Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csepreghy Ferenc (Szalka, 1842. aug. 15. – Görbersdorf, Ausztria, 1880. febr. 6.): színműíró. Mint asztalossegéd részt vett műkedvelő színielőadásokon, s maga is írt jeleneteket, majd egész estét betöltő színdarabokat. Néhány évig Bécsben asztalos, ott írta Magyar fiúk Bécsben c. vígjátékát (1863), amelyet hazajövetele után a Nemzeti Színház nagy sikerrel mutatott be. 1868-ban önálló műhelyt nyitott Pesten. Közben dramaturgiai ismereteit bővítette, 1872-ben otthagyta mesterségét, ettől kezdve kizárólag az irodalomnak élt. Még ugyanebben az évben feleségül vette Rákosi Jenő húgát, Idát. 1876-78-ban a Rákosi vezette Népszínház titkára lett. Tüdőbaj ölte meg. Tagja volt a Petőfi Társ.-nak. Írt verseket is, de sikert csak a színpadon aratott; főleg két – álfalusi környezetet bemutató – népszínművével: a Sárga csikóval (1877) és a Piros bugyellárissal (1878). Sokat játszott romantikus mesejátéka a Vízözön (1875). Számos idegen művet dramatizált látványos színművé: Utazás a Föld körül (1877); Strogoff Mihály utazása (1877); Kolumbus Kristóf (1878). – M. Cs. F. összes művei (kiadta Rákosi Jenő, I. versek és elb., II-V. színdarabok, Bp., 1881). – Irod. Paul Sándor: Cs. F. (Bp., 1934.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Csepreghy Ferenc(Szalka, 1842. aug. 15.–Görbersdorf, 1880. febr. 6.): író. Asztalosnak tanult. 1860–63-ban a Katolikus Legényegylet számára jeleneteket írt. Első darabját, Magyar fiúk Bécsben c. a Nemzeti Színház 1872-ben mutatta be. Ebben az évben feleségül vette Rákosi Idát, a Nemzeti, majd a Népszínház jelmezkészítőjét. 1875-től a Népszínház titkára volt, és sorban írta darabjait a színháznak: Utazás a föld körül, Vízözön, Utazás a holdba, Két menyegző, Strogoff Mihály, Szép Meluzina, Sárga csikó, Kolumbusz Kristóf, A piros bugyelláris, Az élhetetlenek, Perózes, Szépasszony kocsisa, Akbar szultán. Nem került bemutatásra A kitűnő vendég, Az utolsó német Pesten és Saul király c. műve. Ügyesen szerkesztett, látványos, változó színhelyű darabokat írt. – Ir. Paul S.: Cs. F. (1934).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1880. febr. 6. meghalt.1880. Hon 33. sz. M. Népvilág 7. z. (Visi Imre.) Koszorú (Ábrányi Emil.) Bihar 32. sz. Vasárnapi Ujság 7. sz. arczk. Szinpad 4. sz.1881. Függetlenség 51. Bud. Hirlap 90. (Rákosi Jenő.) 1885. 287. 1887. 63. sz.1. Magyar fiúk Bécsben, vigj. 3 felv. Pest, 1871.2. A vizözön, vig színmű 5 felv. Bpest, 1875. (Ism. P. Napló 1876. 69. sz. Figyelő 13. sz. 2. olcsó kiadás. U. ott, 1880. Ism. M. Polgár 1884. 223.)3. Utazás a föld körül 80 nap alatt, Verne Gyula regénye után. Bpest, 1876.4. Csepreghy Ferencz szinmüvei. U. ott, 1878. I. füzet. A sárga csikó. (2. kiadás. U. ott. 1883. Népszinház Műsora 6. Németűl: Der Goldfuchs. Kolozsvár, 1870.) 2. füzet. A piros bugyelláris. (Népszinház Műsora 5. Ism. Hon 1877. 329. sz. Bud. Hirlap 348. sat. 100. előadása, ism. u. ott 1886. 46. sz. Németűl: Die rothe Brieftasche. Kolozsvár, 1880.)5. Csepreghy Ferencz összes művei. Kiadta Rákosi Jenő. U. ott, 1881. Öt kötet.) Az iró jellemzése s műveinek ismertetése Rákosi Jenőtől, életrajza Csepreghy Jánostól.)6. A kitünő vendég, vigj. Esztergom, 1881. (Mulattató Zsebkönyvtár 8. sz.)a Petőfi-társaság tagja, elődjei Győrössy Csepreghyek voltak és Sopronmegyéből származtak, szül. 1842. aug. 15. Szalkán Hontmegyében, hol atyja Cs. István fűszerkereskedő volt, ki fiát 14 éves korában Esztergomba asztalos mesterségre adta; gazdája nyáron kiküldte kecskéjével a mezőre; ekkor a papnevelőből unokabátyjától Kovács Józseftől nyert könyveket olvasgatta. 1860. tavaszán felszabadult és Pestre jött dolgozni s a kath. legényegyletbe lépett, melynek elnöke dr. Szabóki pártfogásába vette; az egylet dilettáns szinpadján többször föllépett társaival. 1862-ben e szinpad számára két felvonásos kis szinművet irt Az elnök névnapja czímmel. Egészsége ritkán volt és azon évben gyomrohagymázba esett; e betegsége után öcscse Cs. János hivására Esztergomba ment, hol 1863-ban együtt fáradoztak egy legényegylet alapításán, melynek ő lett a dékánjává; júniusban Bécsbe ment dolgzni; ekkor irta a Magyar fiúk Bécsben cz. darabját, mely 1865-ben az esztergomi legényegyletben adatott először, midőn katonasorozásra hazakerült; még ugyanazon év jún. Bécsbe visszament és 1866-ban Münchenbe utazott. Meggyengült egészsége miatt 1867. elején haza kellett térnie Szalkára a szülei házhoz. 1868. őszén jött ismté Pestre, hol öcscsével Jánossal önálló üzletet nyitott, mely csakhamar virágzásnak indult és melyben 1872-ig működött. Ekkor rongált egészsége miatt abbahagyta az asztalosmesterséget és erejét egészen az irodalomnak szentelte. 1875-ben üdülés végett orvos sógorához ment Erdélybe. A népszinház megnyiltakor Rákosi Jenő a szinház titkárává tette (1876–78.). Rákosihoz nemcsak rokonsági kötelék fűzte (nővérét Idát 1872. febr. 10. vette nőül), hanem a legnagyobb bizalom is. 1878 nyara óta már keveset dolgozott; betegsége miatt Olaszország enyhe égalja alá kellett menekülnie; 1879 nyarán visszajött, látszólag megjavulva, de az ősz elől Görbersdorfba vonult, hol 1880. febr. 6. meghalt. A kerepesi temetőben szép sírkő, Gerster Kálmán terve szerint, díszítve a költőnek Huszár Adolftól mintázott dombormű arczképével, jelöli pihenő helyét.Beőthy Zsolt, Szinmüirók 52. 58. 64. és M. Nemzeti Irod. Tört. II.Budapesti Hirlap 1887. 63. sz. (Cs. F. mint mesterlegény.)Csepreghy FerenczFigyelő VIII. 238. (Életr. és nekr.)Kiszlingstein, M. Könyvészet.Legelső irodalmi kisérletei versekből állottak, melyek a napi s hetilapokban jelentek meg, igy a P. Hirnökben (1861.), Vasárnapi Ujság (1867.), Magyarország és a Nagyvilág (1870–1875. 1880.), Fővárosi Lapok (1871–79. versek), Athenaeum (1873.) sat. Irt egy regényt is Az utolsó esztendő cz., melyet a Reform hozott. Első drámai műve: Magyar fiúk Bécsben, átdolgozva 1871-ben adatott a n. szinházban. Ezt követte két egy felvonásos vigjátéka A kitünő vendég és Az utolsó német Pesten, melyek szintén tetszést arattak; majd a Vizözön (először a népszinházban 1876. márcz. 21.), mely egy akadémiai pályázaton dicséretet nyert és a budapesti népszinháznak kedvelt darabja volt. Szintén dicséretet nyert az akadémiai pályázaton Saul király cz. szomorújátéka. Ezt követték a népszinházban először adva: Utazás a föld körül (1875. decz. 27.), Utazás a holdba (1876. jún. 7.), Két menyegző (1876. decz. 2.), Strogoff Mihály (1877. márcz. 16.), Szép Meluzina (1877. júl. 5.), A sárga csikó (1877. decz. 14.), Lumpáczius (1878. jan. 8.), Kolumbus Kristóf (1878. máj. 3.), A piros bugyelláris (1878. nov. 22.), Egy katona története (1878. decz. 20.), Niniss (1878. decz. 20.), Az élhetetlenek (1879. jún. 27. utolsó szinműve), Perozes (1881. máj. 15.), A szép asszony kocsisa (először a népszinházban 1881. szept. 24.); Akbar zultán, trag. 4 felv. (először Kolozsvárt 1886. febr. 13.), melyeket előadatásuk után az egykorú napilapok és Beőthy Zsolt (Szinműirók) tüzetesen ismertettek. 1878-ban San-Remóból humoros leveleket irogatott a Nemzeti Hirlapnak. Még Görbersdorfból is küldött a Fővárosi Lapok számára elbeszélő költeményt (Kis sapka) és a Pesti Napló számára beszélyt, mely utolsó műve volt.Magyarország és a Nagyvilág 1877. 51. sz. arczk. 1880. 7. 8. sz. arczk.Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 438.Munkái:Ország-Világ 1880. arczk. (Rákosi Győző.)Petrik Könyvészete.P. Hirlap 1880. 10. sz. arczk.P. Napló 34. sz. 1881. 51. sz.Szinészeti Közlöny 1881. 3. sz. (Körössy László.) 1884. 43. sz. (Kovács Gyula.)szül. 1842. aug. 15. Szalkán Hontmegyében,Zelliger, Esztergom várm. irók 25.

• Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001. 248 o., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a Pozsonyvidéki Lapok szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny. XIV, 577, XXIX o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893. 580 o., ()

• Falusi orvoslátogatás | Sárga csikó   |☰  1913   |☰  író    
• Piros bugyelláris   |☰  1918   |☰  író
• Piros bugyelláris   |☰  1921   |☰  író
• A sárga csikó | Sárga csikó   |☰  1936   |☰  író
• Piros bugyelláris   |☰  1938   |☰  író