ABCD - Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza ☰ Agárdpuszta 1863.08.03 ☷ Eger 1922.10.30 | akadémikus, férfi, író, költő, tanító, újságíró, librettista

629542

http://dka.oszk.hu/013600/013690/4825711.jpg

http://dka.oszk.hu/062100/062139/aug5_04.jpg

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1910.04.28 - 1922.10.30

Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tag
1920.05.05 - 1922.10.30

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gárdonyi Géza, Ziegler (Agárd, 1863. aug. 3. – Eger, 1922. okt. 30.): író, költő, az MTA tagja (l. 1910, t. 1920). Apja jómódú géplakatos volt Bécsben, de a forradalom hírére hazajött és saját költségén alapított kis fegyvergyárában fegyverkovács lett, a szabadságharc bukása után uradalmi gépész. Középisk.-it Sárospatakon és Pesten végezte, majd az egri tanítóképzőben, 1882-ben tanítói oklevelet szerzett. Tanító volt Karádon (1882), Devecserben (1883–84), Sárváron (1884), Dabronyban (1885), 1885-ben Győrben a Hazánk, a Győri Közlöny, majd a Győri Hírlap munkatársa, szerk. a Tanítóbarát c. folyóiratot, valamint a Garabonciás Diák c. győri élclapot. 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát; házasságuk boldogtalan volt. Novellái, versei sorra jelentek meg a bp.-i lapokban is. 1889-ben a Szegedi Híradó, 1890–91-ben a Szegedi Napló, 1891 nyarától néhány hónapig az Arad és vidéke munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével Feszty Árpád történeti körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1893-ban Barna Izsó operettzenéjéhez szöveget készített (A paradicsom.) Először a később megtagadott Göre Gábor levelei tették ismertté. 1897-től Egerben élt, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. Az én falum (1898), az Egri csillagok (1901) megjelenése, A bor c. színművének hatalmas sikere a Nemzeti Színházban (1901) az ország egyik legolvasottabb írójává tette. 1900-ban s a következő években gyakran utazott Franciao.-ba s más nyugat-európai országokba. 1903-ban a Kisfaludy Társ. tagja. A siker útján a kezdetben harcos ellenzéki materialista, antiklerikális ~ élete vége felé nemegyszer misztikus pszichologizálás felé fordult, ábrázolásmódjába zavaró, hamis romantika vegyült, történelemszemléletét Schopenhauer pesszimista filozófiája befolyásolta. Korai művei azonban a m. irodalom számottevő értékei. Az egri várban temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum. – F. m. A lámpás (r., Bp., 1894); Április (költemények Bp., 1894); Az én falum (elb., Bp., 1898); Egri csillagok (r., Bp., 1901); A bor (színmű, Bp., 1901); A láthatatlan ember (r., Bp., 1902); Az a hatalmas harmadik (r., Bp., 1903); Az öreg tekintetes (r., Bp., 1905); Ábel és Eszter (r., Bp., 1907); Isten rabjai (r., Bp., 1908); Ida regénye (Bp., 1924); Kék pille (Válogatott elbeszélések. Válogatta és az utószót írta Oláh László Bp., 1957); Versei (Válogatta és az előszót írta Bóka László, Bp., 1958). Verseit többen megzenésítették (Dankó Pista, Lányi Géza, Radó Aladár stb.). – Irod. Zsigmondy Ferenc: G. G. (Irod. tört. 1921); Schöpflin Aladár: Írók, könyvek, emlékek (Bp., 1925); Sík Sándor: G., Ady, Prohászka (Bp., 1920); Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi (I–II. Bp., 1934); Bóka László: Tanulmánya a Magyar Klasszikusok sorozatban (Bp., 1951); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959); Nagy Sándor: Adalékok G. G. regényírói módszeréhez (Az Egri Ped. Főisk. Évk. VII: 1961); Nagy Sándor: „A bor” szerepe a magyar dráma fejlődésében (Az Egri Ped. Főisk. Évk. VIII. 1962); G. Emlékkönyv születésének 100. évfordulójára (Bóka László előszavával, 1963); Nagy Sándor: Adalékok G. G. írói munkásságához (Az Egri Tanárképző Főisk. Tud. Közl. II. 1964); Nagy Sándor: A nemzedékváltás regénye (Az Egri Tanárképző Főisk. Tud. Közl. III. 1965); Hegedűs András: Robot és szolgálat (G. G. Győrött, Győr, 1965); E. Nagy Sándor A korszerű G.-kép problémái (Irod. tört. Közl. 1967. 2. sz.). – Szi. Márki István: G. G. halálának 35. évfordulójára (vers, Délmagyarország, 1957. 225. sz.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Örök naptár. Bpest, 1894.11. A házassági ajánlat. Monolog. Bpest, 1894. (Rosnyai K. Monolog-Könyvtára.)1. Száz novella. Győr, 1886. Két kötet.2. Szerelmes történetek. Bpest, 1886.3. Figurák (Furcsa emberekről furcsa historiák.) Bpest, 1890. (Mikszáth Kálmán előszavával). 4. A világjáró angol. Kalandos regény. Irta Mummery Róbert. Bpest, 1894.5. A báró lelke, regény Bpest, 1894.6. Novellák. Bpest, 1894. Két kötet.7. Tárczák. Bpest, 1894.8. Április. Költemények. Bpest, 1894.9. Egész életre szóló naptár. Bpest, 1894.Alföld 1894. 42. sz. és önéletrajzi adatok.Az első irodalmi kisérletei az általa Egerben irt és illustrált Druck cz. iskolai élczlap volt, a melyből 1879-ben öt szám jelent meg; ugyancsak Egerben a Füllentő cz. élczlapot rajzolta; ebben jelent meg, nevével az első munkája. Egy kínos percz cz. humoreszkje (1881. máj. 1. sz.), munkatársa maradt e lapnak megszünteig; 1885 végén megindította az ellenzéki szellemű Tanítóbarát cz. tanügypolitikai havi lapot, melyet három évig szerkesztett. Ezeken kívül dolgozatait hozták: a Néptanítók Lapja (1885), a Fővárosi Gyorsiró, Budapesti Hirlap, Pesti Hirlap, Fővárosi Lapok, Ország-Világ, a Hét, a M. Szalon (1891–93.) Divatsalon, Jókai cz. lap (1894.) stb. Az Én Ujságom (A nagyapó tréfái cz. gyermekmesék és apróságok.) Irt még a selyembogártenyésztésről, a sakkjátékról, képkritikákat, társadalmi, politikai és tanügyi czikkeket, egyházi énekeket, novellákat és tárczákat.Az Én Ujságom Naptára 1893-ra arczk.Gárdonyi Géza, (családi nevén Zigler)hirlapiró,hirlapiró, szül. 1863. aug. 3. Agárdon; iskoláit Sárospatakon, Budapesten és Egerben végezte; azután tanítói oklevelet nyert és néptanító lett, de nem találván ezt a pályát a hajlamaival megegyezőnek, 1885-ben a hirlapiráshoz fordult és a győri Hazánk főmunkatársa lett. 1887-ben a középiskolai tanárképző növendéke volt, (ez idő alatt kiadta a Néptanítók Naptárát 1886–88-ra, melyben több czikket is irt); 1887-ben az intézetből kilépett és visszatért Győrbe; itt szeptembertől a Garaboncziás Diákot szerkesztette egy évig. 1888-tól mint a Szegedi Hiradó munkatársa a napi sajtó szolgálatába lépett. 1890-ben a Szegedi Naplónak, 1891-ben az Arad és Vidékének és azon év decz. 11. óta a budapesti Magyar Hirlap munkatársa (ebben különösen a Göre Gábor falusi biró komikus alakját országosan ismertté tette).Horváth Ignácz Könyvészete 1888. 1890.Jókai 1894. 9. sz. arczk.M. Hirlap 1892. 345. sz. (Kézirata.)M. Hirlap Karácsonyi Albuma 1893. arczk.M. Könyvészet 1887–88. 1890.M. Szalon 1892. arczk.Munkái:Nemzet 1893. 350. sz. esti k. 1894. 45. sz.Ország-Világ 1892. 13. sz. arczk.Röpiratokat is irt Egy katholikus és dr. Tamásffy névvel. Regényei: Álmodozó szerelem (a Győri Közlönyben 1886), Félkerekű apostol (a Szegedi Hiradóban 1889). Bronzherczegnő és a Szentek útja (a Szegedi Naplóban 1889. ugyanebben: A legfeketébb Afrikában, Stanley parodiája), A lámpás, regény (a Nemzeti Iskolában 1894). A paradicsom cz. operettejét 1 felv. először adták Szegeden 1893. febr. 25., de megbukott. A műbarátoknak 1890). operaszöveg-pályázatán Árgyélus cz. szövege díjat nyert. Négy dal is jelent meg tőle 1892-ben Jaj de fehér a liliom és Feljöttek már a csillagok (Nádor K. kiadásában). 1894. Annuska lelkem és Aszondom jónapot (a Zenelap zenemellékletei.)szül. 1863. aug. 3. Agárdon;

