Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Brachfeld Siegfried (Berlin, 1917. ápr. 17. – Bp., 1978. jún. 22.): újságíró, konferanszié. Apja mint m. karmester működött Berlinben, anyja német származású volt. Berlinben csak 1934-ig járhatott középisk.-ba. 1934–1939 között alkalmi munkákból élt. 1939-ben a Gestapo letartóztatta, börtönbe, majd koncentrációs táborba került. 1942-ben mint m. állampolgárt Bp.-re szállították, behívták munkaszolgálatra; 1945-ben szovjet hadifogságba került. Hazatérve 1949-től 1965-ig a Magy. Rádió német nyelvű bemondója, riportere és újságírója. 1961-től az ELTE-en német szakos hallgató, 1965-től egy ideig Ny.-Berlinben folytatta egy.-i tanulmányait, 1970-ben filozófiai doktorátust szerzett. Hazatérése után rövid ideig az Orsz. Rendező Iroda (ORI) főrendezője volt. 1970 tavaszától a Budapester Rundschau szerkesztőségében dolgozott – főként humoros műfajokban – nyugdíjazásáig (1977). Németes akcentussal, tört magyarságával a Vidám Színpad és sok alkalmi műsor kedvelt konferansziéja volt. Nyelvtudását német figurák megformálására filmekben is felhasználták (Éjfélkor, 1957; Két félidő a pokolban, 1961). Utolsó éveiben súlyos depressziótól szenvedett. Öngyilkos lett. – M. Der Thespiskarren. Deutschsprachiges Zimmertheater in Budapest 1950–1970 (Budapester Rundschau, 1976. 6. 10. sz.); Stefan Zweig és a Pester Lloyd (Petőfi Irodalmi Múz. Évk., 1976. 12. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Berlin, 1917. ápr. 17.–Bp., 1978. jún. 22.): újságíró, konferanszié. Középiskoláit nem tudta befejezni, a harmincas évek végén alkalmi munkákból élt. 1939-ben letartóztatta a Gestapo, majd 1942-ben Bp.-re szállították. Munkaszolgálat után szovjet hadifogságba került. Hazatérése után 1949–1965 között a Magyar Rádió német nyelvű bemondója, riportere volt. 1957-ben már konferált a Vidám Színpadon. 1970-ben filozófiai doktorátust szerzett. Később az Országos Rendező Iroda főrendezője, majd a Budapester Rundschau újságírója-szerkesztője volt. Sajátos, egyéni stílusa nemcsak kétnyelvűségéből – a két nyelv eltéréseiből vagy félreértéseiből – fakadt, hanem megnyerő, jól poentírozó előadásmódjából is. Több m. filmben is szerepelt. Also nein, dieses Ungarn! (Novobáczky Sándorral) írt kötete 1974-ben jelent meg Berlinben, az Aufbau kiadónál.Brachfeld Siegfried

• A rádióriport, [1966]
• A rádióriport 1. r., [1967]
• Deutsche Literatur im Pester Lloyd zwischen 1933 und 1944, 1971
• Also nein, diese Ungarn!, 1974
• Warum ist die Krone schief?, 2003
• Mitten am Rande ein bisschen Ungarn, cop. 1979
• Stefan Zweig és a Pester Lloyd,
• ,

• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Sóbálvány (r.: Várkonyi Zoltán, 1958)
• Éjfélkor | Hazám, hazám (r.: Révész György, 1957)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Kölyök (r.: Szemes Mihály, 1959)
• Utazás a koponyám körül (r.: Révész György, 1970)
• A pénzcsináló (r.: Bán Frigyes, 1964)
• Az utolsó dal (r.: Bán Frigyes, 1941)
• Kár a benzinért (r.: Bán Frigyes, 1964)
• Két félidő a pokolban (r.: Fábri Zoltán, 1961)