História TT

A budapesti tudományegyetemen latin-történelem szakra iratkozott be, 1907-ben abszolutóriumot és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt a konstantinápolyi, bécsi és a lipcsei egyetemen többek között német irodalmat, arab nyelvet, archeológiát és balkanológiát tanult. 1903-ban, Konstantinápolyban bekapcsolódott az ifjútörök mozgalomba, letartóztatták, de kiszabadult. 1909-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián a török és az arab nyelv, valamint az iszlamológia díjtalan megbízott tanára volt, 1910-ben fizetéses megbízott tanár, 1915-től kinevezett segédtanár volt, 1918 és 1920 között rendes tanár; közben a Budapesti Református Teológia Akadémián az arab nyelv és az összehasonlító mohamedán vallástörténet rendkívüli tanára 1911-től. Az I. világháború alatt a miniszterelnökségi sajtóiroda külföldi sajtótermékek ellenőrzésével megbízott munkatársa volt, a török csapatokat orvosi szerekkel segítve sebesülten angol fogságba esett, majd 1915-ben kiszabadult. 1918-tól a budapesti Kertész utcai Fiú Felsőkereskedelmi Iskola óraadó tanára, majd a budapesti tudományegyetemen, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kar Keleti Intézetében az angol nyelv segédtanára, 1925-től a török, az arab, a perzsa nyelv és az iszlám művelődéstörténet rendes tanára volt, 1941-től az intézet igazgatója. 1946-tól a Keleti Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék egyetemi nyilvános rendes tanára. 1949-től a Pázmány Péter Tudományegyetem, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, később Nyelv- és Irodalomtudományi Kar, majd ismét ELTE BTK Török Filológiai Tanszék beosztott közgazdaság-tudományi egyetemi tanára, 1955-től beosztott professzora. 1958-tól 1964. évi nyugdíjba vonulásáig az ELTE Arab Irodalmi és Művelődéstörténeti Tanszék alapító tanszékvezető tanáraként dolgozott. Többször járt tanulmányúton a Közel-Keleten, egyiptomi, szíriai, indiai és marokkói egyetemeken az arab irodalomról, az iszlám vallásról és művelődéstörténetről tanított. 1958. november 16. és 1967. január 28. között országgyűlési képviselő, mindkét alkalommal a Hazafias Népfront budapesti listájáról került be a törvényhozásba.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Az irodalomtud. kandidátusa 1952, doktora 1958; A kairói Arab Tudományos Akadémia tagja 1956-tól.(Bp., 1884. nov. 6.-Bp., 1979. nov. 8. <7.*MÉL>): orientalista.GERMANUS GYULA [arab neve: al-Hadzs Abdul Karím]M.: Az arab irodalom története, 1904 [bőv., átdolg. kiad. 1962]; Evlija Cselebi a XVII. századi törökországi czéhekről, 1907; Schidlof 1000 szó gyakorlati módszerének angol nyelvtanában előforduló ezer szó magyar-angol zsebszótára [Latzkó Hugóval], 1911 [új, jav. kiad.: 1939]; Schidlof gyakorlati módszerének magyar-angol zsebszótára. Magyar-angol és angol-magyar rész, 1913; Turán, 1916; Az angol nyelvnek szóban, írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására, 1916 <1938>; Az arab nemzeti kérdés, 1917; A föld és a faj hatása a történelemben, 1920; Az oszmán állam megalakulása, 1921; Török nyelvtan, 1925; Gondolatok Gül Baba sírjánál, 1928; Pensées sur la révolution turque, 1928; Lecture on Turkish Popular Literature, Lahore, 1931; Modern Movements in Islam, Calcutta, 1932; A mai India, 1933; The Role of Turks in Islam, I-II, Hyderabad, 1933-34; The Awakening of Turkish Literature, I-II., Hyderabad, 1933; India világossága - Mahatma Gandhi, 1934; Allah Akbar!, 1936 ; Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása, 1938; Sulle orme di Maometto, Milano, 1938; Bengáli tűz I-III., visszaemlékezések [Hajnóczy Rózsával], 1943; Az arab szellemiség megújhodása, 1944; Mahmoud Teymour and Modern Arab Literature, London, 1950; Sources of the Arab Nights, London, 1951; Unknown Masterpieces of Arab Literature, Hyderabad, 1952; Causes of the Decline of Islamic Peoples, Lahore, 1953; Arab Geographers, London, 1954; Bayna Fikraini, Damaszkusz, 1956; A félhold fakó fényében, útirajz, 1957; Trends of Contemporary Arab Literature, I-II., London, 1957-58; Arab költők a pogánykortól napjainkig, vál., bev., 1961; Az arab irodalom története, 1962 [2. átdolg. bővitett kiad.: 1973]; The Berber-Arab Literature of Marocco, Hyderabad, 1964; Kelet fényei felé, útirajz, 1966; Ibn Khaldoun, the Philosopher, Bahore, 1967; Arab Poets and Critics, Delhi, 1967; New Arab Novelists, Lahore, 1969; Kelet varázsa, útirajz, 1975; Gondolatok Gül Baba sírjánál, vál. tan. [vál., szerk. Antall József], 1984.[MIL,MIB8,ÚMIL,MÉL4]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Germanus Gyula, arab neve: al-Hadzs Abdul Karím (Bp., 1884. nov. 6. – Bp., 1979. nov. 7.): orientalista, író, az irodalomtudományok doktora (1958). 1902-03-ban a bp.-i tudományegy.-en, 1903-06-ban az isztambuli, 1906-07-ben a bécsi és a lipcsei egy.-en történelmet, latint, keleti nyelveket, arab és török irodalmat tanult. 1907-től a londoni British Museum munkatársa. 1911-21-ben a bp.-i Keleti Kereskedelmi Akad. tanára, 1921-29-ben a bp.-i tudományegy.-i Közgazdaságtudományi Kar Keleti Intézetében az arab és a török nyelv előadója, valamint az angol nyelv megbízott előadója. 1926-29-ben a Pen Club m. tagozatának titkára, 1929-32-ben Indiában a szantiniketáni egy. tanára. 1932-34-ben a bp.-i tudományegy.-i Közgazdaságtudományi Karon, 1934-1948 között a bp.-i József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en az arab és a török nyelv intézeti tanára. 1934-ben Mekkába zarándokolt. 1948-tól nyugalomba vonulásáig a bp.-i tudományegy. arab tanszékének tanszékvezető egy.-i tanára. 1958-66-ban ogy.-i képviselő. Számos arab tudományos ak. (kairói, bagdadi, damaszkuszi, ammani stb.) és más külföldi tudós társ. tagja volt. Több utazást tett a Közel-Keleten és különböző európai országokban. Az 1910-es években részt vett az ifjútörökök mozgalmában, halálra is ítélték, de végül sikerült Töröko.-ból kijutnia. A mohamedán népek kultúrtörténetével és az arab irodalom történetével foglalkozott. – F. m. Evlija Cselebi a XVII. századbeli törökországi czéhekről (Bp., 1907); Schidlof 1000 szó gyakorlati módszerének angol nyelvtanában előforduló ezer szó magyar-angol zsebszótára (Latzkó Hugóval, Bp., 1911; új, javított kiad., Bp., 1939); Schidlof gyakorlati módszerének magyar-angol zsebszótára. Magyar-angol és angol-magyar rész (I-II, Bp., 1913); Turán (Bp., 1916); Az angol nyelvnek szóban, írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására… (Bp., 1916); Az arab nemzeti kérdés (Bp., 1917); A föld és a faj hatása a történelemben (Bp., 1920); Az oszmán állam megalakulása (Bp., 1921); Török nyelvtan (Bp., 1925); Gondolatok Gül Baba sírjánál (Bp., 1928); Pensées sur la révolution turque (Bp., 1928); Lecture on Turkish Popular Literature (Lahore, 1931); Modern Movements in Islam (Calcutta, 1932); A mai India (Bp., 1933); The Role of Turks in Islam (I-II, Hyderabad, 1933-34); The Awakening of Turkish Literature (I-II, Hyderabad 1933); India világossága – Mahatma Gandhi (Bp., 1934); Allah Akbar (Bp., 1936); Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása (Cholnoky Jenő: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia, Bp., 1938); Sulle orme di Maometto (Milano, 1938); Az arab szellemiség megújhodása (Bp., 1944); Mahmoud Teymour and Modern Arab Literature (London, 1950); Sources of the Arab Nights (London, 1951); Unknown Masterpieces of Arab Literature (Hyderabad, 1952); Causes of the Decline of Islamic Peoples (Lahore, 1953); Arab Geographers (London, 1954); Bayna Fikraini (Damaszkusz, 1956); A félhold fakó fényében (Bp., 1957); Trends of Contemporary Arab Literature (I-II, London, 1957-58); Arab költők a pogánykortól napjainkig (válogatta, bev., jegyzetekkel ellátta, Bp., 1961); Az arab irodalom története (Bp., 1962; 2., átdolgozott, bővített kiad., Bp., 1973); The Berber-Arab Literature of Marocco (Hyderabad, 1964); Kelet fényei felé (Bp., 1966); Ibn Khaldoun, the Philosopher (Bahore, 1967); Arab poets and critics (Delhi, 1967); New Arab Novelists (Lahore, 1969); Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok (válogatta, szerk., az utószót írta Antall József, Bp., 1984). – Irod. G. Gy. (Kardos István: Sokszemközt tudósokkal, Bp., 1974); Hegedűs Géza: G. Gy. (Nagyvilág, 1980. 2. sz.). Székely György: G. Gy. (Magy. Tudomány, 1980. 3. sz.); Antall József G. Gy. családneve (Nagyvilág, 1980. 4. sz.); Tusnády László: Találkozás és arckép G. Gy.-ról (Borsodi Művelődés, 1985. 4. sz.); Germanusné Kajári Kató: Kelet vándora. Visszfény (Bp., 1985); Kubassek János: G. Gy. 1884-1979 (Földr. Közl., 1989. 3. sz.).

