Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sulyok Mária (Királyhida, 1908. nov. 5. – Bp., 1987. okt. 20.): színésznő, Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1961), kiváló művész (1963). A Színművészeti Akad.-n 1929-ben nyert oklevelet, s pályáját a debreceni színháznál kezdte, ahol egy évadot töltött. Egy újabb évadra miskolcra szerződött, onnan a bp.-i Vígszínház szerződtette, de fellépett a Magyar Színházban, valamint a Vígszínházhoz tartozó Royal és Pesti Színházban is. Nagyszerű színpadi megjelenése, vonzó nőiessége folytán a végzetes asszonyokat játszatták vele. Művészi kitérő volt, amikor a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban eljátszotta Spina grófnőt Pirandello IV. Henrik, majd Gertrud királynét a Hamlet c. drámákban. 1945 után a Művész, a Belvárosi és a Vígszínházban játszott, 1947-ben a Nemzeti Színház tagja, 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színháza szerződtette, s ezzel tulajdonképpen visszatért első bp.-i színházához, amely 1961-ben felvette ismét régi nevét, és Vígszínházként folytatta működését. E színház tagja maradt nyugdíjazásáig, s azután szerepekre a Madách Színházhoz szerződött. Művészetében a nagy váltás 1959-ben következett be, amikor eljátszotta Claire szerepét Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása c. drámában. Új arcát, új hangját, új művészi tartását ismerhette meg a közönség: egy sziklakeménységű figurát. Ilyen volt aztán Christine szerepében O'Neill: Amerikai Elektrájában, mint Hekabé Euripidész: Trójai nők c. drámájában, vagy utolsó szerepében mint Rehecca Nurse Miller: A salemi boszorkányok c. darabjában, de ez a keménység jellemezte Bernarda szerepét García Lorca: Bernarda Alba háza c. drámájában vagy Rickl Máriaként Szabó Magda: Régimódi történetében. Sajátos humoráról tett tanúságot Eugénia (Molnár Ferenc: Olympia), a Dajka (Shakespeare: Romeo és Julia), a Mama szerepében (Molnár: A testőr), és különösen mint (a német színpadokon is nagy sikerrel játszott) Orbánné Örkény István: Macskajáték c. darabjában. 1951-56-ban a Színház- és Filmművészeti Főisk.-n beszédtechnikát tanított. SZOT-díjas (1973). – Egyéb sz. Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Rátz kisasszony (László Miklós: Illatszertár); Sacy (Zilahy Lajos: Gyümölcs a fán); Fan (Williams: Hattyúdal); Yvonne (Cocteau: Rettenetes szülők); Sadie Thomson (Maugham: Eső); Anya (Anouilh: Euridike); Glafira (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Margit királyné (Shakespeare: III. Richard); Gertrudis (Katona József Bánk bán); Zrínyi Ilona (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága); Arkagyina (Csehov: Sirály); Beatrix hercegné (Molnár Ferenc: A hattyú); Márta (Goethe: Faust); Marta Boll (Dürrenmatt: A fizikusok); Predszlava (Petőfi Sándor: Tigris és hiéna); Alice (Strindberg: Haláltánc); Higginsné (Shaw: Pygmalion). – I. f. Szerelmi álmok (1935); Jöjjön elsején (1940); Aranypáva (1943); Ördöglovas (1943); Mágnás Miska (1948); Dandin György (1955); Egy pikoló világos (1955); Gázolás (1955); Micinéni két élete (1962); Foto Háber (1963); Butaságom története (1965); A kőszívű ember fiai 1-2. (1964); Iszony (1965); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966); Szeressétek Ódor Emíliát! (1969); A két Madáchné (1971); Déryné hol van? (1975); Régimódi történet (1977, tv-film); S. M. tv-portré(1981); Vassza Zseleznova (tv-film, 1982); Pygmalion (tv-film, 1982); Yerma (1984). – Irod. Koltai Tamás: S. M. (K. T.: Színházfaggató, Bp., 1978); Sas György: S. M. albumából (sorozat 1-8., Film, Színház, Muzsika, 1981. jan.-márc.); Nemlaha György: A sokarcú S. (Csongrád Megyei Hírlap, 1983. nov. 6.); Barta András: S. M. születésnapjára (Magy. Nemzet, 1983. nov. 6.); Palotai Erzsi: Négyszemközt S. M.-val (Arcok fényben és homályban, Bp., 1986); Barabás Tamás: S. M. (Új Tükör, 1987. 43. sz.); M. G. P.: Előadás után. S. M.-ról (Kritika, 1987. 12. sz.); Tóth Máthé Miklós: Emberséget is tanított (Film, Színház, Muzsika, 1988. nov. 5.); Peterdi Nagy László: Színészet, S. M. emlékére (Új Tükör, 1989. 45. sz.); Ferenczi Vera: S. M. (Bp., 1990).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Királyhida, 1908. nov. 5.