ABCD - Szigligeti Ede

Szigligeti Ede ☰ Váradolaszi 1814.03.08 ☷ Budapest 1878.01.19 | akadémikus, drámaíró, dramaturg, férfi, író, műfordító, rendező, szakíró, színész, színigazgató, színműíró, egyetemi tanár, színházigazgató, színpadi rendező

629675

http://keptar.oszk.hu/114200/114270/jaszai_mari_emlekiratai_146.jpg

http://dka.oszk.hu/031700/031711/vende2_38_a.jpg

http://dka.oszk.hu/031700/031712/vende2_38_b.jpg

http://dka.oszk.hu/059700/059718/szinhaz_0070_3.jpg

http://dka.oszk.hu/059700/059765/szinhaz_0119_4.jpg

http://dka.oszk.hu/044500/044597/1857_pix_page_030_kep_0001.jpg

archontológia

Nemzeti Színház
igazgató
1873 - 1875

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1840.09.05 - 1878.01.19

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szigligeti Ede, Szathmáry József (Váradolaszi, 1814. márc. 8. – Bp., 1878. jan. 19.): drámaíró; színész, rendező, a magyar színpadművészet kiemelkedő személyisége, a magyar népszínmű műfajának (elnevezésének is) megteremtője, az MTA l. tagja (1840). Nemesi családból származott. Iskoláit Nagyváradon és Temesváron járta. Apja jónevű ügyvéd volt, aki papnak szánta, ő azonban orvosi, majd mérnöki szakra iratkozott Pesten. Tanulmányait félbehagyva 1834-től a budai Várszínházban működő együttes tagja lett Döbrentei Gábor igazgatása alatt. Itteni szerződése évente egy eredeti színmű írására v. két idegen mű fordítására kötelezte. 1835-ben Vajda Péterrel, Garay Jánossal és másokkal megalakította a Pesti Drámai Egyesületet. 1837-től 1840-ig a Nemzeti Színház könyvtárosa, 1859-től művezetője, 1873-tól 1878-ig ig.-ja volt. 1845-től a Kisfaludy Társ. és 1876-tól (megalakulásától) a Petőfi Társ. tagja. Több mint száz színművével, amelyek szereplőivé – a reformkor szellemében – a köznépet emelte, és elsősorban a színházi műsorpolitika irányításával úttörő jelentőségű munkásságot fejtett ki. Kitűnő színészgárdát alakított ki, a műsorösszeállításban az eredeti műveket állította előtérbe, a nemzeti szellemet élesztette a színházművészet eszközeivel. Nagy jelentőségű volt-a Színiak.-n kifejtett színészpedagógiai tevékenysége is. A dráma és válfajai (Bp., 1874) c. műve az első, mai napig korszerű és használható m. drámaelméleti kézikönyv. Több színdarabját lefordították német, cseh, román, finn török nyelvre, néhányat megfilmesítettek (Szökött katona, 1914; Liliomfi, 1916; Cigány, 1925). – F. m. Szökött katona (Pest, 1843); Két pisztoly (Pest; 1844); Zsidó (Pest, 1844); Gritti (Pest, 1845); Csikós (Pest, 1847); II. Rákóczi Ferenc fogsága (Pest, 1848); Liliomfi (Pest, 1849); Cigány (Pest, 1853); A mama (Pest, 1857); Fenn az ernyő, nincsen kas (Pest, 1858); Nőuralom (Pest, 1862); A bajusz (Pest, 1868); Trónkereső (tört. dráma, Pest, 1868); A strike (Balázs Sándorral, Pest, 1871); Struense (tört. dráma, Pest, 1872); Magyar színészek életrajzai (Bp., 1878). – Irod. Gyulai Pál: Emlékbeszédek (Bp., 1879); Rakodczay Pál: Sz. E. élete és költészete (Pozsony, 1901); Czeiner Géza: Sz. társadalmi vígjátékai (Bp., 1932); Osváth Béla: Sz. E: (Bp., 1955); Vadnay Károly: A nagy intrikus (Kortársak nagy írókról, 1956).