Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1925. okt. 19.-Bp., 1989. jún. 22.): színházi író, rendező.Jászai Mari-díj 1954.KATONA FERENCM.: A színjáték. Vázlatok egy művészet természetrajzához, 1976; Az öntudat ébredése, 1979; A Globusztól a Rondelláig. A magyar színészet kezdetei, 1990; Színháztörténeti könyvtár, sorozatszerk., 1945. február - december, 1989, 1946-1949, 1991.[MNBCD,MÉL4]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Katona Ferenc (Bp., 1925. okt. 19. – Bp., 1989. júl. 22.): rendező, színházigazgató, színházelméleti író, Jászai-díjas (1954). Érettségi után Hont Ferencnél tanult magánúton. 1949-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főisk. rendező szakát, majd hat éven át különböző színházakban rendezett. 1955-62-ben a pécsi Nemzeti Színház ig.-ja volt. Itt megszervezte a társulat opera részlegét és a Pécsi Balettet. 1962-től 1964-ig a bp.-i Petőfi Színház ig.-ja, a modern musical meghonosítója. Nevéhez fűződik Mándy Iván Mélyvíz c. darabjának, Hubay Miklós-Vas István-Ránki György Egy szerelem három éjszakája c. musicaljének bemutatása. A színház megszüntetése után a Népszabadság rádió- és tv- kritikusa, 1965-től 1976-ig a Színháztudományi Intézet osztályvezetője volt. 1975-ben megbízták a bp.-i szabadtéri színpadok hálózatának újraszervezésével. 1985-ig a Bp.-i Szabadtéri Színpadok ig.-ja volt. Ebben a minőségében három színpad, a margitszigeti, a városmajori, a Budai Park műsorát irányította. Ő kezdeményezte a Hilton Dominikánus Udvarában rendezett szabadtéri játékokat. Nyugdíjba vonulásáig a Filmgyárnak is dramaturgja volt. Esszéiben kereste a színművészet helyét a különböző korok társadalmában és a többi művészetek között. – F. r. Madách Imre: Az ember tragédiája; Shaw: Szent Johanna; Örsi Ferenc: A kapitány; Euripidesz: Médeia. – M. Szabálytalan színháztörténet I-II. (Bp., 1967-69); A színjáték. Vázlatok egy művészet természetrajzához (Bp., 1976). – Irod. Gyertyán Ervin: Egy ismeretlen művészet (Élet és Irod., 1968. máj. 4); Kolosi Tamás: Nyomozás színházügyben (Színház, 1969. 2. sz.); (gábor): Meghalt K. F. (Magy. Nemzet, 1989. jún. 23.); Barabás Tamás: Búcsú K. F.-től (Esti Hírlap, 1989. jún. 23); Sándor Iván: Búcsú K. F.-től (Film, Színház, Muzsika, 1989. júl. 1.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1925. okt. 19.–Bp., 1989. jún. 21.): rendező, tervező, színházigazgató, színháztörténész. 1949-ben végzett a SzAk rendezői szakán. 1950-ben a Honvéd Színházban rendezett. 1955-től 1962-ig a Pécsi Nemzeti Színház ig.-ja volt, ahol 1959-ben megszervezte az állandó operaegyüttest, majd 1960-ban Eck Imre irányításával a Pécsi Balettet. Az általa alapított és 1962–64-ben igazgatott Petőfi Színház volt az első hazai musical-színpad. Ezután rádió- és tévékritikákat írt a Népszabadság c. napilapba. 1965-től egy évtizeden át vezette a Színháztudományi Intézet történeti osztályát. 1975-től 1982-ig a Budapesti Szabadtéri Színházok Igazgatóságát vezette. Új játékhelyet kezdeményezett: a budai Hilton Szálló ún. Dominikánus Udvarát. Jól felkészült, igényes szakember volt, aki a színházművészet legkülönbözőbb területein ért el sikereket, főként kezdeményező erőt kívánó munkájával. A Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának tagja. Jászai Mari-díjas (1958). F.R. Csokonai V. M.: Cultura; Madách I.: Az ember tragédiája; Gosztonyi J.: Az ötödik parancsolat; Arbuzov: Irkutszki történet; Bizet: Carmen; Euripidész: Médeia; Breffort–Monnot: Irma, te édes. F.T. Mikszáth K.: A Noszty-fiú esete Tóth Marival; Szokolay S.: Az iszonyat balladája. Könyvei: A Thália története, 1904–1908 (Dénes T.-ral, 1954); Szabálytalan színháztörténet, I–II. (1967–1969); A színjáték (1967); Miskolci Nemzeti Színház, 1823–1973 (szerk., 1973); A Globusztól a Rondelláig (1990).Katona Ferenc

• A hamis Izabella, 1968 [!1967]
• "Emberrablás magyar módra", 1972
• Színháztörténeti könyvtár, [1973]-
• Ártatlan gyilkosok, 1973
• A debreceni színészet története, 1976
• A színjáték, 1976
• Kísértet Lublón, 1976
• A Globusztól a Rondelláig, cop. 1990
• Butaságom története,
• Kísértet Lublón,

• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Butaságom története   |☰  1965   |☰  dramaturg
• Bolondos vakáció | Frumoasale Vacante   |☰  1967   |☰  forgatókönyvíró
• Isten és ember előtt   |☰  1968   |☰  dramaturg
• Csak egy telefon   |☰  1970   |☰  dramaturg
• Grjozi ljubvi | Szerelmi álmok I-II. - Liszt   |☰  1970   |☰  dramaturg
• Lila akác | Lila ákác   |☰  1972   |☰  dramaturg
• Harminckét nevem volt   |☰  1972   |☰  dramaturg
• Emberrablás magyar módra - nálunk ez lehetetlen   |☰  1972   |☰  dramaturg
• Ártatlan gyilkosok   |☰  1973   |☰  dramaturg
• Fekete gyémántok I-II.   |☰  1976   |☰  dramaturg
• Kísértet Lublón   |☰  1976   |☰  dramaturg
• Dóra jelenti   |☰  1978   |☰  dramaturg