Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Debrecen, 1920. okt. 24.– ): színésznő. A SzAk elvégzése után 1940-ben Bánky Róbert stagione társ.-ában kezdte pályáját, majd az Andrássy úti Színházban lépett fel. 1942–43-ban a Madách, 1943-tól 1948-ig a Vígszínház tagja volt. Két évet a Magyar Rádióban dolgozott. 1950-től három évadot a Vidám Színpadon töltött, hármat pedig A Magyar Néphadsereg Színházában. Egyéves pécsi játék után 1957-től nyugdíjazásáig, 1981-ig az Állami Déryné Színház, ill. a Népszínház tagja volt. Nyugdíjasként fellépett a Nemzeti Színházban. Ma már főként szinkronizál. 1957–1965 között tanított az Állami Déryné Színház stúdiójában is. 1966-tól 1982-ig a Színházművészeti Szövetség elnökségi tagja volt. Kezdetben naivaszerepeket, később drámai hősnőket alakított igényesen. 1975-ben Kossuth-díjat, 1963-ban Jászai Mari-díjat, 1966-ban érdemes művész kitüntetést kapott. F.Sz. Tóth Mari (Mikszáth K.: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Bianca (Sh.: A makrancos hölgy); Júlia (Sh.: Rómeó és Júlia); Vivie, Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége); Nóra (Ibsen); Kate (Miller: Édes fiaim); Bódogné (Szakonyi K.: Adáshiba); Erzsébet (Schiller: Stuart Mária); Orbánné (Örkény I.: Macskajáték); Estella Craven (Coward: Forgószínpad).Feleki Sári; Fecser

• A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Kortárs magyar színészlexikon. Szerk. Fábri Magda, B. Bp., Magazin Kiadó, 1991. 390 o., ill., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Machita | Szerepzavar (r.: Rodriguez Endre, 1943)
• Falu végén kurta kocsma (r.: Dáloky János, 1939)
• És akkor a pasas … (r.: Gertler Viktor, 1966)
• Elkésett levél (r.: Rodriguez Endre, 1940)
• Késő (r.: Daróczy József, dr. Asztalos Miklós, 1943)
• Jegenyék | Zöldár (r.: Gaál István, 1965)
• Derült égből (r.: Varasdy Dezső, 1960)