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Nagyváradolaszi, 1814. márc. 8.–Bp., 1878. jan. 9.): színész, rendező, drámaíró, szakíró, színházigazgató. Eredetileg mérnöki tanulmányokat folytatott. 1834. aug. 15-én azonban a Várszínházban játszó társ. tagja lett. Velük maradt, mikor 1837-ben megnyitották a Pesti Magyar Színházat. A nyitóelőadáson Szigligeti Ede Vörösmarty Mihály előjátékában, az Árpád ébredésében az Irigység szerepét játszotta. Ettől kezdve haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Négy évtizedes munkássága nagy befolyással volt a színház életére. 1854-ig színészi feladatokat látott el – inkább csak mellékszerepeket játszott. Közben, már 1845-től egészen 1859-ig ügyelői, titkári, könyvtárosi munkakörben is dolgozott. 1854-től elsősorban rendezéssel bízták meg. Beválasztották a színház Drámabíráló Bizottságába, 1868-tól 1873-ig dramaturgi teendőket is ellátott. 1873. márc. 29-én a színház ideiglenes drámai és adminisztratív ig.-jának nevezték ki; ezt a beosztását 1875-ben véglegesítették. Az ő idejében építették újjá és bővítették ki a színház épületét. Meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel is, hogy az 1875-ben megnyíló pesti Népszínház a Nemzeti műsorának vonzó részét, a népszínművet, és vele együtt néhány vezető művészét is elvitte. Született színházi ember volt. Mint színész karakterszerepeket játszott. Rend.-i munkája azért jelentős, mert magasfokú mesterségbeli tudása segítette. Jól ismerte színészeit, ügyelt a gondos szövegmondásra. Részt vett a színház szevezeti életében, tagja volt a nyugdíjintézetnek és a takarékegyletnek; ő volt a Radnótfáy-alapítvány főfelügyelője. 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának hívta meg; 1846-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1865-től a SzAk tanára, 1870-től 1873-ig alig.-ja. Ig. korában színpadra segítette az új m. drámaírókat: Dobsa Lajost, Dóczi Lajost, Csiky Gergelyt, Váradi Antalt. Öt Molière-bemutató fűződik nevéhez. Szophoklész Antigonéjának bemutatásával olyan sorozatot indított el, amely utódjánál, Paulay Edénél teljesedett ki. Gogol A revizorát ő fedezte fel a m. színpad számára, és Björnsterne Björnson A csőd c. tragédiájával a modern északi dráma felé nyitott. Talán legtermékenyebb drámaírónk volt. Pályája során 114 színpadi művet írt. Népszínműveivel új műfajt teremtett: pl. A szökött katona (1843); Csikós (1847); A cigány (1853). Írt sikeres vj.-okat: Liliomfi (1849); Fenn az ernyő, nincsen kas (1857) és értékes történelmi drámákat: Gritti (1845); II. Rákóczi Ferenc fogsága (1848). F.Sz. Élősdy (Kisfaludy K.: Pártütők); II. Endre (Katona J.: Bánk bán); Benvolio (Sh.: Rómeó és Júlia); Gémesi nótárius (Szigligeti E.: A szökött katona). Elméleti művei: Nemzeti színházi képcsarnok (1870); A dráma és válfajai (1874); Magyar színészek életrajzai (1878). – Ir. Rakodczay P.: Sz. E. élete és költészete (Pozsony, 1901); Janovics J.: A magyar dráma irányai (1907); Berczik Á.: Sz. dramaturgiája (1934); Osváth B.: Sz. E. (1955).Szigligeti Ede; Szatmáry József

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Korona és kard, eredeti szomj. 5 felv. U. ott, 1842. (Színműtár III. 30. 1841. szept. 27. = 3-ször).11. Szökött katona, eredeti színmű 3 szakaszban. Népdalokkal, tánczczal. U. ott, 1844. (2. kiadás. 1843. nov. 25. = 114-szer, jövedelme 13,788 frt o. é. 1875-ben a N. Színházban utolszor; ettől fogva a Népszínházban többször; 1905-ig 115-ször). U. ott, 1845. rajzolt borítékkal és Nemzeti Színház Könyvtára 91. sz. 1875.12. Két pisztoly, eredeti színmű, népdalokkal, tánczczal. U. ott, 1844. és N. Sz. K. 94. 1875. (Rajzolt borítékkal, 1844. márcz. 9. = 87-szer, jöved. 8554 frt 32 fr. o. é.).13. Zsidó, ered. színmű dalokkal, négy szakaszban. U. ott, 1844. (Rajzolt borítékkal. 1844. júl. 27. = 24-szer).14. Kinizsi, vígj. 3 felv. Buda, 1844. (Eredeti Játékszín 12. 1843. jan. 6. = 2-szer).15. Gerő, szomj. 4 felv. egy előjátékkal. U. ott, 1845. (Eredeti Játékszín 14., 1844. jan. 4. = 3-szor).16. Vándor színészek, vígj. 3 felv. U. ott, 1845. (Eredeti Játékszín 15., 1845. aug. 16. = Egyszer).17. Szigligeti összes színművei, hat füzet. Pest, 1846–47. (I. Gritti, ered. szomj. 5 felv., 1845. ápr. 19. = 29-szer. II. A rab, ered. színmű 3 felv., 1845. jún. 2. = 35-ször. III. Egy szekrény rejtelme, ered. színmű 3 szakaszban, 1846. febr. 28. = 30-ször. NSzK. 127., 1879. IV. Zách unokái, ered. szomj. 5 felv., 1846. nov. 23. = 6-szor. V. Pasquil, vígj. 3 felv. 1846. decz. 21. = 3-szor. VI. Mátyás fia, ered. dr. 5 felv. 1847. máj. 15. = 13-ször).1878: Színpad 4. sz., Fővárosi Lapok 18., 29., 293–298. sz., Pécsi Figyelő 5. sz., Szabadság (Nagyvárad) 17., 48. sz., Pozsonyvidéki Lapok 18. sz., Székesfehérvár és Vidéke 7., 17. sz., Ellenőr 36. sz., Temesi Lapok 18., 19. sz. Kelet 1878. 18., 19., 20. sz., Szilágy 4. sz., Szegedi Hiradó 10. sz.18. Csikós, ered. népsz. 3 szak. népdalokkal, tánczczal. U. ot, 1848. és Olcsó K. 270. (1847. jan. 23. = 109-szer).19. Dalok. Argyél és Tündér Ilona, 3 felv. népregéből. U. ott, 1853.1. Április bolondja, vígj. 1. felv. Pest, 1836. (Budai Nemzeti játékszíni Zsebkönyv).20. Dalok a Czigány cz. ered. népszínműből, zenéje Doppler Károlytól. U. ott, 1853., 1855., 1857., 1860.21. Dalok a «Pünkösdi királyné» cz. népszínműből, zenéje Doppler Károlytól. U. ott, 1855., 1860.22. Dalok Pál fordulása, Dalos Pista, 10,000 frt. cz. színművekből. U. ott, 1856. zenéje Bognár és Dopplertől.23. Dalok Szökött katona cz. színműből. U. ott, 1857., 1860.24. Népdalok a Csikós cz. népszínműből. U. ott, 1858.25. Népdalok Liliomfi cz. népszínműből. U. ott. 1860.26. Dalok Tinódi cz. színműből. U. ott, 1860.27. Dalok Dalos Pista cz. vígjátékból, 1861.28. Béldi Pál, szomj. 5 felv. U. ott, 1863. és Olcsó K. 270. A gróf Teleki-alapítványból száz darab arany pályadíjjal jutalmaztatott. (Toldy István szerk. Nemzeti Színház I. 1857. ápr. 24. = 14-szer).29. Fenn az ernyő nincsen kas, vígj. 3 felv. A gróf Teleki-alapítványból száz arany pályadíjjal jutalmaztatott. U. ott, 1863. (Nemzeti Színház III. és Olcsó Könyvtár 235. 1858. ápr. 26. = 31-szer).2. Dienes, vagy királyi ebéd. Szomorújáték 5 felvonásban. Pest, 1838.30. A mama, vígj. 3 felv. U. ott, 1863. A gróf Teleki-pályadíj nyertese. (1857. ápr. 17. = 32-szer).31. A trónkereső, szomj. 5 felv. U. ott, 1868. és 1880. Olcsó K. 106., 1868. nov. 13. = 11-szer. (Karácsonyi-jutalom, 400 arany).32. III. Richárd király, Shakespeare után ford. U. ott, 1868. (Shakespeare minden munkái 18).33. Nemzeti színházi képcsarnok. U. ott, 1870.34. Török János, ered. dr. 5 felv. U. ott, 1871. (Nemzeti Színház Könyvtára 1., 1856. ápr. 21. = 5-ször).35. Goethe, Egmont, szomj. 5 felv. ford. U. ott, 1871. (NSzK. 3).36. Az udvari bolond, ered. vígj. 3 felv. U. ott, 1871. Teleki-jut. (NSzK. 17., 1871. ápr. 21. = 4-szer).37. Struensee, trag. 5 felv. (NSzK. 24., 1872. decz. 27. = 3-szor).38. A strike, ered. népszínmű 3 szak. U. ott, 1872. (A NSzínház 100 aranynyal jutalmazta. NSzK. 26. Balázs Sándorral. 1871. okt. 29. = 22-szer).39. Valéria, ered. trg. 5 felv. Bpest, 1873. Teleki-jut. (NSzK. 41., 1873. decz. 17. = 8-ször).3. Gyászvitézek. Eredeti dráma 4 felv. U. ott, 1838. (Először 1838. jún. 8. Pesten a Nemzeti Színházban, a szerző életében 7-szer adatott).40. Az új világ, ered. vígj. 3 felv. U. ott, 1873. (NSzK. 42).41. A dráma és váljalai. U. ott. 1874.42. Az amerikai, ered. népsz. 3 szak., dalokkal. U. ott, 1874. A N. Színháztól 100 aranynyal jutalmazva. (NSzK. 51., 1872. nov. 8. = 7-szer).43. A háromszéki leányok. Jókai Mór után, népsz. 3 szak. U. ott, 1875. (NSzK. 77., 1874. okt. 30. = 9-szer).44. Felhívás a keringőre, vígj 4 felv. Dumas S. után ford. U. ott, 1875. és 1905. Olcsó Könyvtár 1385–87. (NSzK. 85., 1848. nov. 4. = 42-szer, jöv. 14,650 frt 70 kr. o. é.).46. A czigány, népsz. 3 felv. U. ott, 1875. (NSzK. 92., 1853. decz. 17. = 52-szer, jöv. 9669 frt 20 kr. o. é.).47. Világ ura, tört. szomj. 5 felv. U. ott, 1875. = 3-szor).48. IV. Béla, szomj. 5. felv. U. ott, 1875. Teleki-jut. (NSzK. 95., 1877. jan. 26. = 2-szer).49. Perényiné, dr. 2 részben. U. ott, 1876. (NSzK. 106., 1878. ápr. 21. Első része, Sz. E. síremléke és szobra javára).4. Szigligeti eredeti színművei U. ott, 1839. (Pókaiak, szomj. 4 felv. 1838. szept. 19. = 10-szer. Vazul dr. 4 felv. 1838. jan. 30. = 11-szer. Aba, szomj. 5 felv. 1838. decz. 20. = 6-szor. U. ott, 1839.).50. Magyar színészek életrajzai. U. ott, 1878. és Olcsó K. Új sorozat 125–127. (Kántorné, Megyery Károly, Szentpétery Zsigmond, Fáncsy Lajos, Bortha János, Lendvay Márton, Egressy Gábor, Szilágyi Pál).51. A nőuralom, vígj. 3 felv. A gróf Teleki-alapítványból száz arany pályadíjjal jutalmazott. U. ott, 1879. NSzK. 1255, előbb a Részvét Könyvében 1863.; 1862. ápr. 28. = 30-szor).52. Dalos Pista, vígj. 3 szak., dalokkal. U. ott, 1879. (NSzK. 129., 1856. febr. 22. = 21-szer).53. Házassági három parancs, vígj. 3 felv. U. ott, 1879. (NSzK. 130., 1850. decz. 20. = 23-szor).54. A lelencz, a Nemzeti Színház 100 arany jutalmával koszorúzott színmű 4 felv. U. ott, 1879. (NSzK. 131., 1863. nov. 20. = 27-szer).55. A fény árnyai, szomj. 5 felv. U. ott, 1879. (Teleki-jutalom NSzK. 132. = 13-szor).56. Liliomfi, vígj. 3 felv. U. ott, 1894. (Olcsó K. 19., 20.)57. Szigligeti Ede színművei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bayer József. U. ott, 1902., 1904. Két kötet. Fényny. arczk. (Magyar Remekírók 47., 48. k. I. Szökött Katona. A lelencz. A fény árnyai. A trónkereső. II. Rózsa. Liliomfi. Házassági három parancs. A nőuralom).5. Romilda, szomj. 3 felv. U. ott, 1839. (Nagy Ignácz szerk. Színműtár I. 5. 1839. jún. 24 = 4-szer).6. Micbán családja. Eredeti dr. 3 felv. előjátékkal. U. ott, 1840. (1840. máj. 30. = 22-szer).7. Rózsa, vígj. 3 felv. Buda, 1840. (Az akadémiai drámai jutalom első nyertese volt. Eredeti Játékszín 9. 1840. nov. 30. = 15-ször).8. Cillei Fridrik, dr. 3 felv. U. ott, 1841. (Színműtár II. 5. 1839. jan. 18. = 8-szor).9. Ál-Endre, ered. dr. 4 szakaszban, Pest, 1841. (1841. febr. 15. = 5-ször).A Hon 1869. 193. sz. esti k. 1878. 19. sz.Akadémiai Almanach 1880. 261. l.Akadémiai Értesítő 1906. 614. l.a Nemzeti Színház drámai igazgatója, a m. tudom. Akadémia levelező tagjaa Nemzeti Színház drámai igazgatója, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy-társaság és a Petőfi-társaság rendes tagja, Szathmáry Elek (Sándor?) földbirtokos, ügyvéd és szerepi Kelemen Katalin fia, szül. 1814. márcz. 8. Nagyváradon és a keresztséggel József Ede nevet kapott; gymnasiumi és bölcseleti tanulmányait (a IV. latin osztály kivételével, melyet Temesvárt végzett) szülővárosában folytatta. 1831-ben Hazucha Ferencz (később Kelmenfi László néven is írt) tanulótársával önképzőkört is alakított. A színészethez is jókor fölébredt hajlama s 1831-ben már műkedvelői előadást is rendezett. 1832-ben elvégezvén az akadémiai folyamot, a mérnöki pályára lépett és Varga János kir. mérnök mellett két évig dolgozott, de kedv nélkül. 1834. Pestre jött mérnöki tanulmányainak befejezésére. De ebből nem lett semmi. Buzgón tanulta a német nyelvet. Ekkor történt, hogy a magyar színészek Budán tettek kisérletet. Hasztalan volt atyjának tiltó szava, 1834. aug. 15. színészszé lett és felvette a Szigligeti Ede nevet. Sz. színész és kartánczos, majd kardalnok és ráadásul még ügyelő is volt s ezért 12, utóbb 14 frt. havidíjat kapott. Mint színész nem is aratott babérokat. Az 1837. megnyilt Nemzeti Színházban bontakozott ki egész tehetsége, nem mint színésznek, hanem mint drámaköltőnek, s ettől fogva életét a magyar színügynek és első műintézetünknek szentelte. Mint rendező, dramaturg, igazgató stb. csaknem folytonosan vezetői között állott e nemzeti intézetnek s alig van egyetlen fontos mozzanat annak történetében, mely Sz. nevével ne állana kapcsolatban. A m. tudom. Akadémia 1840. szept. 5. választotta levelező tagjának, a Kisfaludy-társaság pedig rendes tagjának; a Petőfi-társaság is tagjai közé választotta. Az írók és művészek társaságának elnöke volt. A király ő felsége 1872-ben, midőn századik színműve a Struensee adatott a Nemzeti Színházban, a Ferencz József-renddel tüntette ki. Meghalt 1878. jan. 19. Budapesten. 1878. márcz. 8. leplezték le az emléktáblát szülőházán Nagyváradon és az ottani színházat nevéről nevezték el, később pedig Szigligeti társaságot alapítottak.Arczkép-Album. Pest, 1856. II. kőnyom. arczk.Az Ujság 1904. (Váradi Antal).Bayer József, A Nemzeti Játékszín története I. II. és A Magyar Drámairodalom története I. II.Budapesti Szemle 93. sz., 1898.Czikkei a Honművészben (1840. 