–Bp., 1987. okt. 20.): színésznő. A SzAk-t 1929-ben végezte el. 1929–30-ban Debrecenben, 1930–31-ben Miskolcon, 1931–32-ben a Víg-, 1932–33-ban a Magyar, 1933–34-ben a Pesti, 1935-ben a Városi, 1935–36-ban a Royal Színházban játszott. 1935-ben Szegeden vendégszerepelt. 1937–1939 között a Víg- és a Pesti, 1941-ben és 1943-ban a Madách Színházban működött. 1945–46-ban a Művész, 1946-ban a Belvárosi Színház juttatta feladatokhoz. 1946–1949 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1949–1951 között a Belvárosi, 1950-ben a Vidám, 1952-től 1959-ig A Magyar Néphadsereg Színházában lépett színpadra. 1956-ban a Petőfi Színházban, 1959-ben az Ódry Színpadon, 1961-ben a Katona József Színházban vendégszerepelt. 1961-től 1977-ig a Víg-, 1977–1984 között a Madách Színház művésznője volt. 1967-ben a Körszínházban, 1971-ben az Irodalmi Színpadon, 1972-ben a Thália, 1979-ben a Nemzeti Színházban is játszott. 1974–75-ben a berlini Volkstheaterben német nyelven játszotta Orbánné szerepét Örkény István Macskajáték c. darabjában. 1951-től 1966-ig a SzAk beszédművészet és színészmesterség tanára volt. Fiatal korában szépségével, könnyed játékával kortárs színművek – sokszor démoni – nőalakjait formálta meg sikerrel. Később szerepköre kiszélesedett. Klasszikus és modern hősnőket. vj.-ok jellemfiguráit keltette életre. Szép beszéde, eszköztelen, mélyen átélt játéka, emberábrázoló képessége minden szerepében érvényesült. Sokat filmezett, a televízióba és a rádióba is gyakran hívták. 1957-ben Kossuth-díjat, 1961-ben érdemes, 1963-ban kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz. Tóth Flóra (Bródy S.: A tanítónő); Mira (Ábrahám P.: 3:1 a szerelem javára); Spina grófnő (Pirandello: IV. Henrik); Gertrúd (Sh.: Hamlet); Yvonne (Cocteau: Rettenetes szülők); Gertrudis (Katona J.: Bánk bán); Arkagyina (Csehov: Sirály); Claire (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Christine (O’Neill: Amerikai Elektra); Orbánné (Örkény I.: Macskajáték); Bernarda (García Lorca: Bernarda Alba háza); Rickl Mária (Szabó M.: Régimódi történet); Rebecca Nurse (Miller: A salemi boszorkányok).– Ir. Ferenczi V.: S. M. (1990).Sulyok Mária; Szautner

• Becsület és dicsőség, 1992, 1951
• Nyugati övezet, 1992, 1951
• A kőszívű ember fiai, 1993, 1965
• Az ördög cimborája, 1993, 1973
• Mágnás Miska,

• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Nyugati övezet (r.: Várkonyi Zoltán, 1951)
• Butaságom története (r.: Keleti Márton, 1965)
• Szeressétek Odor Emíliát! (r.: Sándor Pál, 1969)
• Becsület és dicsőség | Diadalmas portrék | Én azt mondom: csináljunk húsz mozdonyt és kész! (r.: Gertler Viktor, 1951)
• Különös házasság (r.: Keleti Márton, 1950)
• Idegen utakon (r.: Apáthi Imre, 1944)
• Sok hűség semmiért (r.: Palásthy György, 1966)
• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• A nagyrozsdási eset (r.: Kalmár László, 1957)
• Az orvos halála (r.: Mamcserov Frigyes, 1965)
• Ördöglovas (r.: Hamza D. Ákos, 1943)
• Aranypáva (r.: Cserépy László, 1943)
• Bárányfelhők | Bolond április (r.: Fábri Zoltán, 1957)
• Az arcnélküli város (r.: Fejér Tamás, 1960)
• Rangon alul (r.: Bán Frigyes, 1960)
• Dalol az étterem | Mágnás Miska | Michoů magnat | Miska Magnat (r.: Keleti Márton, 1948)
• Dandin György vagy a megcsúfolt férj (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Filmjáték Liszt Ferenc korából | Szerelmi álmok (r.: Hille Heinz, 1935)
• Foto Háber (r.: Várkonyi Zoltán, 1963)
• Maga lesz a férjem | Nem válok el! (r.: Gaál Béla, 1937)
• Jöjjön elsején (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Gázolás (r.: Gertler Viktor, 1955)
• A völgy (r.: Rényi Tamás, 1967)
• Mici néni két élete (r.: Mamcserov Frigyes, 1962)
• Egy magyar nábob (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• Isten és ember előtt (r.: Makk Károly, 1968)
• Kárpáthy Zoltán (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• A bolsevik nő és az orosz anya | Negyedíziglen (r.: Farkas Zoltán, 1942)
• Férjet keresek | Kató naplója (r.: Martonffy Emil, 1939)
• Yerma (r.: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, 1984)
• Ketten haltak meg (r.: Palásthy György, 1966)
• Az utolsó vacsora (r.: Várkonyi Zoltán, 1962)
• Déryné, hol van? (r.: Maár Gyula, 1975)
• Iszony (r.: Hintsch György, 1965)
• Egy pikoló világos | Táncban megalázva (r.: Máriássy Félix, 1955)
• A Jávor (r.: Bán Róbert, 1987)