Csorba Géza     ☰ Liptóújvár 1892.07.27   ☷ Budapest 1974.12.27   |   szobrász
629243
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1917 • Nemzeti Szalon, Budapest1922 • Belvedere Szalon, Budapest.Ady-mellszobor (1952, Városliget, Művész sétány)Ady-mellszobor (1968, Pickering, Kanada)Ady-portré (1966, Budapest, Margitsziget)Ady-szobor (bronz, 1960, Budapest, Liszt Ferenc tér)A Honvédelmi Minisztérium épületének bejárati szoborcsoportja Vilt Tiborral és Antal Károllyal.Babits Mihály-mellszobor (1957, Szekszárd, Babits Mihály Általános Iskola)Bartók-emléktábla (1948, Budapest, Bartók Béla út)Császári Múzeum, Tokiói Egyetem, Japán)CSORBAEcsery E.: ~, Budapest, 1969Egyéni kiállításokGézaHavas LujzaÍjas vitéz (kő, 1934, Budapest, VIII. ker.)IrodalomKomjádi Béla (1934, Budapest, Margitsziget, Komjádi-uszoda)Kőrösi Csoma Sándor (1968, Budapest, VI. ker.Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992.Köztéri műveiMestereimuvesz_55Napozó (1937, Palatinus Strandfürdő - elpusztult)"Röpülj hajóm", Ady-emléktábla (dombormű, 1937, Budapest, Andrássy út 24.)Stróbl Alajos, Radnai Béla.Stróbl Alajos tanította rajzolni Liptóújváron. 1912: Magyar Iparművészeti Főiskola, 1913: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Stróbl Alajos, Radnai Béla. Kimarad a főiskoláról, és Fischer Antal kőszobrász műhelyébe szegődik. 1950: Kossuth-díj, 1961: érdemes művész, 1971: kiváló művész, 1972: Munka Érdemrend. 1913-ban szerepelt először kiállításon. A "Hetek" csoportjához csatlakozott. 1931-ben Párizsban járt tanulmányúton. Évtizedeken át a Százados úti művésztelepen dolgozott. Személyes kapcsolatban állt a magyar irodalom több jeles alakjával (Ady, Móricz, Babits, József Attila). Ő maga is írt verseket. Már 1913-tól fogva egy "Magyar Pantheon" terve foglalkoztatta, amelynek épületében a hazai történelem és szellemi élet negyven jeles személyiségének szobra állt volna. A részben elkészült művek 1944-ben elpusztultak. Ő készítette el Ady halotti maszkját és a Kerepesi temetőben álló Ady-síremléket (1930), amely máig legismertebb műve.szobrász, (Liptóújvár, 1892. július 27. - Budapest, 1974. december 27.)

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csorba Géza (Liptóújvár, 1892. júl. 27. – Bp., 1974. dec. 27.): szobrász, Kossuth-díjas (1950), érdemes művész (1961), kiváló művész (1971). Stróbl Alajosnál, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Radnai Bélánál tanult, 1913-ban azonban forradalmi elvei miatt kizárták. Ez évben Rónai Dénes fényképész műtermében gyűjteményes kiállítást rendezett. Az I. világháború után egy ideig kőfaragó szobrászként dolgozott. Már 1914-ben megmintázta Ady Endrét. Baráti viszonyba került a költővel. Többször örökítette meg Ady alakját. Lerajzolta a halottas ágyon, elkészítette halotti maszkját. Legismertebb művét, Ady monumentális síremlékét 1930-ban állították fel a Kerepesi temetőben. 1937-ben készítette el Ady emléktábláját az egykori „Három holló” vendéglő falára (ma: Andrássy út 24.). Ady mellszobrát a városligeti Művészsétányon 1952-ben, a költő reprezentatív emlékművét a Liszt Ferenc téren 1960-ban avatták fel. 1933-ban készült el Kőrösi Csoma Sándor szobra (Az örök vándor) – a szobor egyik változata ma Tokióban van, az egyetem buddhista szentélyében. A Madách-síremlék, a Pethes-síremlék, a Napozó (1937), Édesanyám, Bartók, Babits, József Attila szobrai maradandó értékűek. Nagyvonalú, zárt formák jellemzik többnyire kőbe faragott műveit. Drámai feszültséggel tudta felidézni a múltat. Szobrai olykor patetikusak, máskor fegyelmezetten klasszicizálók. Több műve van az MNG gyűjteményében. – Irod. Móricz Zsigmond: Cs. G. magyar pantheonja (Irodalomról, művészetről, Bp., 1959); László Gyula: (Új Írás, 1976. 1. sz.).

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek