ABCD - Csathó Kálmán

Csathó Kálmán ☰ Budapest 1881.10.13 ☷ Budapest 1964.02.05 | akadémikus, férfi, író, rendező, forgatókönyvíró, színházi rendező

629136

Csathó Kálmán, csíkdelnei (1003714 | - )
csíkdelnei Csathó Kálmán (1003716 | - )
Csathó Kálmán (1003713 | - )
Cs. K. (1003715 | - )

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1933.05.19 - 1949.11.29

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csathó Kálmán (Bp., 1881. okt. 13. – Bp., 1964. febr. 14.): író, az MTA l. tagja (1933-49). Bp.-en elvégezte a jogi egy.-et, aztán Berlinben színházi tanulmányokat folytatott. 1906-ban, hazatérése után tisztviselő lett a kultuszmin.-ban. Állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányútra ment Párizsba, 1909-től Bp.-en a Nemzeti Színháznál működött: előbb mint rendező, majd 1919-től mint tőrendező. 1940-ben a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház ig.-ja volt. 1936-tól a Kisfaludy Társ. másodelnöke. A felszabadulás után kizárólag írói tevékenységet folytatott. Könnyed, szórakoztató elbeszélései és regényei a maga korában igen népszerűek voltak, melyeket számos idegen nyelvre fordítottak le. Felesége Aczél Ilona színésznő. – F. m. A varjú a toronyórán (r., Bp., 1916); Te csak pipálj Ladányi (r., Bp., 1916, ebből színművet is írt, melyet 1927-ben mutattak be); Mikor az öregek fiatalok voltak (r., Bp., 1921); Földiekkel játszó égi tünemény (r., Bp., 1924); A szép Juhászné (r., Bp., 1936); Az új rokon (vígjáték, 1922); A házasságok az égben köttetnek (vígjáték, 1925); Az én lányom nem olyan (vígjáték, 1936). Írt néhány színháztörténeti könyvet is: Mi van a kulisszák mögött (Bp., 1928); Ilyeneknek láttam őket (Bp., 1957); A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960); Tavasztól tavaszig (vadásztörténetek, Bp., 1962). – Irod. Schöpflin Aladár: Cs. K. (Nyugat, 1927); Szondy György: Cs. K. (Bp., 1928); Rónai Mihály András: Cs. K. (Népszabadság, 1964. 3-5. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1881. okt. 13.–Bp., 1964. febr. 4.): író, rendező, az MTA tagja. Bp.-en elvégezte a Jogi Egyetemet, majd Berlinben színházi tanulmányokat folytatott. Állami ösztöndíjjal hosszabb időt töltött Párizsban tanulmányúton, később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a színházi ügyek referense lett. 1909-től a Nemzeti Színháznál működött mint rend. 1919–1924 között és 1931-től 1935-ig főrend., 1925-től az Unio színházak vagyonfelügyelője volt. 1940–41-ben a Magyar Színház és az Andrássy Színház műv.-i ig.-ja volt. Ezután kizárólag szépíróként tevékenykedett. Számos, a táblabírók korában játszódó színdarabot írt. Szívesen rendezte saját műveit, de a modern m. drámákat is. F.R. Szomory D.: A rajongó Bolzay lány; Beaumarchais: A szevillai borbély; Molière: A fösvény; Shaw: Caesar és Cleapatra; Tóth E.: A falu rossza; Sh.: A vihar. Drámái: Az új rokon (1922); A házasságok az égben köttetnek (1924); Te csak pipálj, Ladányi! (1927); Lilla (1928); Az én lányom nem olyan (1936); Fűszer és csemege (1938). F.M. Mi van a kulisszák mögött? (1928); Ilyennek láttam őket (1957); A régi Nemzeti Színház (1960); Írótársak között (1965.) – Ir. Szondy Gy.: Cs. K. (1928).Csathó Kálmán

tudósportál

A bp.-i tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1904); Berlinben egy évig, utóbb Párizsban hosszabb ideig dramaturgiai és színházrendezési tanulmányokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1933. máj. 19; tagsága megszüntetve: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

könyvei