Vészi Endre     ☰ Budapest 1916.10.19   ☷ Budapest 1987.07.09   |   író, költő, színműíró, újságíró
630347
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1916. okt. 19.-Bp., 1987. júl. 9.): író, költő, újságíró.Mikszáth-díj 1937; JA-díj 1950, 1955, 1965; Munka Érdemrend 1950; Arany Nimfa-díj [Monte Carlo-i Filmfesztivál] 1968; SZOT-díj 1970; Kossuth-díj 1978; Szocialista Magyarországért Érdemrend 1976; Pro Urbe-díj 1982; Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1986.M.: Végy oltalmadba, v., 1935; Ünneprontó, v., 1936; Felszabadultál, r., 1937; Gyerekkel a karján, r., 1938; A fekete rév, v., 1944; Elsüllyedt Budapest, elb., 1946; Muszka Pista, egy lopott ló története, r., 1946; Mire tavasz lesz, r., 1947; A fegyvergyártó, elb., 1948; A két vöröshajú, r., 1948; Boldog grafikon, v., 1950; Új híd a Dunán, r., 1951; A mi embereink, elb., 1951; A vashuta emberei, drámai költemény, 1952; Gazda Géza forintjai, elb., 1952; Bulgáriai szép napok [=Magyar írók Bulgáriában, Szeberényi Lehellel és Cseres Tiborral közös kötet], útinapló, 1953; A küldetés, Schönherz Zoltán életregénye, 1954; Ketten hazafelé, r., 1955; Csillagtérkép, vál. v., 1934-1956, 1956; A titkárnő, d., 1956; Lakoma hajnalban, elb., 1960; Fohász szigorúságért, v., 1961; Árnyékod át nem lépheted, d., 1961; Miért nem szóltatok?, r., 1962; Két komédia, 1963; Arckép ezer tükörben, vál. v., 1964; Darazsak támadása, elb., 1964; Aranyszoba, elb., 1966; Hangok és sorsok, rádiójátékok, 1966; A varázsló kalapjában, v., 1967; Vendég az esküvőn, elb., 1968; Kőzene, elb., 1969; Visszapillantás a jelenbe, v., 1969; A hosszú előszoba, r., 1970; A Piros Oroszlán, d., tévéjátékok, 1971; Jövő teleim emléke, v., 1972; A túsz zavarbaejtő halála, elb., 1972; Tériszony, elb., d., 1973; A teljesség igézetében, ögy. v., 1974; Ember és árnyék, I-II., ögy. elb., 1975; Inkognitóban Budapesten, elb., d., 1976; Félhomályos zóna, hangjátékok, 1976; Titokzatos párhuzamok, v., 1977; Angi Vera, vál. novellák, 1977; Nyitott ház, elb., 1977; Farsangi király, v., 1979; A tranzitutas, kisr., hangjátékok, elb.-ek, 1979; Estély az Izabellán, elb., 1980; Árvai, az író, elb., 1981; Folytatólagos vallomás, v., Békéscsaba, 1981; Értünk is fussatok paripák, v., 1981; A messziről jött ember, elb., 1982; Ember a retikülben, elb., visszaemlékezések, hangjátékok, 1984; Kéz a levegőben, kisr., 1985; Hány perc a nyár, v., 1981-1986, 1986; Árvai bolyongásai, elb., 1987; posztumusz: Forró drót, elb., 1989; Az ittmaradó város, v., 1990; Az ezüst kehely, vál. elb., 1995. Életműsorozat: Angi Vera és a többiek, kisr., 1979; Estély az Izabellán, elb., 1980; Két regény. Gyerekkel a karján, Muszka Pista, 1981; Tűréshatár, négy kisr., 1982; Hattyú az udvar fölött, vál. v. 1936-1981, 1983; A gyökérember és a sziréntulajdonos, 1984; Miért nem szóltatok, r., Hajnali beszélgetés, d., 1986; Jóisten farmerban, vál. hangjátékok, 1985.[ÚMIL,KMIK,MÉL4]VÉSZI ENDRE

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vészi Endre (Bp., 1916. okt. 19. – Bp., 1987. júl. 9.): költő, író, József Attila-díjas (1950, 1955, 1965), Kossuth-díjas (1978). Apja szappanfőző volt. A polgári isk. elvégzése után a vésnökmesterséget tanulta ki, a Geduldiger cégnél dolgozott (1932-1938). 1934-től jelentek meg versei (Népszava, Nyugat, Szép Szó, Pesti Napló, Magyar Csillag, Munka, Válasz), 1937-től közéleti cikkei, szociográfiai riportjai. Első verseskötete, a Végy oltalmadba 1935-ben jelent meg. Első regénye, a Felszabadultál (1937) elnyerte a Pantheon könyvkiadó Mikszáth-díját. 1942-től munkaszolgálatos, koncentrációs táborok (Mauthausen, Günskirchen) foglya. 1945. aug.-ban tért haza. 1950-ben feleségül vette Dlabola Margitot. 1945-1951-ben a Népszava munkatársa, a kulturális rovat vezetője, majd az Írószövetség titkára (1955, 1956). Az Irodalmi Újság 1956. szept. számának betiltása után lemondott tisztségéről. 1948-tól folyamatosan jelentkezett kötetekkel, hangjátékokkal, színdarabokkal, filmekkel, tévéjátékokkal: Az elveszett fátyol (hangj., 1948), A titkárnő (színmű, 1955, bem. a Katona József Színház), Különös ismertetőjel (film, 1955). Angi Vera c. regényéből világsikert aratott film készült (1978), Statisztika c. hangjátékát világszerte sugározták (1964), Távolsági történet c. tévéjátéka (1969) elnyerte a Monte Carlo-i filmfesztivál legjobb forgatókönyv díját, az Arany Nimfát. A m. novellahagyomány mesteri folytatója. Ember és árnyék (vál. 1975), Árvai bolyongásai (vál. 1987), Angi Vera és a többiek c. novellagyűjteményével elindult összes műveit tartalmazó életmű-sorozata (Magvető, 1979). A M. Televízió portréfilmet készített róla (1981, 1986). Levelezése és műveinek bibliográfiái összeállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumba került. – F. m. Versek: Ünneprontó (Bp., 1936); A fekete rév (Bp., 1944); Csillagtérkép (vál. versek, Bp., 1956); A teljesség igézetében (vál. versek, Bp., 1974); Titokzatos párhuzamok (Bp., 1977); Értünk is fussatok paripák (Bp., 1981); Folytatólagos vallomás (vál. versek, Bp., 1981); Hattyú az udvar fölött (vál. versek, Bp., 1983); Hány perc a nyár? (vál. versek, Bp., 1986). – Próza: Gyerekkel a karján (r., Bp., 1938); Elsüllyedt Budapest (Térkép az ifjúság városáról) (Bp., 1946); Muszka Pista. Egy lopott ló története (Bp., 1946, 1981); Mire tavasz lesz (r., Bp., 1947); A két vöröshajú (r., Bp., 1948); Kéz a levegőben. Le az öregekkel (kisr.-k, Bp., 1985); Lakoma hajnalban (vál. elbesz.-k, Bp., 1960); Kőzene (vál. elb.-k, Bp., 1969); A túsz zavarbaejtő halála (elb.-k, Bp., 1972); Tériszony. Bukósisak (elb.-k, rádiódráma, Bp., 1973); Inkognitóban Budapesten (1976); A tranzitutas (kisr., hangj.-k, elb.-k, Bp., 1979); Estély az Izabellán (elb.-k, Bp., 1980); Tűréshatár (kisr., Bp., 1982); Ember a retikülben (elb., visszaemlékezések, hangjátékok, Bp., 1984); A gyökérember és a sziréntulajdonos (elb. k, Bp., 1984). – Színművek: Árnyékod át nem lépheted (1960), Don Quijote utolsó kalandja (1962, 1986); . Madarak (1962); Ember a szék alatt (1964); Üvegcsapda (1969); A hosszú előszoba (1972); Szuperhallás (1979); A sárga telefon ( 1984); Le az öregekkel (1987). – Filmek: Az utolsó kör (1968); Tiltott terület (1969); Angi Vera (1978); Kettévált mennyezet (1980). Összegyűjtött hangjátékai: A piros oroszlán (1962); Hangok és sorsok (1966); Félhomályos zóna (1976); Jóisten farmerben (1984). – Irod. Lesznai Anna: V. E. versei (Nyugat, 1937); Kardos László: Felszabadultál (Nyugat, 1938); Katona Éva: Látogatóban V. E.-nél (Látogatóban, 1968); Garai Gábor: Írószobám. Beszélgetés V. E.-vel (Kortárs, 1975. 8. sz.); Gyertyán Ervin: V. E. Válogatott verseiről (Új Írás, 1975. 6. sz.); Almási Miklós: Aki jóban van az élettel (Új Írás, 1976. 1. sz.); Vargha Balázs: Nyitott ház-Angi Vera (Új Írás, 1978. 4. sz.); Vas István: Szerep nélkül (V. L: Tengerek nélkül, 1978); Fodor András: V. E. Titokzatos párhuzamok (Futárposta, 1980); Pomogáts Béla: A teljesség vonzásában (Jelenkor, 1981); Lator László: V. E. Farsangi király (Versekről költőkkel, 1982); Borbély László: V. E. műfajgazdagsága (Tájékozódás, 1986); Kabdebó Lóránt: V. E. prózája (Kortárs, 1986. 10. sz.); Garai Gábor: V. E. hetvenéves (Élet és Irod., 1986. 42. sz.); Szémann Béla: Utolsó beszélgetés V. E.-vel (interjú, Magy. Hírlap, 1987. aug. 4.); Hubay Miklós: V. E. sírjánál (Kortárs, 1987. 10. sz.); Szavak és szenvedélyek. Vallás és hitvallás, szeretet és művészet (interjú, riporter Koppány Zsolt, Életünk, 1989. 12. sz.). – Szi. Garai Gábor: Barátom. V. E.-nek (vers, Élet és Irod., 1981. dec.); Kautzky Norbert: Születésnap, 67. V. E.-nek (vers, Élet és Irod., 1983. 10. sz.); Debreczeny György: V. E. temetésén (vers, Népszabadság, 1987. aug. 8.); Mátyás Ferenc: Baráti búcsú V. E.-től (vers, M. F.: Tiszavirág életünk, Bp., 1988); Garai Gábor: Töredék, cím nélkül. V. E.-hez (Élet és Irod., 1988. aug. 19.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1916. okt. 19.–Bp., 1987. júl. 9.): író, költő, színműíró. Tanult szakmája acélvésnök volt. 1945–1952 között a Népszava kultúrrovatát vezette. 1956. szept.-től 1957. jan.-ig az Írószövetség titkára. Színdarabokat és hangjátékokat is írt. Művei a kor problémáit mutatják be, az egyén szembesülését társadalmi korlátaival. 1950-ben, 1955-ben és 1965-ben József Attila-díjat kapott, 1978-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. F.M. A titkárnő (1956); Fekete bárány (1957); Varjú doktor (1959); Árnyékod át nem lépheted (1960); Don Quijote utolsó kalandja (1962); Kettévált mennyezet (1968); Üvegcsapda (1969); Jóisten farmerben (1985); Le az öregekkel! (1987).Vészi Endre

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek