Géczy István     ☰ Alsóábrány 1860.05.20   ☷ Budapest 1936.01.08   |   író, színész, színműíró
630454
garamszeghi Géczy István (1005810 | - )
Géczi István (1005808 | - )
Géczy István, felsőgéczi és garamszeghi (1005809 | - )
Géczy István (1005807 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Géczy István (Alsóábrány, 1860. máj. 20. – Bp., 1936. jan. 8.): színműíró, színész. Festőművésznek készült, később a színészi pályára lépett. 15 évig jellemszínész és rendező, 1908-tól az Orsz. Színészegylet irodatisztje. Népszínműveket írt. Nevét A gyimesí vadvirág (1897) tette országosan ismertté. A Petőfi Társ. tagja (1921). Munkáinak nagyobb része nem került sajtó alá. – F. m. Az ördög mátkája (1898); Anyaföld (1900). Történeti drámáit nagyobbára társszerzőkkel (Szávay Gyula, Lampérth Géza) írta: Rodostó (1902); Dózsa György (1914). – Irod. Sövény Aladár: G. I. (Bp., 1938).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Alsóábrány, 1860. máj. 20.–Bp., 1936. jan. 8.): színész, író. Festőművésznek készült. 1880-ban családja rossz anyagi helyzete miatt színésznek állt. Az 1880–90-es években kisebb tár.-oknak volt a tagja. 1894–95-ben Újvidéken, 1895–96-ban Nagyszombatban, 1896–97-ben Brassóban játszott. 1897-től 1906-ig a Népszínház hivatalnoka volt. 1908-tól az Országos Színészegyesületben dolgozott. 1912-ben az egyesület titkárává választották. 1920–21-ben és 1922-től 1936-ig a Színészek Lapját szerkesztette. 1921-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1897-től játszották színműveit. Drámái: Az ördög mátkája (1897); Az anyaföld (1900); Az erősebb (1902); Rodostó (Lampérth G.-val, 1903); Csokonai Vitéz Mihály (1903); Enyészet (Hegedűs Gy.-val, 1905); Tévelygők (1908); Kazárföldön (dr. Kiss A.-dal, 1910); A nemzetes asszony (1912); Petőfi (Szávay Gy.-val, 1922); Lavotta (Szávay Gy.-val, 1923).Géczy István; garamszeghi

könyvei
róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek