Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bókay János (Pest, 1858. ápr. 19. – Bp., 1937. júl. 6.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1923). 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-ben magántanár, 1891-ben rk. tanár a gyermekgyógyászatból. 1902-29-ben a gyermekgyógyászat r. tanára a bp.-i egy.-en. Működése idején lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. Bevezette Mo.-on a diftéria intubációs kezelését, szérumgyógyítását, és nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle védőoltás hatását. Megállapította a varicella és a herpes zooster közötti összefüggést. Közreműködött a poliomyelitis kórtanának tisztázásában. Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben. – M. A gyermekorvoslás tankönyve (Bókay Zoltánnal és Flesch Árminnal, Bp., 1912). Irod. Petényi Géza: B. J. (Gyermekgyógyászat, 1958, 12. sz.); ifj. B. J. (Orv. Hetil., 1958 22. sz.).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Bókay János, ifj. (Pest, 1858. ápr. 19. - Bp., 1937. júl. 6.) orvos, egy. tanár, az MTA lev. tagja (1923). Bókay János (1822–1884) fia, Bókay Árpád öccse. 1880-ban szerezte meg orvosi oklevelét a bp.-i orvosi karon. 1880–1883-ban a gyermekklinikán tanársegéd, 1883-tól a Stefánia Gyermekkórház főorvosa, 1885-ben magántanár, 1891-ben rk. tanár, 1902–1929-ben a gyermekgyógyászat ny. r. tanára a bp.-i orvosi karon. Működése alatt lett a gyermekgyógyászat kötelező tárgy az orvosképzésben. Gyermekgyógyászattal, járványtannal, csecsemővédelemmel foglalkozott. Mo.-on bevezette a diftéria szérumgyógyítását, elsőként végzett intubációt a diftéria kezelésére. Felkutatta az övsömör és a bárányhimlő vírusának kapcsolatát. Részt vett a járványos gyermekbénulás kóroktanának tisztázásában. Jelentős szerepe volt a gyermekorvoslás és a higiéné fejlődésében. Bátyjához hasonlóan jelentős szabadkőműves tevékenységet fejtett ki. – Fm.: A csecsemők gyomor- és bélbántalmai (1897); Gyermekkórházi vénygyűjtemény (1900); Die Lehre von der Intubation (1908); A gyermekorvoslás tankönyve (Bókay Z.-nal, Flesch A.-lal, Bp., 1912) – Irod.: B. J. (Orv. Hetil., 1958, 22. sz.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Gyermekkórházi vénygyűjtemény. Budapest, 1882. (2. kiadása gyanánt tekinthető és testvérbátyja B. Árpád által kiadott Vénykönyv 3. kiadása, melybe beolvasztatott.)2. A pesti gyermekkórház története 1839–83. U. ott, 1883.3. A kisded ápolása az el ső életévben. U. ott, 1889. (Anyák Könyvtára 1.)4. Gyermekgyógyászati korrajzok. U. ott, 1891.5. A budapesti «Stephania» gyermekkórház diphtheria és croup gyógyulási statistikája a két utolsó évről. (479 eset alapján.) U. ott. 1891. (Sajtó alatt.)Acta Reg. Scient. Univ. Hung. Budap. 1883. 31. 1884. 71. 1885. 39.Bókai János ifjabbM. Könyvészet 1889.Munkái:Ország Világ 1890. 2. sz. arczk.Orvosi czikkeket irt a Pester Med. Chirurg. Pressebe (1881–83.), Jahrbuch für Kinderheilkundeba (1882 óta), Orv. Hetilapba (1882 óta) és a suttgarti Archiv für Kinderheilkundeba.orvostudor, a gyermekgyógyászat magántanára a budapesti egyetemen, a Stephania-gyermekkórház igazgató főorvosa,orvostudor, a gyermekgyógyászat magántanára a budapesti egyetemen, a Stephania-gyermekkórház igazgató főorvosa, előbbinek fia, szül. 1859. ápr. 19. Pesten Középiskoláit a pesti ág. ev. főgymnasiumban, orvosi tanulmányait pedig a pesti egyetemen végezte. 1880. decz. avattatott fel orvostudorrá; ekkor a pesti szegénygyermekkórházba lépett be mint segédorvos. 1884-ben egyetemi tanársegéddé neveztetett ki; ugyanezen évben kórházi rendelő főorvos, majd pedig helyettes ig. főorvos lett. 1885-ben atyjának elhalálozása után a gyermekkórház élethossziglani igazgató főorvosának választatott meg és az egyetemen magántanárrá habilitáltatott. Ugyanezen évben meghivatott a lipcsei Jahrbuch für Kinderheilkunde szerkesztőségébe. Vezetője a m. kir. központi védhimlőoltó intézetnek.Petrik Könyvészete.szül. 1859. ápr. 19. Pesten

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1880), a gyermekorvoslástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.).

• A Pesti Szegény-Gyermekkórház évkönyve, 1853-1874
• A garatmögötti tályogokról(Abscessus retropharyngealis) és a garatmögötti nyirokmirigylobról (Lymphadenitis retropharyngealis) gyermekeknél, 1876
• A Pesti Szegénygyermek-kórház története, 1884
• A kisded ápolása az első életévben, 1889
• Gyermekgyógyászati kórrajzok, 1891
• Gyermekgyógyászati kórrajzok, 1891
• Közlemények a heveny fertőző kórokról, 1892
• A csecsemők gyomor- és bélbántalmai, 1897
• Adatok a veleszületett külső fejvízkór ismeretéhez, 1898
• A gyermekgyógyászat kompendiuma, 1899
• A pertussis prophylaxisáról, különös tekintettel a tuberculosis terjedésére, 1899
• Emlékbeszéd O'Dwyer József dr. felett, 1899
• Orvosi jelentés a "Stefánia" Pesti Szegény-gyermek-kórház 1898-dik évi működéséről, 1899
• Adat a Baccelli-eljárás értékének megitéléséhez, az echinococcus-tömlő gyógykezelésénél, 1900
• Gyermekkórházi vénygyűjtemény, 1900
• Mit tehet a társadalom csecsemőink egészsége érdekében?, 1900
• Az intubatio mai állásáról, 1901
• Az intubátiós traumáról, 1901
• A Quincke-féle punctio értéke a gyermekkori idült belső agyvízkór kezelésénél, 1902
• A tengermelléki kórházakról, 1902
• Ujabb adatok a gégebeli decubitusok helyi kezeléséhez, 1903
• A rubeoláról s ezzel kapcsolatban az u. n. negyedik betegségről (Dukes-féle "fourth disease"), 1904
• A tengermelléki hospice-ek a gümőkór elleni küzdelemben, 1904
• Visszaemlékezés a Stefánia Pesti Szegénygyermekkorház-egylet néhai alelnökeire Morlin Imre és Török József-re arczképeik leleplezése alkalmából, 1904
• Az Országos Közegészségi Tanács felterjesztése a nagymélt. m. kir. belügyi kormányzathoz a járványos agygerinczagyhártyalob tárgyában, 1905
• Még egyszer a gégebeli decubitusok helyi kezeléséről, 1905
• Ujabb tapasztalataim a Moser-féle polyvalens vörheny-serumról, 1905
• 1559 intubált croup-esetem statistikai átnézete, 1906
• A rendszeres lumbalpunctio értéke a meningitis cerebrospinalis gyógykezelésében, 1907
• Adatok a gyermekkori appendicitis folyamán keletkező bradycardia ismeretéhez, 1908
• A gyermekről, 1908
• A beteg gyermekről, 1909
• Adatok a stridor inspiratorius cengenitus lényegének tisztázásához, 1909
• A gyermekgyógyászat conpendiuma, 1909
• Visszaemlékezés a Stefánia Szegénygyermek-kórház-egylet 70 éves multjára Zichy Ágost gróf, V. B. T. T., elnök arczképének leleplezése alkalmából, 1909
• Igen tisztelt Kartárs Úr! Mellékelve van szerencsém megküldeni a bécsi gyermekorvosok és a magyar paediatrák együttes ülésének programmját ..., 1910
• A Heine-Medin betegségről s a poliomyelitis járványokról, [1911]
• A Heine-Medin betegség, [1912]
• A gyermekorvoslás tankönyve, 1912
• A gümős agyhártyalob és járványos agygerinczagyhártyalob tünettana, kórjelzése, kórjóslata és kezelése, [1913]
• A beteg gyermek, 1913
• A Heine-Medin betegség, 1913
• Adatok az idősült belső agyvizkór pathologiájához és therapiájához, [1914]
• Az idiotia myxoedematosa, achondroplasia és idiotia mongoliana, [1914]
• Az idiotia myxoedematosa, achondroplasia és idiotia mongoliana, ]1914]
• A gümős agyhártyalob gyógyulásának lehetőségéről, 1914
• A gyermekkori tuberkulózis, 1914
• Az angolkórról, [1915]
• A gyermekorvoslás tankönyve, 1916
• A magyar nők kórházunk [Stefánia-gyermekkórház] történetében, 1917
• A csecsemőápolás abc-je, 1918
• A gyermekorvoslás tankönyve, 1921
• A megbélyegzettek, 1922
• Die Geschichte der Kinderheilkunde, 1922
• Az Amerikai Vöröskereszt Anya- és Csecsemővédő Akciója Magyarországon, [1923]
• Kiterjedt diaphania alig makrokephal koponyákon és adatok a hydromikrokephalia ismeretéhez, 1925
• Mikor operáljunk croupnál?, 1925
• A vörhenyfertőzés elleni védekezés a Dick-féle eljárással, 1926
• A vörhenyjárványról, fertőzésre való hajlamról s a védekezés legújabb módjáról, 1926
• Beethoven süketsége, utolsó betegsége és halála, 1926
• Az 1926. évi Heine-Medin-járvány Csonka-Magyarországon, 1927
• Három előadás a gyermekorvostan köréből, 1927
• Visszaemlékezés Heubner Ottóra, a Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde díszelnökére, 1927
• A csecsemők mesterséges táplálásának története, [1928]
• A laryngeal suction a croup kezelésénél, 1928
• A nyitott ébrényi fontanellák semiotikus jelentőségéről és újabb adatok a hydrokephalia occulta ismeretéhez, 1928
• Kell-e tartanunk a diptheria erősebb fellobbanásától a fővárosban?, 1928
• Töredékek a csecsemő-hygiéne köréből, 1928
• A diphalliáról, 1929
• A Heine-Medin-kórról, 1929
• Intravénás neosalvarsan-injectiók a chorea minor kezelésében, 1929
• Ismereteink a croup-ról Fr. Home-tól /1765/ a nemzetközi napóleoni pályázatig /1807-1809/ s a pályázat eredménye, 1929
• Transparentia vizsgálatok hydrocephalusos gyermekeken, 1929
• Adatok a kanyarójárványok ismeretéhez, 1930
• A járványos gyermekbénulásról (gyermekparalysis), 1933
• Az orvosi és zenei kettős képességről és néhány kettős képességű orvosról, 1933
• Czerny A. méltatása 70-ik születésnapja alkalmából, 1933
• Megemlékezés Schlossmann Arthurról, 1933
• Két orvostörténeti előadás, [1935]
• A gyermekorvoslás tankönyve, 1935
• Az ún. Mozart-féle fülről, 1937
• Visszaemlékezéseim, 1937
• Emlékbeszéd O'Dwyer József dr. felett,

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931. 150 o., ()
• Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941. 647 o., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002. 185 o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Chorea minor | Magyar Orvosi Filmarchívum No. 4. | Vitustánc (r.: , 1928)
• Aplasia Sterni | Magyar Orvosi Filmarchívum. Szegycsonthiány (r.: , 1927)