Granasztói Pál     ☰ Budapest 1908.08.29   ☷ Budapest 1985.07.03   |   építész, építészmérnök, férfi, író, várostervező
630324
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1908. aug. 29.-Bp., 1985. júl. 3.): író (várostervező).GRANASZTÓI PÁL [Rihmer][MIL,MÉL4,KK3-4,MTAA,ÚML7-8,MKL,MIB8,ÚMIL,KMIK]M.: Városok a múltban és jövőben, 1942; Európai építészet, 1947; Budapest holnap, 1960; Város és építészet, 1960; Vác, 1960; Vallomás és búcsú, családtörténet, 1961; Liane, önéletírás, 1962; Az építészet igézetében, esszék, 1966; Múló világom, önéletírás, 1970; Itthon éltem, önéletírás, 1971; Budapest egy építész szemével, 1971; Építészet és urbanisztika, 1973; Ember és látvány városépítészetünkben, 1973; Alakok, álmok, emlékezés, 1974; Városok, képek, zene, esszék, 1976; Az idő és a művek, 1976; Városaink sorsa, 1976; Karácsony Mallorcán, útirajzok, 1978; Szép magyar városok egy építész szemével, 1978; Hitek és tanok, esszék, 1979; Budapest arculatai, tan., 1980; Építészet, városépítés, társadalom, tan.-ok, 1982; Ifjúkor a Belvárosban, önéletrajzi írások, 1984.Pro Arte Aranyérem 1966; A műszaki tud. kandidátusa 1957; doktora 1967; Ybl Miklós-díj 1969; Hild János-emlékérem 1974; A Munka Érdemrend ezüst fokozata.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Granasztói Pál (Bp., 1908. aug. 29. – Bp., 1985. júl. 3.): építészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1967), Ybl-díjas (1969). A bp.-i műszaki egy.-en szerzett oklevelet 1933-ban 1934-1945 között a Fővárosi Városrendezési Ügyosztályon a városépítés területén fejtett ki tervezési, igazgatási és tudományos tevékenységet. 1945-48-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1948-53-ban és 1957-58-ban az Építésügyi és Városfejlesztési Min. vezető munkatársa, 1953-1956 és 1958-1969 között a Városépítési Tervező Intézet tudományos kutatója. A Modern Építészek Nemzetközi Szervezetének (CIAM, Congress Internationaux ďArchitecture Moderne) tagja 1947-56-ban. Több városépítési pályázaton díjat nyert. Városesztétikai, városépítési és városrendezési témakörben folytatott tanulmányokat és kutatásokat, e tárgykörökben számos könyve jelent meg. Szakirodalmi tevékenysége mellett szépirodalmi műveket és értékes önéletrajzi emlékezéseket is írt. Munkásságát a főváros Pro Arte aranyérmével (1966), és a Magy. Urbanisztikai Társaság Hild János-emlékérmével ismerték el. – M. Városok a múltban és jövőben (Bp., 1942); Európai építészet (Bp., 1947); Közintézmények és középületek mint városalakító elemek (Bp., 1954); Város és építészet (Bp., 1960); Vallomás és búcsú (önéletrajz, Bp., 1961); Liane (korrajzok,Bp., 1962); Az építészet igézetében (Bp., 1966); Múló világom (Napló, Bp., 1970); Budapest egy építész szemével (Bp., 1971); Itthon éltem (Visszaemlékezések, Bp., 1971); Ember és látvány városépítészetünkben (Bp., 1972); Építészet és urbanisztika (Bp., 1973); Ablakok, álmok (emlékezések, Bp., 1974); Ifjúkor a Belvárosban (emlékezések, Bp., 1974); Városaink sorsa (Bp., 1976); Szép magyar városok egy építész szemével (Bp., 1978); Hitek és tanok (esszék, Bp., 1979); Budapest arculatai (tan., Bp., 1980); Építészet, városépítészet, társadalom (Bp., 1982). – Irod. Katona Jenő: Beszélgetés G. P.-lal (Könyvtáros, 1972. 10. sz.); G. P.: Pályám emlékezete (Új Írás, 1977. 3. sz.); Major Máté: G. P. hetven éves (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 9. köt., 1978. 2-3. sz.); Vida Ferenc: G. P. (Magy. Építőművészet, 1985. 5. sz.); Jávor Ottó: Nekrológ (Budapest, 1985. 9. sz.); Zay László: Nekrológ (Magy. Nemzet, 1985. júl. 6.); Polónyi Károly: Búcsú egy sztoikus építésztől (Élet és Irod., 1985. 28. sz.); Lőcsei Gabriella: G. P. emlékezete (Magy. Nemzet, 1988. szept. 2.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek