Lányi Viktor     ☰ Rákosfalva 1889.08.08   ☷ 1962.10.19   |   dalszerző, író, műfordító, zenekritikus, zeneszerző
629948
Dombay Géza (1005016 | - )
Lányi Géza Ernő (1005015 | - )
Lányi Viktor (1005014 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

LÁNYI VIKTOR[MEIL,OSZKK,MNBCD]M.: Görög-dinnyési levelek, karcolatok, Keszthely,1905; A 25 éves mozi. A magyar kinematográfia negyedszázados története, szerk. [Radó Istvánnal, Held Alberttel], 1920; Opera-kalauz, 1937; Hungária zenei lexikon, szerk., 1945;Műford.: C. F. Meyer: A barát násza és egyéb novellák, 1912; H. von Hofmannsthal: A költő és a ma. Levél, tan.-ok, 1914; Th. Mann: Halál Velencében, elb., Gyoma, 1914; H. de Balzac: Ferragus, r., 1920; A. pere Dumas: A régens leánya, r. [Bíró Sándorral], 1920; S. A. Duse: A két pisztoly, detektívr., 1920; E. Zola: Mouret abbé vétke, r., 1920; H. de Balzac: A kurtizánok tündöklése és nyomora, r., 1920; Th. Mann: A Buddenbrook-ház, r., 1921; G. de Maupassant: Lujzika, elb.-ek, 1921; H. de Balzac: Jézus Krisztus Flandriában, elb., Gyoma, 1922; A. Karr: Utazás kertem körül, r., 1922; G. Keller: Jakab mester könyve, elb.-ek, 1922; St. Zweig: Romain Rolland élete, 1922; P. Bourget-G. D'Houville-H. Duvernois-P. Benoit: A négyek regénye [Kállay Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel, Szélné Bálint Arankával], 1923; G. de Maupassant: Fifi kisasszony, elb.-ek, 1923; G. Flaubert: Három mese, elb. [Hevesi Andrással, Zolnai Bélával], 1924; E. Sue: A bolygó zsidó, r., 1924; [Ch. Moulié] Th. Sandre: Mousseline, r. [1924 után]; M. Burkhardt: Wagner zenedrámái [Éber Lászlóval], 1925; A. Gide: Oscar Wilde, 1925; Th. Mann: Nagy Frigyes, 1925; G. de Maupassant: Tóni bá', elb.-ek, 1925; A. Suarčs: Dosztojevszkij, 1926; G. de Pourtalčs: Liszt Ferenc élete, 1928; F. Carco: Az üldözött, r. [1930 körül]; E. Jaloux: A jégmadár, r., 1930; V. Baum: Az utolsó tánc, r., 1934; A. Maurois: VII. Edward és kora, 1934; A France: A vörös liliom, r., 1935; G. de Pourtalčs: A zongora poétája, 1936; F. Sieburg: Robespierre, 1936; A. de Céspedes: Lányok, r., 1939; G. Kamban: Észak sárkányai, r., 1940; L. D'Ambra: Szárnyas katonák, r., 1940; G. Plüschow: Ezüstkondor, r., 1940; G. de Pourtalčs: Berlioz élete, 1940; M. Hoyos: Spanyolország megmentői, visszaemlékezések, 1942; L. Labbé: Szerelmes szonettek, 1943; Th. Mann: Friedemann úr, a törpe és egyéb kisregények [Sárközi Györggyel], 1943; Th. Mann: Tonio Kröger, elb., 1943; G. de Pourtalčs: Wagner, 1943; I. Seidel: Az egyetlen út, r., 1944; Th. Mann: Egy szélhámos vallomásai, r., 1947; G. de Maupassant: A vallomás, elb.-ek, 1947; L. Aragon: Az omnibusz utasai, r., 1948; H. Mann: Az alattvaló, r., 1950; A. Colombi: Az ellenség kezében, életrajzi visszaemlékezés, 1951; J. Vallčs: A lázadó, r., 1951; G. Chevallier: Botrány Clochemerle-ben, r., 1952; V. Hugo: A rab, elb. [Rónay Mihály Andrással], 1952; H. de Balzac: César Birotteau nagysága és bukása, r., 1953; Y. Farge: Egy szó ... elb.-ek, 1953; P. Courtade: A fekete folyó, r., 1954; Gábor Andor: Összegyűjtött novellák [Réz Ádámmal], 1954; J. Verne: A bégum ötszáz milliója, r., 1954; G. Weerth: Humoros karcolatok és egyéb írások, 1954; H. de Balzac: Goriot apó, r., 1955; S. Hermlin: Az első hadsor, ifj. r., 1955; J. Verne: Dél csillaga, r., 1955; H. Wulff: A kis vadászok, elb., 1955; J. P. Eckermann: Beszélgetések Goethével, válogatás, 1956; V. Hugo: A nyomorultak, r. [Révay Józseffel], 1956; Th. Mann: Válogatott tanulmányok [Szabó Edével, Weöres Sándorral], 1956; C. F. Meyer: Az asszonybíró és más elbeszélések [Péterfy Jenővel, Bor Zoltánnal], 1956; Th. Mann: Boldogság. A csodagyerek, elb.-ek, 1957; Th. Mann: Lotte Weimarban, r., 1957; L. Frank: Német novella, elb. [Fáy Árpáddal], 1960; H. de Balzac: Emberi színjáték. 5. Erkölcsi tanulmányok. 1. Jelenetek a párizsi életből, r. [Déry Tiborral], 1963; Th. Mann: A ruhásszekrény. Igen rejtélyes történet, 1981 [!1983]; C. F. Meyer: Gusztáv Adolf apródja. Válogatott kisregények és elbeszélések, 1988; Th. Mann: Három novella, 1993; L. Pirandello: Leonora, az Isten áldjon! [elbeszélés, amelyből a színmű készült], 1995.(Rákosfalva, 1889. aug. 5.-Brüsszel, 1962. okt. 19.): író, műfordító, zeneszerző.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lányi Viktor (Rákosfalva, 1889. aug. 8. – Brüsszel, 1962. okt. 19.): zeneszerző, író és műfordító. ~ Ernő fia. Bp.-en az egy. bölcsészeti karán és a Zeneak.-a tanult. 1910-től a Pesti Hírlap zenekritikusa. Már egész fiatalon írt zenekritikákat a Nyugatban. A Tanácsköztársaság alatt Reinitz Béla mellett a zenei főosztályon dolgozott, amiért a Tanácsköztársaság bukása után börtönbe került. 1921-től Nagy Endre kabaréjának zenei vezetője, 1926-tól a Városi Színház operafőrendezője volt. 1931-től a Pesti Hírlap állandó zenereferense és glosszaírója. 1945 után egy ideig az Új Szó munkatársa. Zenekritikái, versei számos napilapban, a Zenei Szemlében, a Nyugatban, a Hétben, az Új Időkben jelentek meg. Több mint 50 operaszöveget fordított m. nyelvre (Fidelio, Faust, Don Carlos, Traviata, Lohengrin, A Nibelungok gyűrűje, Parsifal, A bűvös vadász stb.), szépirodalmi műveket is fordított (Balzac, Aragon, Dumas, Flaubert, A. France, A. Gide, H. v. Hofmannsthal, V. Hugo, G. Keller, H. Mann, Th. Mann, Maupassant); szerk. a Hungária Zenei Lexikont (Bp., 1945). Dohnányi Ernő A vajda tornya c. operájának egyik szövegírója. 1957-től Brüsszelben élt. – M. daljátékok, sanzonok, dalok (Csokonai, Petőfi, Babits, Móra Ferenc, Lányi Sarolta, Szép Ernő stb. verseire). Írásai: A 25 éves mozi (Bp., 1920); Operakalauz (Bp., 1937); operaismertetők (Aida, Falstaff, Turandot, Traviata); versek, librettók. – Irod. Jankovich Ferenc: L. V. (Nagyvilág, 1964.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Lányi Viktor(Rákosfalva, 1889. aug. 8.–Brüsszel, 1962. okt. 22.): zeneszerző, író, műfordító. Lányi Ernő zeneszerző fia. Tanulmányait a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Zak-n végezte. 1910-től a Pesti Hírlap zenekritikusa, de írásai megjelentek a Nyugatban és a Zenei Szalonban is. 1924-től a Terézkörúti Színpad zenei vezetője. Petőfi Sándor, Vajda János, Csokonai V. Mihály, Arany János verseire írt dalciklusai, szcenírozott balladái irodalmi jelleget adtak a kor kabaréjának. 1926-tól a Városi Színház főrend.-je, 1931-től ismét a Pesti Hírlap kritikusa volt. Legmaradandóbbat műfordítóként alkotott. Kitűnő prozódiával, magas színvonalon fordított le számos operát magyarra. Fordításai közé tartozik a teljes Tetralógia (Wagner: A Nibelung gyűrűje); a Parsifal (Wagner), a Falstaff, A végzet hatalma, a Don Carlos (Verdi) stb., a Turandot (Puccini). F.M. Operakalauz (1937); Hungária Zenei Lexikon (szerk., 1945).

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek