998, cop. 1996
• Magyarország Európa szívében, 1998, cop. 1996
• Ungarn im Herzen Europas, 1998, cop. 1996
• A hosszútávfutó magányossága, [1999]
• Az eastwicki boszorkányok, 1999
• In mid-stream, 1999
• Karpaty a pril'ahlý vesmír, 1999
• A Gyűrűk Ura, 1999, cop. 1985
• Tövismadarak, 1999, cop. 1990
• Sandalenträger, 1999, cop. 1993
• Hungary in the heart of Europe, 1999, cop. 1996
• Ungarn im Herzen Europas, 1999, cop. 1996
• An anthology of Hungarian poetry in English translation from the 13th century to the present ..., 2000
• N vagy M, 2000, cop. 1975
• Frankenstein, 2000, cop. 1977
• A Gyűrűk Ura, 2000, cop. 1985
• A Gyűrűk Ura, 2000, cop. 1985
• Hungary in the heart of Europe, 2000, cop. 1996
• Magyarország Európa szívében, 2000, cop. 1996
• Merítések a Dunából, 2001
• Találkozások, 2001
• A Gyűrűk Ura, 2001, cop. 1985
• Ragtime, [2002]
• A hang és a téboly, 2002
• A nagy Gilly Hopkins, 2002
• Italia e Ungheria, 2002
• Nyolcvankilenc után: kik vagyunk?, 2002
• Nyúlketrec, 2002
• A Gyűrűk Ura, 2002, cop. 1985
• A Gyűrűk Ura, 2002, cop. 1985
• Frankenstein, 2003
• Sarusok, 2003
• Életmű sorozat, 2003-
• Nyúlháj, 2003, cop. 1984
• A Gyűrűk Ura, 2003, cop. 1985
• A kentaur, 2004, cop. 1966
• N vagy M, [2004], cop. 1975
• A Gyűrűk Ura, 2004, cop. 1985
• A Gyűrűk Ura, 2005
• Fiam, Absolon!, 2005
• A Gyűrűk Ura, 2005, cop. 1985
• Út Indiába, 2006
• Gyere hozzám feleségül, 2006, cop. 1981
• Tökfilkók szövetsége, 2006, cop. 1989
• Frankenstein, 2007
• Love among the haystacks, 2007
• A torony, 2007, cop. 1965
• Ripacs Martin, 2007, cop. 1968
• A piramis, 2007, cop. 1970
• Az utódok, 2007, cop. 1970
• N vagy M, 2007, cop. 1975
• A Gyűrűk Ura, 2008
• Beavatás, 2008, cop. 1983
• Az eastwicki boszorkányok, 2009
• A Gyűrűk Ura, 2010
• Feküdj le sötétben, 2010
• Sartoris, 2010
• 2001. Űrodisszeia, [2011]
• A Gyűrűk Ura, 2011
• Nat Turner vallomásai, 2011, cop. 1969
• Tövismadarak, 2011, cop. 1990
• A Gyűrűk Ura, 2012
• Tövismadarak, 2012, cop. 1990
• A Gyűrűk Ura, 2013
• Ragtime, 2013
• Sarusok, 2013
• Sodrásban, 2013
• N vagy M, 2013, cop. 1975
• A Gyűrűk Ura, 2014, cop. 1985
• 2001. Űrodisszeia, 2015
• Szajré, [ante 2001]
• Metagalaktika, cop. 1978
• Magyar Médeia, cop. 1979
• Egy hibbant vénember naplója, cop. 1980
• Sandalenträger, cop. 1987
• A sonkádi Egyed gazda ... azaz A nép nyelvén a Házisárkány urának ... fölemelkedése és csodálatos kalandjai, cop. 1988
• Voices of dissent, cop. 1989
• European reunification in the age of global networks, cop. 1992
• 2001. Űrodisszeia, cop. 1994
• Önéletírás, világlátás, cop. 1995
• In quest of the 'Miracle stag': the poetry of Hungary, cop. 1996
• Hungary, cop. 1997
• Sodrásban, cop. 1998
• A sonkádi Egyed gazda, cop. 2001
• Ireland and Hungary, cop. 2001
• A sonkádi Egyed gazda, cop. 2002
• A lengyel Wallenberg, cop. 2004
• Arthur C. Clarke teljes űrodisszeia univerzuma, cop. 2004
• Sodrásban, cop. 2004
• Kristályrács, cop. 2005
• Maflázia, cop. 2006
• Visszanézve, cop. 2007
• Billy Budd és más elbeszélések, cop. 2008
• Frankenstein, cop. 2010
• Magánélet, [post 1984]
• A "barbár",
• A fordítás helye és feladata a magyar irodalomban,
• Élet és szó - egy anyagból,
• Emlékeim Virányi Elemérről,
• Emlékezés a 40 éves Szabad Európa Rádió kezdetére,
• Őrzője testvéremnek,
• Pannonhalma - ahogy bennem él,
• Reflecţii aspura identităţii,
• Small nations,
• Visegrad Three, Visegrad Four,
• Without prejudices,
• Zur Rolle Ungarns im mitteleuropäischen Kontext,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002. 545 o., ill., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar közigazgatási lexikon. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. [Bp.], Magyar Hivatalos Közlönykiadó, [1997]. XIII, 1166 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Para-Kovács Imre: Amerika kiadó. Beszélgetések Menyhárt Jenővel. Bp., Glória, 2006. 462 o., [38] t., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Molnár István táncművész, koreográfus | XX. századi sámán (r.: dr. Kiss Gabriella, 2000)
• Egerszegi (r.: ifj. Elek Ottó, Zákonyi S. Tamás, 1994)
• A párttól a nemzetig | Nagy Imre (r.: Zombori Katalin, 2002)
• Jehova tanúi egy évszázad tükrében (r.: Hevér Zoltán, 2000)
• Göncz | Kötik rám a méltóságot | Repülés ellenszélben (r.: Papp Gábor Zsigmond, 2001)
• A NÉKOSZ-legenda (r.: Pataki Éva, 2005)    
• Bibó István emlékkönyv, 1979 (r.: Surányi Z. András, 2013)