ABCD - Radnóti Miklós

Radnóti Miklós ☰ Budapest 1909.05.05 ☷ Abda 1944.11.06 | költő, műfordító

628729

http://dka.oszk.hu/068600/068672/0070.jpg

Glatter Miklós (1003065 | - )
Radnóczi Miklós (1003063 | - )
Radnói Miklós (1003064 | - )
Radnóti Miklós (1003066 | - )
(R.M.) (1003067 | - )
R. M. (1003068 | - )

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Radnóti Miklós (Bp., 1909. máj. 5. – Abda, 1944. nov. 6–10. közt): költő, műfordító. Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el. Anyai nagybátyja – jómódú textilnagykereskedő – neveltette. 1919-től Bp.-en a Markó utcai reálisk.-ban, 1923-tól az Izabella utcai kereskedelmiben tanult, ahol 1927-ben érettségizett. 1927 – 28-as libereci (Csehszlovákia) tanulmányútján került kapcsolatba a munkásmozgalommal, amit a Népszavában és a Jóság antológiában megjelent versei tükröztek. 1929-ben reálgimn. érettségit is tett és 1930-ban beiratkozott a szegedi egy.-re magyar-francia szakos tanárjelöltnek, Sík Sándor tanítványa. Ez évben jelent meg első önálló verskötete, a Pogány köszöntő (Bp., 1930). Újmódi pénztorok éneke (Bp., 1931) c. kötetét „vallásgyalázás és a szemérem elleni vétség” címén az ügyészség elkoboztatta, a bíróság pedig 8 napi – fellebbezés után felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte őt. 1931 nyarát Párizsban töltötte. Hazatérése után részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában, az egy.-i ifjúság e haladó szellemű mozgalmában. A Kollégium kiadásában jelent meg 1933-ban Szegeden Lábadozó szél c. kötete. 1934-ben Kaffka Margit művészi fejlődése c. értekezésével (Radnóczi Miklós néven) megszerezte a bölcsészdoktorátust, majd 1935-ben a tanári oklevelet. Ez év aug. 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit. A következő években magánórák adásából és alkalmi irodalmi munkák jövedelméből él. Ekkor jelentek meg verseskötetei: Újhold (Szeged, 1935); Járkálj csak, halálraítélt! (Bp., 1936); Meredek út (Bp., 1938). 1938. dec.-ben Baumgarten jutalmat kapott. Kortársairól (Babits, Füst Milán, Szabó Lőrinc) szóló tanulmányai mellett kiemelkedő az Ikrek hava c. életrajzi kötete. 1940. szept. 5. és dec. 18. között Erdélyben munkaszolgálatos. 1941. nov. 1-én részt vett a Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál rendezett függetlenségi tüntetésben. 1942. júl. 1-én újból. munkaszolgálatos Erdélyben, majd Bp.-en, 1943 tavaszán barátai közbenjárására felmentést kapott. 1944. máj. 20-án harmadszor is behívták, Vácra vonult be, május végén Szerbiába, Borba vitték. A szept.-i visszavonuláskor gyalogmenetben hajtották Ny-ra, útközben Abda környékén tarkólövéssel meggyilkolták. Holttestét – s vele utolsó verseit – az abdai tömegsírban találták meg. Szocialista vonzódású költőként indult; a teret hódító fasizmus, az erőszakos halál előérzete a harcos humanizmus egyre erősödő és tisztuló hangját váltotta ki belőle. A fasizmus évei tették világirodalmi színvonalon is. kiemelkedő költővé. Utolsó verseiben a cselekvés vágya, a tehetetlenség és az otthon titáni vágyódás érzése kap hangot. Megdöbbentő erővel ábrázolja a halálveszedelemben élő végsőkig hajszolt ember sorsát. Sokat fordított, főbb műfordításai: Apollinaire válogatott versei (Vas Istvánnal, Bp., 1940); La Fontaine: Válogatott mesék (Bp., 1942); Huizinga válogatott tanulmányai (Pharos, 1943). Átdolgozta Cervantes Don Quijotéját az ifjúság számára; összeállított egy néger népmesegyűjteményt Karunga, a holtak ura címmel (Bp., 1944). – M. Tajtékos ég (utolsó verseinek posztumusz kiadása, Bp., 1946); Radnóti Miklós versei (Sajtó alá rendezte Trencsényi-Waldapfel Imre, Gyoma, 1948); Tanulmányok, cikkek (Sajtó alá rendezte Réz Pál, Bp., 1956); Összes versei és műfordításai (Sajtó alá rendezte és tanulmányt írt Koczkás Sándor, Bp., 1959): Ikrek hava (Prózai művek, tanulmányok. Az utószót Tolnai Gábor írta, Bp., 1960); Radnóty Miklós összes versei és műfordításai (Bp., 1963); Napló (szerk. Radnóti Miklósné, 1989). – Irod. Kardos László: R. M. (Nyugat, 1931); Vajthó László: R. M. (Napkelet, 1934): Szerb Antal: R. M. (Válasz, 1937); Tolnai Gábor: R. M. (Nyugat, 1937); Vas István: R. M. (Nyugat, 1940); Ortutay Gyula: R. M, születésnapján (Bp., 1948); Madácsy László: R. M. (Szeged, 1954); Sőtér István: Romantika és realizmus (Bp., 1956); György István: Halálraítéltek (Bp., 1957); Tolnai Gábor: R. M. és a felszabadulás előtti szocialista irodalmunk egyes kérdései (Bp., 1959); Ortutay Gyula: R. M. (Kortárs, 1959. 5. sz.); Tolnai Gábor: R. M. (Irod. tört. Közl. 1962); György István: Soha többé! (Bp., 1963); Diószegi András: R. M. (Irod. tört. Közl. 1964); Sőtér István: R. M. (Kritika, 1965); Bori Imre: R. M. költészete (Újvidék, 1965); Emlék és varázslat. Vallomások R.-ról, szerk. Pomogáts Béla (1984). – Szi. Vas István, Rónay György, Szabó Magda, Csukás István, Berda József, Pákolicz István, Hárs György versei. Mellszobra a Margit-szigeti Művész sétánypn Vígh Tamás alkotása.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

