Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zilahy Gyula, Balogh (Zilah, 1859. jan. 22. – Bp., 1938. máj. 16.): drámai színész, színigazgató. Tízévi vidéki szereplés után (Esztergom, Szabadka, Zombor, Újvidék, Kiskunhalas, Kolozsvár, Debrecen) 1889-ben szerződtette a Nemzeti Színház komikai és fiatal szalonszerepekre. 1890-ben Farkas–Ratkó-díjjal tüntették ki, 1902-ben az aradi, 1905-től 1913-ig a debreceni színház ig.-ja volt. A fővárosba visszatérve a Belvárosi és a Renaissance Színházban működött. Legnagyobb sikerét mint Biliczky kadét aratta. A dolovai nábob leányában (Herczeg Ferenc). Némafilmek szerepeit is alakította. – F. sz. Lancelot Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár); Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága); Polilla (Moreto: Közönyt közönnyel); Palkó (Kisfaludy Károly: A pártütők); Gyuri (Szigligeti Ede: Liliomfi). – I. f. Őrház a Kárpátokban (1914), A becsapott újságíró (társrendező, 1914), Egri csillagok (1923), Csárdáskirálynő (1927). – M. Ötven év. Ifjúságom és életem (Bp., 1931).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Zilah, 1859. jan. 15.–Bp., 1938. máj. 16.): színész, színházigazgató. 1876-ban vidéki társ.-oknál – Vác, Szabadka, Zombor, Újvidék, Szeged – kezdte pályáját. 1880-tól 1884-ig Kolozsvárott, majd Debrecenben (1885–1887), Szegeden (1888), a Nemzeti Színházban (1889–1902) játszott. 1901–1906 között Aradon, 1905–1913 között Debrecenben volt ig., 1915-ben a Vígszínházban, 1917-ben a Városi Színházban játszott. 1918–1925 között a Belvárosi Színház tagja, az 1923–1924-es évad kivételével. Ezután csak egy-egy szerepet kapott bp.-i magánszínházakban. Az 1920-as években a vasutasok Törekvés műkedvelő gárdájának rend.-jeként tevékenykedett. Eleinte hősöket, majd komikus szerepeket, népi zsánereket játszott. A Nemzeti Színházban az egyik legnépszerűbb művész volt, 1890-ben Farkas–Ratkó-díjat kapott. Színházi témájú műveket is megjelentetett. F.Sz. Mádi Simi (Csiky G.: Cifra nyomorúság); Kopjai Imre (Tóth K.: A király házasodik); Bilitzky-Maróth (Herczeg F.: A dolovai nábob lánya); Göre Gábor (Gárdonyi G.: A bor); Postamester (Szép E.: Patika); Pap (Török S.: Bankett a Kék Szarvasban. Könyve: Ötven év. Ifjúságom és életem. (1931).Zilahy Gyula

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Az Est. 1913. 41. B. Virgáh Gera, A magyar színművészet. Bpest, 1900.Czikkei: Debreczen (1885. 223. A színészet multjából, Máramarosi Lapok (1887. 29. A magyar színészet multjából).Munkája: Emléklap Foltényiné jubileumára (szerk.) Debreczen, 1887. Pallas Nagy Lexikona XVI. és Pótk.szinész.szinész. Szül. 1859. jan. 22. Zilahon, iskoláit Kolozsvárt és Budapesten végezte, azután vándorszinésznek csapott fel s vidéki színtársulatokkal bejárta az országot. 1880. a kolozsvári színház tagja lett, később Debreczenben és Szegeden játszott. A Nemzeti Színház sikeres vendégszereplés után 1889. szerződtette s ettől kezdve itt működött több mint egy évtizedig. 1902. átvette az aradi színház igazgatását, majd évekig működött Debreczenben mint színigazgató. Ettől az állásától 1913 elején vált meg. Felesége Singhoffer Vilma hangverseny- és operaénekesnő.Szül. 1859. jan. 22. Zilahon,Zilahi Gyula

• Ötven év, 1931
• Debreczen, [post 1905 ante 1910]

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A becsapott újságíró   |☰  1914   |☰  rendező
• Őrház a Kárpátokban   |☰  1914   |☰  rendező
• Tutyu és Totyó   |☰  1915   |☰  rendező

• Vidám filmszkeccs (r.: György István, 1922)
• Pax Vobiscum (r.: Damó Oszkár, 1920)
• A koldusgróf (r.: Balogh Béla, Hatvani Károly, 1922)
• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)
• Csárdáskirálynő (r.: Schwartz Hans, 1926)
• Egri csillagok (r.: Fejős Pál, 1923)
• A becsapott újságíró (r.: Korda Sándor, Zilahi Gyula, 1914)
• Kossuth Lajos azt üzente | Tavasz a viharban (r.: György István, 1928)
• A koldusgróf (r.: Balogh Béla, 1917)
• Tutyu és Totyó (r.: Korda Sándor, Zilahi Gyula, 1915)
• A falu jegyzője | Viola az alföldi haramia (r.: Damó Oszkár, 1920)
• Piri mindent tud (r.: Székely István, 1932)
• Falusi kislány Pesten (r.: Deésy Alfréd, 1919)
• Csak nővel ne! (r.: Gaál Béla, 1924)
• Síron túl (r.: Renato Bulla del Tochio, 1923)