Kortárs magyar írók, 1945-1997

M.: Színészek, szerepek, szerk. [Lengyel Györggyel], 1959; Színészek, rendezők, szerk. [Lengyel Györggyel], 1964; Kor- és pályatársak, 1968.Munka Érdemrend 1955; Érdemes Művész 1956; Kossuth-díj 1957; Kiváló Művész 1962.SOMLÓ ISTVÁN(Szolnok, 1902. máj. 8.-Bp., 1971. ápr. 5.): színházi szakíró, színész, rendező.[ÚMIL,MÉL3]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Somló István (Szolnok, 1902. máj. 8. – Bp., 1971. ápr. 5.): színész, rendező, Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1956), kiváló művész (1962). A Színművészeti Ak.-n 1923-ban végzett, s a Bárdos Artúr vezette Renaissance Színház tagja lett. 1926-ban a Vígszínház szerződtette. Első nagy sikerét Kingsley Az orvos c. darabjának címszerepében aratta. Jelentős színészegyéniséggé a Vígszínházban vált, melynek évtizedeken át tagja volt. Ő rendezte az 1945. máj. 1-én megnyílt új Vígszínház első bemutatóját, Gorkij Éjjeli menedékhelyének előadását és játszotta benne Szatyin szerepét. 1948–49-ben Tolnay Klárival és Benkő Gyulával együtt a színház ig.-ja volt. Ezután a Belvárosi Színházhoz került (1949–51), majd a Nemzeti Színházhoz (1951–59). Az 1959-es évadtól nyugdíjba vonulásáig (1962) a Vígszínház ig.-ja. Mint szavalóművész is kiváló volt. Gyakran szerepelt a M. Rádióban. Rendezte és egyik főszerepét játszotta az első Mo.-on elhangzott rádiójátéknak (P. Geraldy: Szeretni). Több filmben szerepelt. Jelentős írói-szakírói munkásságot is folytatott: válogatta és Lengyel Györggyel szerk. a Színészek, szerepek (Bp., 1959) c. tanulmánykötetet, melyben Sz. Obrazcovról jelent meg elemző tanulmánya, továbbá a Színészek, rendezők (Bp., 1965) c. kötetet. – M. Kor- és pályatársak (Bp., 1968). – F. sz. Coole felügyelő (Priestley: Váratlan vendég); Görgey Artúr (Illyés Gy.: Az ozorai példa); Praed (Shaw: Warrenné mestersége); Malinka (Mikszáth K.: Noszty fiú esete Tóth Marival); Bogomolov (Gorkij: Szomov és a többiek); Higgins (Shaw: Pygmalion); Jules Palotin (Sartre: Főbelövendők klubja); Gordon (O'Neill: Különös közjáték) stb. – I. f. Ez a villa eladó (1935); Urilány szobát keres (1937); Becsület és dicsőség (1951); Gyarmat a föld alatt (1951); Nyugati övezet (1951); A város alatt (1953); Rokonok (1954); Az élet hídja (1955); Budapesti tavasz (1955); Különös ismertetőjel (1955); A császár parancsára (1956); Hannibál tanár úr (1956); Mese a 12 találatról (1956); Két vallomás (1957); Éjfélkor (1957); Sóbálvány (1958); Pár lépés a határ (1959); Virrad (1960) stb. – Irod. L. Gy.: S. I. – az első rádiójátékról (M. Rádió, 1956. júl. 1.); D. L.: Szabálytalan beszélgetés S. I.-nal (Film, Színház, Muzsika, 1960. szept. 2.); Bóka László: Színészek, szerepek. S. I. könyve (Magy. Nemzet, 1959. jún. 14.); Gách Marianne: Hatvan és negyven (Film, Színház, Muzsika, 1962. máj. 4.); Dorogi Zsigmond: S. I.: Kor- és pályatársak (Magy. Hírlap, 1968. jún. 21.); Gantner Ilona: Látogatás S. I.-nál (Népszava, 1969. aug. 3.); Antal Gábor: Négyszemközt S. I.-nal (Színház, 1970. 7. sz.); Molnár G. Péter: Az elegáns színész (Népszabadság, 1971. ápr. 11.); Malonyay Dezső: S. I. emléke (Színház, 1971. 7. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Somló István(Szolnok, 1902. máj. 8.–Bp., 1971. ápr. 5.): színész, rendező, színházigazgató. A SzAk-ról 1923-ban Bárdos Artúr a Renaissance Színházhoz szerződtette. 1924-ben a Belvárosi, majd 1926-ban a Vígszínház tagja lett. A háború alatt nem szerepelhetett. 1945-ben a Vígszínházban az első darabot ő rendezte, majd 1948–49-ben Tolnay Klárival és Benkő Gyulával a színház ig.-ja volt. 1949–1951 között a Belvárosi, 1951-től 1959-ig a Nemzeti Színházban játszott. 1959–1962 között újra a Vígszínház ig.-ja volt, majd nyugdíjba vonult. Elegáns megjelenésű, intellektuális színész volt, aki könnyed gesztusaival és ragyogó beszédtechnikájával uralkodott szerepein, de a mély drámaiság sem volt idegen művészetétől. Az ún. „vígszínházi stílus” jelentős képviselője volt. Több filmben játszott, a Rádióban rendezett és szerepelt. Szakírói munkássága jelentős. 1928–31-ben a Színészújság és a Népszava munkatársa volt. 1957-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1956-ban érdemes művész, 1962-ben kiváló művész lett. F.Sz. Az író (Szép E.: Háromlevelű lóhere); Szatyin (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Albert herceg (Molnár F.: A hattyú); Coole felügyelő (Priestley: Váratlan vendég); Aulich Lajos (Illyés Gy.: Fáklyaláng); Praed (Shaw: Warrenné mestersége); Higgins (Shaw: Pygmalion); Jules Palotin (Sartre: Főbelövendék klubja); Gordon (O’Neill: Különös közjáték). F.R. Gorkij: Éjjeli menedékhely. Könyvei: Színészek, szerepek (1957); Színészek, rendezők (1965); Kor- és pályatársak (1968).