1935 nyarán ifjú házasként feleségével a Balaton-felvidéken járt, részt vettek az augusztus 15-i kővágóörsi búcsúban. Radnótit 1944 októberének utolsó napjaiban munkaszolgálatosként Mohácsról a Szentkirályszabadja közelében épülő repülőtér melletti barakktáborba szállították. Szentkirályszabadja, 1944. október 31, írta Mohácson megkezdett, Szentkirályszabadján befejezett utolsó verse, a 4. Razglednica alá bori noteszében. November 3-án innen indult végső útjára, a Bakonyon át Győr és Abda felé. A helyi hagyományok szerint egyike volt azoknak a munkaszolgálatosoknak, akiket Máté Dániel gazdálkodó házimunkára kikért a táborból. A házat a községi tanács 1969-ben megvásárolta és 1970. május 5-én Radnóti-emlékkiállítást nyitott meg benne Ortutay Gyula. Az épületen emléktáblát helyeztek el. A ház felújítását követően 1994. november 5-én új állandó Radnóti-kiállítást adott át a nagyközönségnek Göncz Árpád köztársasági elnök. Balatonfüreden általános iskola vette fel Radnóti nevét. Az iskola előcsarnokában, 1977-ben avatták R. Kiss Lenke Radnóti-mellszobrát.( Budapest, 1909. május 5. - Abda, 1944. november 9. )I.: KŐSZEGI Ábel: Töredék. ~ utolsó hónapjainak krónikája Bp., 1972. – BENKE László: ~ és felesége Kővágóörsön és Révfülöpön. = Gyökerek ezek itt... Révfülöpi Honismereti Füzetek. 2. Révfülöp, 1996. – CSAPLÁR Ferenc: Az alkotó győzelme a világ felett. Emlékház Szentkirályszabadján. – MN., 1994. nov. 5. 19. – ÁCS Anna: ~ Emlékház Szentkirályszabadján. = Hi., 1996. 1. sz. – PÉTER László: „Így végzed hát te is..." ~ mártírhalála. = ÚH., 2000. 2. sz. – Harmath–Katsányi. – MKtL X. köt. – RÚL XVI. köt. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL 3. köt.költő, műfordítóRADNÓTI Miklós, Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi

könyvei