• Evlija Cselebi a XVII. századbeli törökországi czéhekről, 1907
• Schidlof 1000 szó gyakorlati módszerének angol nyelvtanában előforduló ezer szó magyar - angol zsebszótára, [1911]
• Schidlof gyakorlati módszere ... az angol nyelvnek 1000 szó segítségével magánúton való megtanulására, [1911]
• Schidlof gyakorlati módszerének magyar - angol zsebszótára, [1913]
• Schidlof gyakorlati módszerének magyar - angol zsebszótára, [1913]
• Schidlof gyakorlati módszerének magyar - angol zsebszótára, 1913
• [Angol nyelvtan] az angol nyelvnek szóban, írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására, [1916]
• A föld és faj hatása a történelemben, 1920
• Török nyelvtan, [1925]
• Az iszlám, 1928
• Pensées sur la révolution turque, 1928
• A mai India, [1933]
• India világossága, 1934
• Allah Akbar!, [1936]
• Gondolatok Gül Baba sírjánál, 1937
• Allah Akbar, [1938]
• Az angol nyelvnek szóban, írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására[!] ..., [1938]
• Sulle orme di Maometto, [1938]
• Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia, 1938
• Schidlof gyakorlati módszere ... az angol nyelvnek 1000 szó segítségével magánúton való megtanulására, [1939]
• Bengáli tűz, 1943
• Bengáli tűz, 1943
• Egy király ifjúsága, [1944]
• Az arab szellemiség megújhodása, 1944
• Az angol nyelvnek szóban, írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására, [1945 u.]
• A félhold fakó fényében, 1957
• Bengáli tűz, 1957
• Ibn-Rumi's Dichtkunst, 1957
• A félhold fakó fényében, 1958
• A halál ügynöke és egyéb elbeszélések, 1958
• A félhold fakó fényében, 1960
• Arab költők a pogánykortól napjainkig, 1961
• Az arab irodalom története, 1962
• Pécs törökkori emlékei, 1962
• A félhold fakó fényében, 1963
• Bengáli tűz, 1964
• Ibn Battuta zarándokútja és vándorlásai, 1964
• Bengáli tűz, 1966
• Kelet fényei felé, 1966
• Allah Akbar!, 1968
• Bengáli tűz, 1969
• Kelet fényei felé, 1970
• Bengáli tűz, 1972
• Allah Akbar!, 1973
• Az arab irodalom története, 1973
• Bengáli tűz, 1974
• Kelet varázsa, 1975
• Allah Akbar!, 1976
• Bengáli tűz, 1977, cop. 1957
• Kelet varázsa, [1979]
• Allah Akbar!, 1979
• Kelet varázsa, [1979], cop. 1957, 1966
• Az arab irodalom története, 1979, cop. 1973
• Bengáli tűz, 1981
• Allah Akbar!, 1984
• Gondolatok Gül Baba sírjánál, 1984
• Kelet varázsa, 1984
• Kelet varázsa, 1984, cop. 1957, 1966
• Bengáli tűz, 1985
• Bengáli tűz, 1985
• Mi az iszlám?, 1992
• Mi az iszlám?, 1993
• Ezeregyéjszaka, 1993, 1974
• Bengáli tűz, 2002
• Kelet fényei felé, [2003]
• A félhold fakó fényében, 2003
• Allah Akbar!, 2004
• Bengáli tűz, 2008
• Scientists face to face, cop. 1978
• Wissenschaftler im Scheinwerferlicht, cop. 1978
• Bengáli tűz, cop. 1981
• Schidloff [!Schidlof] 1000 szó módszere : angol, cop. 2001
• Tudós az 1001 éjszaka földjén,
• Vámbéry 1832-1913,

• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993. 463 [1] o., ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Vámbéry   |☰  1970   |☰  szakértő

• Vámbéry (r.: Kis József, 1970)