• Éjjeli menedékhely, [1945]
• Színészek, szerepek, 1959
• Színészek, rendezők, 1964
• Kor- és pályatársak, 1968
• Nyugati övezet, 1992, 1951
• A város alatt, 1993, 1953
• Éjjeli menedékhely, [ante 1959]
• Éjjeli menedékhely, [ante 1959]
• Éjjeli menedékhely, [ante 1959]
• Éjjeli menedékhely, [ante 1959]
• Éjjeli menedékhely, [ante 1959]
• Éjjeli menedékhely, [ante 1969]

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Nyugati övezet (r.: Várkonyi Zoltán, 1951)
• Virrad (r.: Keleti Márton, 1960)
• Sóbálvány (r.: Várkonyi Zoltán, 1958)
• Éjfélkor | Hazám, hazám (r.: Révész György, 1957)
• Becsület és dicsőség | Diadalmas portrék | Én azt mondom: csináljunk húsz mozdonyt és kész! (r.: Gertler Viktor, 1951)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Ünnepi vacsora (r.: Révész György, 1956)
• A császár parancsára | Hazafiak | Kioltott lángok (r.: Bán Frigyes, 1956)
• A város alatt (r.: Herskó János, 1953)
• Budapesti tavasz | Dunaparti tragédia (r.: Máriássy Félix, 1955)
• Két vallomás (r.: Keleti Márton, 1957)
• Külvárosi legenda | Külvárosi történet | Legenda Angyalföldön | Szivárvány Angyalföldön (r.: Máriássy Félix, 1957)
• Láz (r.: Gertler Viktor, 1957)
• Ez a villa eladó | Zsiványbecsület (r.: Cziffra Géza, 1935)
• A tettes ismeretlen | Danse Macabre | Danza Macabra | Döglött akna robban | Haláltánc | L' invisible assasin (r.: Ranódy László, 1957)
• Hannibál tanár úr | Külvárosi úszító-e a békés kispolgár? (r.: Fábri Zoltán, 1956)
• Úrilány szobát keres (r.: Balogh Béla, 1937)
• Pár lépés a határ (r.: Keleti Márton, 1959)
• A rajtaütés | Gyarmat a föld alatt | Kampf um Öl | Kolonie pod zemí (r.: Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat rendezői és dramaturgiai munkaközössége, 1951)
• Rokonok (r.: Máriássy Félix, 1954)    
• Az élet hídja (r.: Keleti Márton, 1955)
• Mese a 12 találatról | Mese a tizenkét találatról (r.: Makk Károly, 1956)