ABCD - Krúdy Gyula

Krúdy Gyula ☰ Nyíregyháza 1878.10.21 ☷ Budapest 1933.05.12 | hírlapíró, író, lapszerkesztő, prózaíró, publicista, újságíró

630840

http://dka.oszk.hu/040400/040445/Image_0007.jpg

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Bp., 1933. máj. 12.): író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Apja dzsentri volt, anyja paraszt származású. Szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte iskoláit. A vidéki lapokban már gimnazista korában jelentek meg írásai. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. 1896-ban költözött Bp,-re, ahol haláláig élt és dolgozott. A legtöbb újság, folyóirat munkatársa, tárcaírója. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek ) megjelent. Novellái Mikszáth nyomán indultak, de csakhamar megtalálta hangulati hatásokra építő, sajátos egyéni hangját, elbeszélő technikáját; kialakította speciális témakörét is: a múlt felidézését és szűkebb hazájának, a Nyírségnek táji jellegét. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. A Nyugat fiatal prózaíróira nagy hatással volt írásművészete, de távol tartotta magát minden irodalmi csoportosulástól; így lett a 20. sz. m. irodalmának kiemelkedő magánosa. Országos hírt és igazi közönségsikert a Színdbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regényével szerzett. 1914 ben a Petőfi Társ. tagja lett. 1919 elején rövid ideig felelős szerk.-je a Néplap c. gazdasági hetilapnak. A Kápolnai földosztás c. riportjával aktívan is támogatta a forradalmat. Több rokonszenvező cikket írt a Tanácsköztársaság mellett, amelynek megdöntése után háttérbe szorították. Később sem jutott hozzá az írásművészetét megillető elismeréshez, csak halála előtt 3 évvel kapta meg Móricz Zsigmonddal együtt a Rothermere-díjat. 1899-ben feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt (írói nevén Satanella). Ettől elvált és Várady Zsuzsit vette feleségül. Félszáznál több regényt, mintegy 3000 elbeszélést, több ezer cikket, karcolatot, krokit és hét színdarabot hagyott hátra. Az arany meg az asszony c. egyfelvonásosából Kenessey Jenő operát készített. Művei a felszabadulás, különösen 1957 után sok kiadásban jelentek meg, idegen nyelvekre is lefordították. Pályája a 20. sz.-i m. irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás. – F. m. Üres fészek és egyéb történetek (elb., Bp., 1897); A víg ember bús meséi (novellák, Bp., 1900); Az aranybánya (r., Bp., 1901); A podolini kísértet (r., Bp. 1906); Pajkos Gaálék (elb., Bp., 1906); A magyar jakobinusok (r., Bp., 1910); Színdbád ifjúsága (Bp., 1911); Szindbád utazásai (Bp., 1912); A vörös postakocsi (r., 1913); Összegyűjtött munkái (I–VIII. Bp., 1914); Aranykéz utcai szép napok (novellák, Békéscsaba, 1916); Napraforgó (r., Bp., 1918); A kápolnai földosztás (riport, Bp., 1919); Asszonyságok díja (r., Bp., 1919); Hét bagoly (r., Bp., 1922); A tegnapok ködlovagjai (korrajzok, Bp., 1925); Válogatott munkái (I–X. Bp., 1925); Boldogult úrfikoromban (r., Bp. 1930); Az élet álom (elb., Bp., 1931); Írói arcképek (I–II.; sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor, Bp., 1957); Pest-Budai séták (tárcák, válogatta Kozocsa Sándor, Bp., 1858); Utolsó szivar az Arabs szürkénél (I–II. elb., válogatta Barta András és Szauder József, Bp., 1965). – Irod. Kosztolányi Dezső: K. Gy. (A Hét, 1907); Ady Endre: K. Gy. könyve: A vörös postakocsi (Nyugat, 1913); Móricz Zsigmond: K, elaludt (Magyarország, 1933); Halász Gábor: Vázlat Óbudáról (Nyugat, 1935); Hevesi András: K. Gy. (Apollo, 1936); Perkátai (Kelemen) László: K. Gy. (Szeged, 1938); Krúdy Péter: K. Gy. élettörténete (Bp., 1938); Márai Sándor: Szimbágy hazamegy (Bp., 1943); Genthon István: A békebeli Pest regényéről (Bp., 1946); Mátrai László: K. realizmusa (Magyarok, 1948); Sőtér István: Romantika és realizmus (Bp., 1956); Katona Béla: K. Gy. Emlékkv. (Nyíregyháza, 1957); Barta András: K. Gy. pályakezdete (Bp., 1959); Szauder József: A romantika útján (Bp., 1961); Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962); Szabó Ede: K. Gy. alkotásai és vallomásai tükrében (Bp., 1970); Fülöp László: Közelítések K.-hoz (Bp., 1986). – Szi. Hunyady Sándor: Családi album (r., Bp., 1934); Márai Sándor: Szindbád hazamegy (r., Bp., 1940); Kacér Vilmos: Irodalom (r., Bp., 1943). Versek: Költők tisztelgése a K. Világa c. emlékkönyvben (gyűjtötte: Tóbiás Áron, bibliográfiával Bp., 1964).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Szöktetés a kaszárnyából és egyéb elbeszélések. Esztergom, 1896.2. Üres a fészek és egyéb történetek. Bpest, 1897. (Ism. Egyetértés 197., M. Szemle 28. sz.)3. Ifjuság. Rajzok és elbeszélések Basch Árpád rajzaival. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hirlap 91., Magyar Szemle 14).4. A víg ember bús meséi. U. ott, 1900. (Sajtó alatt.)Álnevei: Rezeda Marczell, Török Gedeon, Fráter Julius sat.Corvina 1897. 20., 21. sz. és önéletrajzi adatok.Első tárczája a nyiregyházi Szabadsajtóban (1892) jelent meg; írt a Képes Családi Lapokba (1893–1895. elbeszélések, tárczák), Magyarországba, Debreczenbe, Ellenőrbe, Ugocsába (1894), Orsovába (1894), Orsova és Vidékébe(1896), Fővárosi Lapokba (1897. Szeretlek, regény), Tolnavármegyébe (1898); rendes munkatársa az Ország-Világnak, Pesti Hirlapnak, Művészvilágnak (1899. Pál apostol. regény), Budapesti Hirlapnak, Uj Időknek, Magyar Szemlének, Szabad Szónak és az Egyetértésnek. hírlapíró,hírlapíró, szül. 1878. okt. 21. Nyiregyházán (Szabolcsm.); a gymnasium négy osztályát Szatmárt és Podolinban végezte; Nyiregyházán tett érettségi vizsgát 1895-ben. A nyári szünidőkben atyjával külföldi utazásokat tett. Időközben Debreczenbe ment, hol Gáspár Imre a Debreczeni Ellenőrhöz segédszerkesztőnek szerződtette; midőn Gáspár Imre megvált a laptól, egy ideig önállóan szerkesztette a lapot; később azonban ő is elhagyta Debreczent és Nagyváradon a Szabadsajtó cz. politikai napilaphoz szerződött. 1896. óta Budapesten hirlapíró,Krúdy Gyula (széchén-kovácsi)M. Könyvészet 1897.Munkái:szül. 1878. okt. 21. Nyiregyházán (Szabolcsm.);