15. sz. Lukács Lajos sírja fölött mondott beszéde); a Nemzeti Színház nyugdíjintézeti Naptárában (1858. A színköltészetről); a P. Naplóban (1864. I. Heti szemle a Nemzeti Színház drámai előadásai felett); a Budapesti Közlönyben (1868–1874 végéig Színházi szemle); a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (Új folyam III. kötet 1869. két emlékbeszéd 1866-ban Gaal József és Egressy Gábor felett; VII. Szép Szabóné, VIII. Másvilági bűnhődés). Levelezéseiből az Erdélyi Hiradóban (1888. 60. sz. Pest, 1845. május Miklós Miklóshoz); az Irodalmi Közleményekben (1891. Naplója).Egyetemes Philologiai Közlöny 1903., 1907.Élet 1891. II. 244–254. l.Erdélyi Hiradó 70. sz.Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 452. l.Figyelő IV–XIV.Gyulai Pál, Dramaturgiai dolgozatok. Bpest, 1908. I. II. és gyászjelentés.Honművész 1838. 92., 93. sz.Id. Szinnyei József Repertóriuma. Történelem I., II.Irodalomtörténeti Közlemények 1891. 468–71., 488. l., 1882. 114–117. l. (Önéletrajza).Kéziratait az örökösök eladták a Franklin-társulatnak, mely azokat a M. N. Múzeumban elhelyezte; ezek közt van 77 színműve, néhány kötet vegyes iratok, néhány levele; vétel útján is néhány kézirata került a Múzeumba.Kéziratban: Megjátszott cselek, dr. (Budán, 1835. márcz. 24.); Frangepán Erzsébet, szomj. (Budán, 1835. okt. 3.); Dienes vagy a királyi ebéd, szomj. (1836. decz. 27.); Lidérczek, tünem. vígj. 3 felv. (1836.); A szaraczén, dr. 5 felv. Dumas Sándor után ford. (Budán 1836. júl. 2.); III. Henrik és udvara, tört. dr. 3 felv. Dumas Sándor után írta Schiff, ford. (1837. decz. 7.); Richard király a szentföldön, tört. színj. 4 felv. (Pesten, 1838. nov. 19.); Rontó Pál, bohózat 3 felv. (Adatott 1839. jan. 25. egyszer); Troubadour, dr. 5 felv. (Először 1841. decz. 20. = 4-szer); Előjáték 1 felv. (a magyar színház megnyitásának emlékére 1842. máj. 5. egyszer); Nagyidai czigányok, néprege 3 felv. (1842. okt. 16. = 6-szor); Debreczeni ripők, népszínmű (1845); Egy színésznő, dr. 5 felv. (1847. szept. 4. = 2-szer); Renegát, dr. 4 felv. (1848. febr. 19. = 3-szor); Párbaj mint istenítélet, színmű 3 felv. (1848. márcz. 4. = 7-szer); Fidibusz. népsz. 3 felv. (1850. ápr. 20. = 2-szer); Vid, dr. 4 felv. (1850. nov. 18. = 14-szer); Egri nő, dr. 5 felv. (1851. ápr. 26. = 2-szer); Aggteleki barlang, népsz. 4 felv. (1851. máj. 31. = 8-szor); Nagyapó, vígj. 3 felv. (1851. okt. 18. = 34-szer); Andronik, dr. 5 felv. (1851. decz. 29. = 2-szer); IV. István, dr. 5 felv. (1852. ápr. 3. = egyszer); III. Béla, dr. 4 felv. (1852. máj. 10. = 3-szor); Arczkép, dr. 4 felv. (1852. szept. 7. = 5-ször); Argyil és Tündér Ilona, néprege 3 felv. (1853. ápr. 16. = 8-szor); Lárifári, népsz. 3 felv. (1853. okt. 15. = 2-szer); Castor és Pollux, vígj. 3 felv. (1854. okt. 16. = 4-szer); Csokonai szerelme, népsz. 3 felv. (1855. márcz. 22. = 3-szor); Diocletian, dr. 5 felv. (1855. szept. 19. = 3-szor); Pünkösdi királynő, vígj. 3 felv. (1855. okt. 13. = 17-szer); Pál fordulása, népszm. 2 felv. (1856. ápr. 27. = 5-ször); Veszedelmes jó barát, vígj. 1 felv. (1856.. aug. 13. = egyszer); Nevelő kerestetik, vígj. 1 felv. (1856. aug. 28. = 4-szer); Tízezer forint, népsz. 3 felv. (1856. okt. 25. = 2-szer); Petronella vígj. 1 felv. (1857. aug. 19. = 3-szor); Obsitos huszár, népsz. 3 felv. (1857. decz. 9. = 2-szer); Mátyás király lesz, színmű 5 felv. (1858. okt. 5. = 25-ször); Zsigmond fogsága, dr. 5 felv. (1859. febr. 18. = 2-szer); Műszereők, vígj. 3 felv. (1859. jún. 10. = 3-szor); Álmos, színmű 3 felv. (1859. nov. 4. = 2-szer); Titkos iratok, dr. 5 felv. (Karátsonyi jutalom. 1860. máj. 1. = 5-ször); Adósok börtöne, népsz. 3 felv. (1860. okt. 24. = egyszer); Tinódi, színmű 5 felv. (1861. febr. 8. = 3-szor); Trónvesztett, dr. 5 felv. (Teleki-jutalom. 1861. jún. 14. = 2-szer); Molnárleány, népszínmű 3 felv. (1861. okt. 30. = 2-szer); Laczkfi Imre, szomj. (1862. Teleki-jutalom 1802.); Eladó leányok, vígj. 3 felv. (1863. jún. 16. = 2-szer); Budosó kurucz, színmű 4 felv. (1863. okt. 2. = 4-szer); Egy nagyratermett férfiú, vígj. 3. felv. (Teleki-jutalom. 1864. máj. 11. = 2-szer); Nadányi, szomj. 5 felv. (Laczkfi Imre átdolgozása. 1864. okt. 31. = 2-szer); Szerencse kereke, színmű 5 felv. (1864. decz. 16. = egyszer); Próbakő, vígj. 3 felv. (1866. nov. 4. = 3-szor); Szerencsés Imre, szomj. 5 felv. (1867. febr. 10. = 3-szor); Halottak emléke, dr. 3 felv. (1867. márcz. 31. = 5-ször); Szent korona), ünnepi előjáték 1 felv. (1867. okt. 25- 13-szor); Üldözött honvéd, dr. 5 felv. (1867. okt. 25. = 13-szor); Bajúsz, vígj. 3 felv. (Teleki-jutalom. 1868. okt. 4. = 8-szor); Kedv és hivatás, vígj. 3 felv. (Teleki-jutalom 1867.; 1869. nov. 19. = 4-szer); Ne fújd, a mi nem éget, vígj. 3 felv. (1870. szept. 23. = 3-szor); végre Kényes Bertók, népszínmű, a népszínházban került színre. Ezeken kívül Bayer még felsorolja fordított színműveit és a kevésbbé ismert eredetieket is.Kiszlingstein Könyvészete.Láng József, A Szigligeti-Társaság tíz éve. Nagyvárad, 1902.Magyar Irók Arczképei I. Pest, 1858. 161. l. arczk.Magyarország és a Nagyvilág 1875. 35. sz. arczk., 1878. 7. sz.Magyarország vármegyéi. Biharvármegye. Bpest, 381. l. (Sz. szülőháza).Meghalt 1878. jan. 19. Budapesten.M. Könyvészet 1901., 1902., 1904., 1905.Munkái:Nagyvárad 1901. 73. sz.Nemzet 1893. 325. sz.Nemzeti Hirlap 1879. 64., 65. sz.Ország Tükre 1862. 7. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XV. 680. l.Pesti Divatlap 1844. 1. sz. arczk.Pesti Napló 1904. 79. sz. (Mikor született?).Petrik Könyvészete és Bibliogr., M. Könyvészet 1886–1900.Prém József, Szigligeti Ede. Pozsony, 1885. (M. Helikon I. osztály IV. k. 60. sz.).Rakodczay Pál, Sz. élete és költészete. Nagyvárad, 1901.Salamon Ferencz, Dramaturgiai dolgozatok I. II.Szigligeti EdeSzigligeti, Társaság Évkönyve I. 1896. 187–193. l.szül. 1814. márcz. 8. NagyváradonUjabbkori Ismeretek Tára VI. 300 l.Vasárnapi Ujság 1857. 17. sz. arczk. (Jókai M.), 1869. 35. sz. arczk., 1873. 1. sz., 1878. 4., 5. sz. arczk., 1879. 2. sz., 1904. 11., 12. sz. négy arczk.Végh Arthur, Tanulmányok Bpest, 1896.Vutkovich Sándor, M. Irók Albua. Pozsony, 1873. 186. l.Zene és Színművészeti Lapok 1896.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1840. szept. 5.).

könyvei