Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1882-1885 között a budapesti Mintarajziskolában, majd két évig a müncheni akadémián tanult, ahol Hollósy Simon baráti köréhez tartozott. 1887-1889 között Párizsban, a Julian Akadémián képezte magát, ahol Bougureau tanítványa volt. Korai műveire Bastien Lepage és Dagnan Bouveret finom naturalizmusa jellemző (Árvák, 1891). Vonzódott a történelmi jelenetekhez, a millenniumra készítette el a Báthory Erzsébet (1895) nagyméretű festményét (lappang). 1897-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott, de művészete párhuzamosan fejlődött az ottani plein air törekvésekkel. Festményei fokozatosan kiszínesedtek, a sokác népművészet elemeit használta fel művészetében, anélkül, hogy folklorisztikus hatásokat keresett volna. Munkásságának kedvezett, hogy 1903-1910 között Párizsban élt. Az 1910-es évektől számtalan jelenetben örökítette meg kislányát (Züzü karácsonya, 1912). A két világháború között folytatta biblikus kompozícióit, oldott balatoni csendéleteit és karakteres portréit (Keresztapa reggelije, 1932), amelyeket elsősorban az Ernst Múzeum kiállításain mutatott be. Az 1920-ban alakult Szinyei Társaság elnöke, 1920-1932 között pedig a nagybányai művészeti elvek alapján megreformált Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1945 után, megőrizve oldott, posztimpresszionisztikus stílusát, számos portrét, csendéletet és tájképet (Dunaföldvár, 1947) állított ki. 1948-ban és 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1949-től a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke. 1962-től emlékmúzeuma működik Cecén.1905 • Könyves Kálmán Szalon, Budapest1914 • Műcsarnok, Budapest1935 • Ernst Múzeum, Budapest, [Hubay Andorral]1937 • Fränkel Szalon, Budapest1955 • Műcsarnok, Budapest1963 • Déri Múzeum, Debrecen1965 • ~ emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1992 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.CSÓKCzeizing L.-D. Fehér Zs.: Művészek, Budapest, 1963Egyéni kiállítások~: Emlékezéseim, Budapest, 1945 (1990)Farkas Z.: ~, Budapest, 1957festő, (Sáregres, 1865. február 13. - Budapest, 1961. február 1.)IrodalomIstvánLázár B.: ~, Budapest, 1921muvesz_54Székely A.: ~, Budapest, 1977.Szücs György

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csók István (Sáregres, 1865. febr. 13. – Bp., 1961. febr. 1.): festő, Kossuth-díjas (1948 és 1952); kiváló művész (1952). A bp.-i Mintarajztanodában Greguss János, Székely Bertalan, Lotz Károly, 1886-87-ben a müncheni akadémián Löfftz, Hackl, végül 188889-ben a párizsi Julian Ak.-n Bouguereau, Robert-Fleury növendéke volt. Ezután évekig Münchenben élt, s képeivel nagy nemzetközi díjakat nyert (Ezt cselekedjétek…, 1890; Árvák, 1891 stb.). 1896-ban csatlakozott a Hollósy Simon vezette nagybányai csoporthoz, s a nyarakat Nagybányán töltve Bp.-en élt. 1903-ban Párizsba költözött, s festészete egyre inkább közelebb került a posztimpresszionisták foltfestéséhez, színei az impresszionisták keveretlen ragyogásához. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói (Műteremsarok, 1905, MNG; Thámár, 1906, Római Galéria; Vámpírok, 1909 stb.). Hazatérve 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert (Wlassics-arckép, MNG). 1914-ben gyűjteményes kiállításon mutatta be addigi alkotásait a Műcsarnokban. Ebben az időszakban festette legszebb és legérettebb képsorozatait (a kislányáról festett Züzü-képek, 1910-15; Balatoni sorozat, 1916-31; Sokác képek, Tulipános láda 1910 után, Arcképek, Keresztapa reggelije 1911-32 stb.). 1920-ban a Szinyei Társ. elnökévé választották. 1921-től 1932-ig a Képzőművészeti Főisk. tanára. A II. világháború kitöréséig egyenletes és fejlődő erővel dolgozott új (Zsuzsánna, Lila fauteuil, Margit-híd bővítése, tájképek stb.) és régebbi témáin (Nirvána). A háború azonban lefékezte munkakedvét és munkabírását, amelyet a felszabadulás magas kora miatt már csak részben adhatott vissza. Danaföldvári tájképeit festette akkor (1947). 1951-ben betetőzte életművét a Háború és Béke hármas kompozíciójával. 1949-ben a Magyar Képzőművész- és Iparművész Szövetség elnökévé választotta. Egyike volt azon kevés számú nem olasz művésznek, akinek önarcképét az Uffizi-képtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette. Műveinek túlnyomó része az MNG ben található, ahol 1965-ben emlékkiállítása volt. – M. Emlékezéseim (Bp., 1945). – Irod. Farkas Zoltán: Cs. I. (Bp., 1957); Murányi-Kovács Endre: Cs. I. emlékezete (Népszabadság, 1965. 38. sz.); Bernáth Aurél: Levél a kilencvenéves Cs. I.-hoz (B. A.: A Múzsa körül (Bp., 1962.)).

• Csók István "Báthory Erzsébet Csejthe várában" czímű festményének rövid ismertetése, [1895]
• Bánk Bán, 1899
• Csók István kiállítása 1914 febr. 18 - március 8., 1914
• Alexander album, 1925
• Művészfejek, [1929]
• Az ördög tarisznyája, [1931]
• Az Ernst-Múzeum fennállásának XX. évfordulója alkalmából Ernst Lajos és Dr. Lázár Béla tiszteletére rendezett jubiláris kiállítás, 1932
• Csók István festőművész gyűjteményes kiállítása, [1937]
• Emlékezéseim, [1945]
• Csók István jubileumi kiállítása, 1955
• Csók István emlékkiállítás a Déri Múzeumban 1963. október 27 - december 1., 1963
• Bánk bán, 1978
• Szimbólumok, mítoszok, 1988
• Emlékezéseim, 1990
• Csók István emlékkiállítás Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1991. december-1992. január, 1991
• Válogatás Csók István (1865-1961) festőművész műveiből, 2001
• Bánk bán, [2005]
• Csók István (1865-1916) festészete, 2013
• Emlékezéseim, 2015

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Nemzeti Szalon Almanachja (Képzőművészeti lexikon). Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő. Bp., 1912. Légrády Testvérek Nyomdája 303 o., 104 t., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. 473 o., ill., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. 729 o., ()
• Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. 423 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp., Sz. István Társulat, [1943]. 221 o., ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 570 (r.: , 1935)