Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kertész Ella; Góth Sándorné (Bp., 1878. febr. – Bp., 1936. jún. 24.): drámai színésznő. 1897-ben a Nemzeti Színház szerződtette, de férjhez ment Beck Vilmos operaénekeshez és visszavonult a színpadtól. Férjétől elválva, 1903-tól kezdve élete végéig rövid megszakításokkal a Vígszínház tagja volt. 1904-ben férjhez ment Góth Sándor színészhez. Gyakran szerepeltek együtt, Bernstein darabjait az ő játékuk vitte diadalra Mo.-on. ~ pályája elején elsősorban szerelmes szerepeket játszott, később a komikai szerepkörre tért át. Jelentős színészpedagógiai tevékenységet is fejtett ki. – F. sz. Marie Louise (Bernstein: A tolvaj), Anna (Pásztor Árpád: Vengerkák), Magda (Gábor Andor: Ciklámen), Eugénia főhercegnő (Molnár Ferenc: Olympia); Gertrud (Knoblauch–Bennet: Mérföldkövek). – Irod. Hunyady Sándor: A Vígszínház negyven éve (Bp., 1936); Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1878. febr. 2.–Bp., 1936. jún. 24.): színésznő. A SzAk-t 1897-ben végezte el. 1897–98-ban a Nemzeti Színházban játszott. Férjhez ment, s visszavonult. Egy év múlva elvált Beck Vilmostól, az Operaház művészétől. 1903-ban, miután Góth Sándor felesége lett, a Vígszínházhoz szerződött. 1910–11-ben a Magyar, majd ismét a Víg, 1921–22-ben a Renaissance Színház tagja, 1924-től 1936-ig ismét a Vígszínház művésznője volt. 1920-ban, 1927–28-ban, 1930–1932 között, 1934-ben a Magyar, 1930-ban és 1932-ben a Belvárosi, 1936-ban a Pesti Színházban is fellépett. Góthné játéka a vígszínházi természetességgel a modern színjátszás elemeit ötvözte. Gyakran volt férje a partnere: a „Góth-pár” fogalom lett. Kezdetben szerelmes lányokat, fiatalasszonyokat, később jellemszerepeket alakított. Kiváló stílusérzékkel ábrázolta a komikum minden fajtáját. Férjével együtt színészneveléssel is foglalkozott. F.Sz. Salome (Wilde); Helén (Bernstein: Baccarat); Marie Louise (Bernstein: A tolvaj); Kerner Ilona (Lengyel M.: Tájfun); Anna (Góth S.–Pásztor Á.: Vengerkák); Magda (Gábor A.: Ciklámen); Tóthné (Mikszáth K.–Harsányi Zs.: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Ettingen hercegné (Molnár F.: Olympia); Gertrud (Knoblauch–Bennet: Mérföldkövek).Góthné Kertész Ella

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()

• Címzett ismeretlen (r.: Gaál Béla, 1935)
• Kacagó asszony (r.: Hegedüs Tibor, 1930)
• Ciklámen (r.: Korda Sándor, 1918)
• Jehova (r.: Góth Sándor, 1912)