tudósportál

Gyermekkorában a család állandóan váltogatta munka- és lakóhelyét, középisk.-it Sárospatakon és a bp.-i ref. gimn.-ban végezte. Az egri érsekség tanítóképzõ int.-ében tanítói okl. szerzett (1882), majd polg. isk. tanárképzõben tanult, de tanulmányait nem fejezte be (1886–1887). Az MTA tagja (levelező tag(1910.04.28.) tiszteleti tag(1920.05.05.)).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

( Agárd, 1864. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30. )Az Egri Tanítóképzőben kapott diplomát. Néptanítóból lett a magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasottabb alakja. 1882. szeptember 5-től 1883. december 26-ig volt a devecseri r. k. iskola tanítója. Az iskola igazgatója, Tima Lajos hűvösen fogadta a kopott ruhájú, félszeg fiatalembert. Az anyagi gondok és a méltatlan emberi bánásmód elkeserítette, s regényírás szándékával igyekezik feloldódást keresni. A Füstölő 1883. januári számaiban jelent meg egy, irodalmilag nem jelentős novellája. Egyházi énekeket is szerez, melyek közül ma is ismert a „Fel nagy örömre, ma született" kezdetű karácsonyi ének. A devecseri pék lánya, Gergelyi Katalin iránti szerelme ihlette a Hosszúhajú veszedelem, valamint a Zivatar Pékéknél c. alkotásai megírására. A Gergelyéknél hallott történetet dolgozta fel a Zászló átmarad c. novellában, Devecserben írta a Zolika orra c. regényét is. Kísérletei még nem hoztak sikert. 1884. január 4-étől a sárvári r. k. iskolában tanított. Német származású, mégis egy osztrákgyűlölő dal miatt kellett még az év őszén távoznia. 1884. szeptember 6-án Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezte Dabronyba kántortanítónak. Magához vette édesanyját és Árpád nevű öccsét is. A Vasmegyei Lapok munkatársaként szorgalmasan írt, németül és franciául tanult. Anyagi gondjai és érzelmi válságai búskomorrá tették, a toll, az írás volt egyetlen menedéke. Rendszeresen jelentek meg munkái a Dunántúlban, de lehetőséget biztosított számára a Pápai Lapok és a Néptanítók Lapja is. Muraközi József plébános feleségül adta hozzá unokahúgát, Molnár Máriát. A kényszer teremtette rossz házasság, semmilyen tekintetben hozzá nem illő feleség miatt emberkerülő remetehajlama még jobban erőt vett rajta. Dabronyban nem maradhatott, de Győrben, a Hazánk szerkesztőségében szívesen fogadták belső munkatársként. A dabronyi emlékek fontos szerepet játszottak több munkájában is. Így Az én falum c. regényben, s néhány novellában. Szerencsétlen házasságát pedig a Lámpásban idézi fel. Balatonfüredi vonatkozású az Annabáli emlékek c. novellája és a Vallomás c. keretes regénye. A megye több településén őrzik szeretettel és tisztelettel emlékét. Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban, Devecserben a róla elnevezett általános iskola előtt áll kőből, illetve bronzból készült mellszobra, Konyarcsik János és Ferenczy Béni alkotása. Balatonfüreden utca viseli nevét, a Balatoni Panteonban 1975. július 26-tól, Dabronyban a volt iskolaépületen, Devecserben pedig az iskola régi épületében tábla (Vörös János alkotása) őrzi emlékét. Születésének 150. évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki.GÁRDONYI Géza, 1879-ig ZieglerI.: GÁRDONYI József: Az élő ~. 1–2. köt. Bp., 1934. – Emlékkönyv ~ születésének 100. évfordulójára. Bp., 1963. – KISPÉTER András: ~. Bp., 1970. – SZALAI Sándor: ~ alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1977. – BfÉL. – GyÉL. – Harmath–Katsányi. – MKtL III. köt. – RÚL VIII. köt. – Szinnyei. III. köt. – Tilhof. – ÚMÉL II. köt. – ÚMIL 1. köt.M.: Munkái. 1–60. köt. Bp., 1924–1938. – Összegyűjtött művei. 1–11. köt. 1962–1966.tanító, író

könyvei