Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sarlai Imre (Bp., 1904. nov. 14. – Bp., 1983. febr. 16.): színész, érdemes művész (1979). Már gyermekként szerepelt színpadon. Pályáját 1918-ban kezdte mint vándortársulatok kardalosa. 1930-ban az Új Színházhoz szerződött, ahol feltűnt Boross Elemér Vakablak c. drámájában. Utána vidéki társulatoknál működött, rendezőként is. 1939-1945 között nem léphetett színpadra, munkaszolgálatra hívták be. A háború után a szegedi színház szerződtette, majd erdélyi színpadokon szerepelt. 1953-1961 között a marosvásárhelyi színház tagja volt, tanított a helyi Színművészeti Intézetben. 1961-70-ben a debreceni Csokonai Színházban működött, 1965-től nyugdíjasként. 1974-79-ben Szolnokon játszott. 1979-ben a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette, majd 1982-től haláláig a bp.-i Katona József Színház tagja volt. 1933-tól rendszeresen fellépett a Szegedi Szabadtéri Játékokon. – F. sz. Ádám, Lucifer, Péter apostol (Madách Imre: Az ember tragédiája); Bolkonszkij (Tolsztoj-Piscator: Háború és béke); Rettegi Fridolin (Schönthan-Kehér: A szabin nők elrablása); Liliom (Molnár Ferenc: címszerep); Csavargó (Wesker: Konyha); Kordás (Darvas József Részeg eső); Doolittle (Loewe: My Fair Lady) Csermlényi (Örkény István: Macskajáték); Ács Gyula (Vámos Miklós: Asztalosinduló); Mihály (Füst Milán: Boldogtalanok). -I. f. Tükörképek (1976); Veri az ördög a feleségét (1977). – Irod. (k. j.) 4 évtized a színpadon (Hajdú-Bihar megyei Népújság, 1964. jún. 21.); Jenő István:: A szabadtéri legrégibb szereplője (Délmagyarország, 1969. aug. 5.); Bényei József: „Búcsúzik a színlaposztó…” (Hajdú-bihari Napló, 1970. febr. 21.); (Ablonczy): Imre bácsi (Film, Színház, Muzsika, 1983. febr. 26.); Koltai Tamás: Találkoztam boldog színésszel is (Új Tükör, 1983. ápr. 3.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1904. nov. 14.–Bp., 1983. febr. 16.): színész, rendező színészpedagógus. 1920-ban Kispesten kezdte pályáját. Vidéki városokban, pl. 1923-ban Újpesten, 1927–1929 között Pécsett játszott. 1929–30-ban az Új Színházban, 1930–31-ben a Belvárosi, 1935-ben a Király Színházban, 1936–37-ben Erdélyi Mihály társ.-ában, 1940–1944 között az OMIKE Művészakció előadásain szerepelt. 1945–46-ban Szegeden, 1947-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1947–48-ban Nagyváradon, 1948–1951 között Kolozsvárott, 1951–1961 között Marosvásárhelyen lépett színpadra. 1961-től 1971-ig a debreceni Csokonai Színház tagja volt. 1972–73-ban a Békés Megyei Jókai, 1975–1978 között a szolnoki Szigligeti, 1980–81-ben a Nemzeti, 1982-ben a Katona József, a Víg- és a Rock Színházban, 1981-ben a Játékszínben játszott. 1951–1955 között a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanított. 1979-ben érdemes művész kitüntetést kapott. Jellem- és epizódszerepeket alakított. F.Sz. Doolittle (Shaw: Pygmalion); Reimsi érsek (Shaw: Szent Johanna); Sheriff (Nash: Az esőcsináló); Gremio (Sh.: A makrancos hölgy); Csavargó (Thomas: Szegény Dániel); Tanító (Kornis M.: Halleluja); Mihály (Füst M.: Boldogtalanok). F.R. Ibsen: Peer Gynt; Smetana: Az eladott menyasszony; ifj. J. Strauss: A cigánybáró.Sarlai Imre

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A csoda vége | A marcipánok álma | Világcsoda (r.: Vészi János, 1983)
• Egy erkölcsös éjszaka (r.: Makk Károly, 1977)
• Utazás Jakabbal (r.: Gábor Pál, 1972)
• Idegen arcok (r.: Szörény Rezső, 1974)
• 141 perc a Befejezetlen mondatból (r.: Fábri Zoltán, 1974)
• Húsz óra | Számadás (r.: Fábri Zoltán, 1965)
• Mérsékelt égöv (r.: Kézdi-Kovács Zsolt, 1970)
• Boldog születésnapot Marilyn! (r.: Szörény Rezső, 1980)
• Tükörképek (r.: Szörény Rezső, 1976)
• Veri az ördög a feleségét (r.: András Ferenc, 1977)
• Nehézéletűek | Talpuk alatt fütyül a szél | Végelbánás (r.: Szomjas György, 1976)
• Kenyér és cigaretta (r.: Csányi Miklós, 1975)
• A beszélő köntös (r.: Fejér Tamás, 1968)
• Buék! | Verekedőkről - BUÉK (r.: Szörény Rezső, 1978)
• Bűbájosok (r.: Rózsa János, 1969)
• A merénylet | Az aranyember | Der Goldmensch (r.: Gertler Viktor, 1962)
• Vőlegény (r.: Vámos László, 1982)
• Magyar rapszódia (r.: Jancsó Miklós, 1978)
• Tiltott terület (r.: Gábor Pál, 1968)