Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1910. jún. 16. -Bp., 1974. nov. 26.): író, kritikus, műfordító.KESZI IMRE [Kramer][KMIK,ÚMIL,MNBCD]M.: A magyarországi német népdal, tan. [Kramer Imre néven], 1933; A versírás mestersége, v., 1935; Németh László és a zsidóság, tan., 1937; A könyv népe. A zsidó szellem és irodalom kérdéséhez, tan., 1940; A várakozók lakomája, elb., 1944; A sziget ostroma, tan., 1948; Alapkő, r., 1952; Törvényen kívül, d., 1956; Borszeszláng, elb., 1958; Elysium, r., 1958; Szőlőből bor, r., 1961; Örvényes Csóri, r., 1962; A végtelen dallam [Richard Wagner életregénye, bolgárul: Szófia, 1981], 1963; Flóra Lágymányoson, r., 1965; Babiloni vályog, esszék, karcolatok, 1968; Bakacsin és bukfenc, d., hangjátékok, 1971; A halhatatlanság szamárfülei, r., 1971; Pest-Buda, zenetörténeti kalauz, 1973; Lelkek a mérlegen, elb., 1977; Válogatott zenei írások, 1983 <1980*ÚMIL>.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Keszi Imre, Kramer (Bp., 1910. jún. 16. – Bp., 1974. nov. 26.): író, kritikus, zenetudós. A bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett germanisztikából, a Zeneak.-n Kodály Zoltán óráit látogatta. A Horthy-korszakban középisk., majd tanítóképző intézeti tanár volt. Feltűnt sajátos hangú verseskötetével és zenefolklorisztikai tanulmányaival. 1937-ben feleségül vette Hajnal Annát. A versírást hamar abbahagyta, műfordításaiban azonban később is hasznosította kitűnő formaérzékét. Zeneelméleti és zenekritikai munkásságát élete végéig folytatta. Főként novelláival (A várakozók lakomája, Bp., 1944) vált ismert íróvá. 1942-től munkaszolgálatos volt. 1945 után, 1946-tól 1949-ig a Szabad Nép kulturális rovatának szerk.-je, gúnyosan éles hangvételéről ismert vezető kritikusa és az Emberség c. folyóirat szerk.-je volt. 1951-től 1957-ig a Színház- és Filmművészeti Főisk.-n irodalmat tanított. 1957 után kizárólag az irodalomnak és a zenekritikának szentelte figyelmét. Éveken át a Film, Színház, Muzsika zenekritikusa volt. Nagy regényciklust tervezett a m. polgárság útjáról 1848-tól napjainkig. Ebből csak néhány regény készült el, ezek közül kiemelkedő az Elysium (Bp., 1958), mely több kiadásban és fordításban jelent meg. Korrajz és lélekrajz kitűnő ötvözete a zenei tárgyú Wagner-életregény, a Végtelen dallam (Bp., 1963). Stílusának fő értéke az a művészi árnyaltság, amellyel a romantikától a szürrealizmusig belehelyezkedik az ábrázolt világ jellemző kifejezésformáiba és gondolatkapcsolásaiba. Néhány színpadi művet és hangjátékot is írt, közülük kiemelkedik a R. Schumannról írt hangjáték. Számos regényt és néhány verset fordított, főleg németből és franciából. Életművét folyamatosan adják ki. – F. m. A magyarországi német népdal (Bp., 1933); A versírás mesterség (versek, Bp., 1934); A könyv népe. A zsidó szellem és irodalom kérdéséhez (Bp., 1940); A sziget ostroma (tanulmányok, Bp., 1948); Alapkő (r., Bp., 1952); Bukott emberek (színmű, Új Hang, 1955); Törvényen kívül (színmű, Bp., 1956); Borszeszláng (novellák, Bp., 1958); Szőlőből bor (r., Bp., 1961); Örvényes Csóri (r., Bp., 1962); Flóra Lágymányoson (r., Bp., 1965); Babiloni vályog (esszék, Bp., 1968); A halhatatlanság szamárfülei (Lassú Tamás zeneszerző emlékiratai) (r., Bp., 1971); Lelkek a mérlegen (novellák, Bp., 1977). – Irod. Új mesterséget tanulva (önvallomás, Népszabadság, 1970. jún. 21.); Huszonöt év történelem. K. I. válaszol az Új Írás szerkesztőségének kérdéseire (Új Írás, 1970. 1. sz.); Lengyel Balázs: A kereső. K. I. köszöntése (Élet és Irod., 1970. 26. sz.); Gyertyán Ervin: Búcsú K. I-től (Élet és Irod., 1974. 48. sz.); K. I. emlékezete (Kritika, 1975. 1. sz.); Szöllősy András–Székely András: K. I. sírjánál (Muzsika, 1975. 2. sz.); Sőtér István: Gyűrűk (1980).

• A magyarországi német népdal, 1933
• A versírás mestersége, [1935]
• Konvenciológia, 1935
• Németh László és a zsidóság, 1937
• A könyv népe, 1940
• Pillangók és karnevál, [1943]
• A várakozók lakomája, [1944]
• Forradalom és ellenforradalom 1848-ban, [1947]
• A sziget ostroma, [1948]
• Forradalom és ellenforradalom 1848-ban, [1948]
• Művész és műalkotás, [1948]
• Nincs többé római jog, [1948]
• Szolgaság és dicsőség, 1948
• Azarel, [1949]
• József Attila válogatott versei, [1949]
• Holt lelkek, 1949
• Holt lelkek, 1949
• Rabszolgák útja, 1949
• Rabszolgák útja, 1949
• Válogatott versek, 1949
• A néppel tűzön-vízen át, 1951
• Alapkő, 1952
• Föltámadott a tenger, 1953
• Bálint Zsóry muss sterben, 1955
• Törvényen kívül, 1956
• Borszeszláng, 1958
• Elysium, 1958
• Le mouton, [1959]
• Rabszolgák útja, 1959
• Szőlőből bor, 1961
• Elysium, 1962
• Örvényes Csóri, 1962
• A végtelen dallam, 1963
• Elysium, 1963
• Elysium, [1964]
• A végtelen dallam, 1964
• Elysium, 1964
• Flóra Lágymányoson, 1965
• Wagner és korunk, 1965
• Elýzium, 1967
• Erijiumu no kodomotachi, 1967
• A végtelen dallam, 1968
• Babiloni vályog, 1968
• A várakozók lakomája, 1969
• Szerelmi álmok, 1970
• A halhatatlanság szamárfülei, 1971
• Bakacsin és bukfenc, 1971
• A végtelen dallam, 1972
• Hegyi György kiállítása Szentendre 1972, 1972
• Pest-Buda, 1973
• A végtelen dallam, 1975
• Magyar zeneszerzők, 1975
• Elysium, 1976, cop. 1958
• Alapkő, 1977
• Lelkek a mérlegen, 1977
• Nie kończąca się melodia, 1977
• Örvényes Csóri, 1977, cop. 1962
• A végtelen dallam, 1978
• Erijiumu no kodomotachi, 1979
• Szőlőből bor, 1979, cop. 1961
• Bezkrajnata melodiâ, 1981
• Unendliche Melodie, 1983
• Válogatott zenei írások, 1983
• A hét kicsi suszter, 1984
• Unendliche Melodie, 1984
• Elysium, 1987
• Der Tod im Paradies, cop. 1989
• A káosz apológiája,
• A magyar rádió néprajzi gramofonfelvételei,
• Bartók Béla két füzete,
• Bevezetés a zenetörténetbe,
• Bicinia Hungarica,
• Budavári Te Deum,
• Kósa György dalai,
• Kozmosz és Mikrokozmosz,
• ,
• ,
• ,

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Grjozi ljubvi | Szerelmi álmok I-II. - Liszt   |☰  1970   |☰  forgatókönyvíró
• Elysium   |☰  1986   |☰  író