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Anyakönyvi bejegyzések szerint apja 1850-ben Várpalotán született, de fiatalon Nyíregyházára költözött, ahol ügyvédi irodát nyitott. Nagyanyja, Radics Mária Várpalotán élt, itt ismerkedett meg az író nagyapjával. 1850-ben itt született fiúk, az ifjabb Krúdy Gyula. A család hamarosan Nyíregyházára költözött. A nagyszülők válása után Radics Mária a fiához költözött, az unoka, a legifjabb Krúdy Gyula az ő meséin, történetein nőtt fel. Országos hírű íróként is gyakran megfordult nála. Műveiben megörökíti a múlt századi és a század eleji Palota világát, életét, romantikáját és valóságát, a Bakony erdeinek zúgását, a táj varázsát és hangulatát. Utolsó palotai útja 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején lehetett, amikor Veszprémből jövet feleségével járt Várpalotán. Ennek emlékét az Útinaplómból, A betyárok országútján és a Bakony bujdosói c. művei idézik fel. Nagyanyja elbeszéléseiből, illetőleg személyes élményeiből rajzolta több művének hőseit. Palotai vonatkozású írásai 1904-től jelentek meg. Az öreg városról kapunk képet az író fantáziájával kiszínezve az Ál-Petőfi, a Palotai álmok, az Öreg idő, a Sobriék, a Vadmacska c. műveiből. De e táj leírását találjuk a Mákvirágok kertje, az Asszonyság díja, az Aranykéz utcai szép napok, A templárius, a Dunántúli–Tiszántúlinál c. műveiben és az álomlátó nagyanyja segítségét gyümölcsözteti az Álmoskönyv lapjain is. Várpalotán utcát neveztek el róla, a városi könyvtár felvette nevét, s az intézmény külső falán Ligeti Erika domborműve, az olvasóteremben pedig Szabó Iván: Szindbád c. alkotása látható az íróról. A művelődési központ mellett áll bronz szobra, Borbás Tibor alkotása. 1913–1918 között Siófokról jutott el Balatonarácsra, Balatonfüredre, Tihanyba és Kisörsre. Balatonfüreden gyógykezeltette magát 1927 tavaszán. Művei között számos balatoni, füredi vonatkozású írás olvasható. Pl. Holdas est Füreden, a XIX. sz. vizitkártyái, stb. Balatonfüreden utcanév és a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét.íróI.: SZIJ Rezső: ~ és Várpalota. 1964. – KRÚDY Péter: ~ élettörténete. 1938. – KÁRPÁTI Aurél: Előszó a palotai álmokhoz. Bp., 1943. – Krúdy világa. (Szerk.: TÓBIÁS Áron.) Bp., 1964. – Krúdy Gyula emlékkönyv, Nyíregyháza, 1968. – KÖNCZÖL Imre: Várpalota irodalmi kis tükre. Várpalota, 1977. – ÁCS Anna: A Bakony és a Balaton ~ írásaiban. = Iri., 1996. 3–4. sz. – VIOLA József: ~ képmása. = Él., 1996. 10. sz. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – RÚL XII. köt. – Szinnyei. VII. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.KRÚDY GyulaM.: Palotai álmok. Bp., 1914. – Ál-Petőfi. Bp., 1922. – Aranykéz utcai szép napok. Bp., 1949. – Magyar tájak. Bp., 1959. – Balatoni szívhalászat. (nov. Vál.: KRÚDY Zsuzsa. Utószó: PRAZNOVSZKY Mihály.) Vp., 1991. – Betyárok országútján. Vp., 1995. – Pogányok a Bakonyban. Vp., 1996.( Nyíregyháza, 1878. október 21. - Budapest, 1933. május 12. )

könyvei

róla szóló könyvek

film

Szindbád | Szindbád szerelmei | Tél tündére |☰ 1971 |☰ író
Tiszaeszlár | Verzió |☰ 1981 |☰ író
Stammbuch |☰ 2005- |☰ író
De Ronch kapitány naplója |☰ 2007 |☰ író

linkek

PIM

web

Amicus: 15145