Mialkovszky Erzsébet     ☰ Miskolc 1928.10.26   ☷ Dunaújváros 1988.09.29   |   jelmeztervező
628918
Mialkovszki Erzsébet (1003363 | - )
Mialkovszky Erzsébet (1003364 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1948-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1951-1988: a Madách Színház jelmeztervezője, számos más magyar színház vendégművésze (Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház, Szentendrei Theátrum), televíziós játékok rendszeres jelmeztervezője. 1965: Jászai Mari-díj; 1982: érdemes művész.Bőgel-Jánosa: Scenographia Hungarica. Mai magyar díszlet és jelmez, Budapest, 1973Brecht: Kaukázusi krétakör (uo., 1961)Csehov: Három nővér (Madách Színház, 1954, 1979)Díszlet- és jelmeztervezés 1970-1980, Budapest, 1983.ErzsébetFontosabb munkákGötz EszterIrodalomjelmeztervező, (Miskolc, 1928. október 26. - Budapest, 1988. szeptember 29.)MIALKOVSZKYmuvesz_844Shakespeare: Othello (uo., 1973)Szabó Magda: A meráni fiú (uo., 1980).Szabó Magda: Régimódi történet (uo., 1977)

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Mialkovszky Erzsébet (Miskolc, 1928. okt. 26. – Dunaújváros, 1988. szept. 29.): jelmeztervező, Jászai Mari-díjas (1965), érdemes művész (1982). 1943-47-ben az Iparrajzisk.-ban divattervező szakon tanult. 1947-50-ben Berény Róbert festőnövendéke a Képzőműv. Főisk.-n. 1950-51-ben a Nemzeti Színházban jelmeztervező gyakornok. 1951-től a Madách Színház tagja mint jelmeztervező. Munkáit gondos művészi kidolgozás, finom színhatások, biztos stílusismeret és karakterábrázolás jellemzik. Gyakran hívták más színházakhoz (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, Szegedi Szabadtéri Színpad stb.) is vendégtervezésre. Sok filmhez és tv-játékhoz tervezett jelmezeket (pl. Gázolás, 1955; Egri csillagok, 1968; Szerelmesfilm, színész is, 1970; Tűzoltó utca 25, 1973; Csontváry, 1979; Psyche 1-2, 1980; Te rongyos élet, 1983; Hány az óra, Vekker úr? , 1985; A kaméliás hölgy, 1986; Cyrano de Bergerac, 1988). Jelentősebb színházi tervezései: Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet; Csehov: Három nővér, Ványa bácsi; Gorkij: Éjjeli menedékhely, Nyaralók, Kispolgárok; Shaw: Tanner John házassága, Szent Johanna; Németh László: Az áruló, Széchenyi, Galilei, Sámson; Illyés Gyula: Sorsválasztók; Szabó Magda: Szent Bertalan nappala, A csata, Béla király; Brecht: A kaukázusi krétakör, Koldusopera; Miller: Pillantás a hídról, A salemi boszorkányok; T. Williams: A vágy villamosa; Büchner: Danton halála; Molière: A fösvény; Molnár Ferenc: Játék a kastélyban; Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja; Szép Ernő: Aranyóra; Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn. Utolsó tervezése a Madách Színházban Miller: Az érseki palota mennyezete c. dráma jelmezei voltak. Útban a pécsi színházhoz autóbaleset áldozata lett. – M. Korok, divatok (Bp., 1978).– Irod. Látogatóban M. E.-nél (interjú, riporter Frank János, Élet és Irod., 1969. 10. sz.); Műteremben. M. E. jelmeztervező (tv-portré, 1981); Színház az egész világ? (interjú, riporter Torday Aliz, Olvasó-Nép, 1982. 3. sz.); Beszélgetés M. E.-tel (riporter Hudra Klára, Filmkultúra, 1987. 3. sz.); Bőgel József M. E. halálára (Magy. Nemzet, 1988. okt. 17.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Mialkovszky Erzsébet(Miskolc, 1928. okt. 26.–1988. szept. 29.): jelmeztervező. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1948–1950 között tanulmányokat. A Nemzeti Színház műhelyében ismerkedett a jelmezkészítés és jelmeztervezés gyakorlati és elvi kérdéseivel, feladataival, módjaival. 1951-től haláláig a Madách Színház jelmeztervezője volt. E színházon kívül más fővárosi és vidéki színházaknak, szabadtéri színpadoknak – Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház, Szentendrei Theatrum – is dolgozott. Gyakran kapcsolódott új vagy megújult színházi műhelyek, társ.-ok tevékenységéhez, filmek és tévéjátékok jelmezeit tervezte. Munkáit gondos, artisztikus kidolgozás, ízléses színhatások, elmélyült karakterábrázolás jellemezte. Hazai – Bp., Miskolc – és külföldi kiállításokon szerepelt. 1965-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben érdemes művész kitüntetéssel jutalmazták. F.T. Csehov: Három nővér; Brecht: A kaukázusi krétakör; Sh.: Hamlet; Williams: A vágy villamosa; Ramajana; Sh.: Othello; Szabó M.: Régimódi történet; Tolsztoj–Rozovszkij: Legenda a lóról; Molière: A fösvény. – Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, 1973); Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980 (1983).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek