keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Rajkai György     ☰ Budapest 1914.04.22   ☷ Budapest 1979.05.25   |   díszlettervező, jelmeztervező, díszlet- és jelmeztervező
630823
Rajkai György (2770004 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rajkai György (Bp., 1914. ápr. 22. – Bp., 1979. máj. 25.): díszlet- és jelmeztervező, érdemes művész (1974). 1933-1935 között festészeti tanulmányokat végzett Münchenben, Kurt Welte irányítása mellett. 1948-49-ben a Színház-és Filmművészeti Főiskolán tanáránál, Oláh Gusztávnál sajátította el a díszlettervezői ismereteket. Az 1940-es évek végén a Nemzeti Színház díszletkészítő műhelyének ösztöndíjasaként kezdte művészeti pályafutását. 1951-1959 között több színháznak, így az Állami Déryné, a Jókai Színház, 1959-60-ban és a Petőfi Színház társulatának volt a díszlettervezője. Az 1960-as években elsősorban a Thália Színház részére dolgozott, de gyakori vendégművésze volt vidéki színházaknak, szabadtéri színpadoknak és a Magy. Televíziónak. 1951-1961 között a Színművészeti Főiskolán színpadismereteket tanított. Színház és színpadtörténet c. jegyzetét (1954) a színházak szakmai továbbképző tanfolyamán is használták. A Prágában megrendezett Nemzetközi Szcenográfiai Konferencia magyaro.-i képviselője volt. Több emlékezetes előadásnak, mint pl. Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit; Fejes Endre: Rozsdatemető; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; T. Mann: Mario és a varázsló teremtette meg esztétikai formáját, színpadképét és jelmezeit, melyekben a műlényegéhez igazodó, leginkább a drámaiságot kifejező hangulatot, egyben kompozíciós egységet hozott létre. 1979-ben a Körszínház nyári darabjának (Énekek éneke) még elkészítette a díszletrajzait, a megvalósítást már nem érhette meg. – M. Szophoklész: Oidipusz király (díszlet jelmez, Körszínház, 1958); Brecht-Weill: Koldusopera (díszlet jelmez, Petőfi Színház, 1960); Pagogyin: Arisztokraták (díszlet jelmez, Jókai Színház, 1961, Thália Színház, 1972); Shakespeare: II. Richard (díszlet, Körszínház, 1962, Thália Színház, 1965); Racine: Britannicus (díszlet, Thália Színház, 1963); Szakonyi Károly: Életem Zsóka (díszlet, Thália Színház, 1963); Fejes Endre: Rozsdatemető (díszlet jelmez, Thália Színház, 1963); Beckett: Godot-ra várva (díszlet jelmez, Thália Stúdió, 1965); Osztrovszkij: Vihar (díszlet jelmez, Thália Színház, 1967); Hochkint: A helytartó, Kalevala (díszlet, Körszínház, 1969); Weöres Sándor: A holdbéli csónakos (díszlet, Thália Színház, 1971); Rámájana (díszlet, Körszínház, 1971); Petőfi Sándor: Tigris és hiéna (díszlet, Thália Színház, 1972); G. Green: A csendes amerikai (Thália Színház, 1 973); Karagöz (díszlet, Körszínház, 1973); Gilgames (díszlet, Körszínház, 1975); Katona József-Illyés Gyula: Bánk bán (díszlet, Thália Színház, 1976); Énekek éneke (díszlet, Körszínház, 1979).– Irod. Csík István: Nevesincs művészet, Beszélgetés R. Gy.-gyel (Színház, 1978. 9. sz.); Elhunyt R. Gy. (Film, Színház, Muzsika, 1979. jún. 9.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1914. ápr. 22.–Bp., 1979. máj. 25.): díszlet- és jelmeztervező. Festészeti tanulmányait 1933–1935 között Münchenben végezte. A bp.-i SzAk-n 1948–49-ben Oláh Gusztávtól tanulta a színpadi tervezést. Ugyanitt 1951-től 1961-ig színpadismeretet tanított. Az ötvenes évek elejétől (1951) az Állami Déryné, a Jókai, a Petőfi Színház, majd a Thália Színház tervezője volt. Vendégként több fővárosi és vidéki színházban, valamint a televíziónak és különböző szabadtéri színpadoknak (Körszínház) is dolgozott. Mind a hagyományos, mind a modern szerkezetű színházakban a térszínpad díszletmegoldásait kutatta konstruktív színpadképeivel, fényeffektus-rendszereivel. Érdemes művész (1974). F.T. Szophoklész: Oidipusz király; Pogogyin: Arisztokraták; Fejes E.: Rozsdatemető; Beckett: Godot-ra várva; Weöres S.: A holdbéli csónakos; Katona J.–Illyés Gy.: Bánk bán; Énekek éneke. – Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (1983).Rajkai György

róla szóló könyvek

film
linkek
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM