Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Timár József; Gerstner (Bp., 1902. márc. 7. – Bp., 1960. okt. 3.): színész, Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1956). kiváló művész (1960). 1923-ban beiratkozott a Színművészeti Ak.-ra, de már 1924-ben felíépett, a Nemzeti Színházban. 1925 őszén szerződtette a Nemzeti Színház. 1945 után a Művész Színházban, a Magyar Színházban, a Pódium Kabaréban, a Vígszínházban, a Fővárosi Operettszínházban, az Ifjúsági Színházban lépett fel. Az 50-es években vidéken játszott, 1953-tól 1958-ig a Madách Színház tagja volt; majd ismét a Nemzeti Színház tagja lett. Egyik legnagyobb szerepe Willy Loman volt Az ügynök halála c. Miller-drámában (Nemzeti Színház, 1959) A Nemzeti Színházban Pethes Imre és Ódry Árpád szerepeinek örököse. Kimagasló szuggesztív erejű jellemábrázoló színművész volt. Filmen 1936-tól szerepelt. – F. sz. Hírnök (Szophoklész: Antigoné); Shakespeare-drámákban: Cassius (Julius Caesar), Edgar (Lear király), Antonius (Antonius és Cleopatra), Othello, Mercutio (Romeo és Julia); Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Ottó, Biberach (Katona: Bánk bán); Petronius Maximus (Teleki: Kegyenc); Gregers (Ibsen A vadkacsaa); Rank (Ibsen: Nóra); Orin (O’Neill: Amerikai Elektra); Fegya (Tolszroj: Élő holttest); Versin (Csehov: A három nővér); Tanner John (Shaw); Körorvos (Németh László: Villámfénynél); Agárdi Péter (Heltai: Néma levente). – I. f. Szenzáció (1936); A gyimesi vadvirág (138); Rózsafabot (1940); Lejtőn (1943); Egy ember tragédiája (1944): Semmelweis (1952); Harag napja (1953); Rokonok (1954); Gázolás (1955); Két vallomás (1957); Vörös tinta (1959). – Irod. Koch Lajos: T. J. (Bp., 1961); Keresztúry Dezső: „. . ahogy a csillag megy az égen . . .” (Film Színház Muzsika, 1965. 30. sz.): Csathó Kálmán: T. indulása (Írótársak között. Bp., 1965.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1902. márc. 7.–Bp., 1960. okt. 3.): színész. 1923-tól a SzAk növendéke volt, de már 1924-ben fellépett a Nemzeti Színházban. Hevesi Sándor 1925-ben szerződtette és 1950-ig volt tag. 1945–46-ban fellépett a Népvarietében, a Művész és a Magyar Színházban, a Pódium Kabaréban, a Vígszínházban, a Fővárosi Operett és az Ifjúsági Színházban is. Az ötvenes években ritkán – Miskolc 1951, Ifjúsági Színház 1952 – játszott. 1953–1958 között a Madách Színház, 1959–60-ban ismét a Nemzeti Színház tagja lett. Kimagasló tehetségű, erőteljes jellemszínész. Pethes Imre és Ódry Árpád szerepeinek örököse volt. Keresetlen, szinte eszköztelen ábrázolásmódja, jellegzetes, gazdag tónusú hangja széles szerepkörben érvényesült. József Attila, Ady, Radnóti avatott tolmácsolója volt. Filmezett is. 1957-ben Kossuth-díjat kapott. 1956-ban érdemes művész, 1960-ban kiváló művész kitüntetéssel jutalmazták. F.Sz. Ahmed khán (Herczeg F.: Bizánc); Nagy Imre (Németh L.: Villámfénynél); Edgar (Sh.: Lear király); VII. Gergely (Németh L.); Agárdi Péter (Heltai J.: A néma levente); Versinyin (Csehov: Három nővér); Othello (Sh.); Mercutio (Sh.: Rómeó és Júlia); Rank (Ibsen: Nóra); Színész (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Willy Loman (Miller: Az ügynök halála). – Ir. Koch L.: T. J. (adattár, 1961); Demeter I.: Köszönöm a tüzet. T. J. élete (1971).Timár József; Gerstner

• Gerolsteini kaland, 1993, 1957
• Versek, 1998
• Rákóczi hadnagya,

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Cimborák I. - Nádi szélben -   |☰  1958   |☰  bemondó

• Egy ember tragédiája | Madách (r.: Németh Antal, 1944)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Egy lány elindul | Szívet szívért | Úrilány (r.: Székely István, 1937)
• Gyimesi vadvirág (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Cafe Moszkva | Café Moszkva | Csak egy éjszakára | Egy éjszakára (r.: Székely István, 1935)
• Két vallomás (r.: Keleti Márton, 1957)
• Éjfélre kiderül (r.: Cserépy László, 1942)
• Szerelmi láz (r.: ifj. Lázár István, 1942)
• Sarajevo (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Bajtársak (r.: Pacséry Ágoston, 1942)
• Gázolás (r.: Gertler Viktor, 1955)
• Nincsenek véletlenek (r.: Kalmár László, 1938)
• Erdélyi kastély (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
• Vörös tinta (r.: Gertler Viktor, 1959)
• Asszony a lejtőn | Lejtőn (r.: Podmaniczky Félix, 1943)
• A nagy csata | El teniente de Rákóczi | Le lieutenant de Rákóczi | Rákóczi hadnagya (r.: Bán Frigyes, 1953)
• Gerolsteini kaland (r.: Farkas Zoltán, 1957)
• András (r.: Bánky Viktor, 1941)
• A 9-es kórterem | A kilences kórterem (r.: Makk Károly, 1955)
• Két ember a bányában (r.: , 1936)
• Eltüsszentett birodalom (r.: Banovich Tamás, 1956)
• MFI 714 (r.: , 1937)
• Föltámadott a tenger | Petőfi és Bem (r.: Nádasy László, Ranódy László, 1953)    
• Der Dollarpapa | Dollárpapa (r.: Gertler Viktor, 1956)
• Zárt tárgyalás (r.: Radványi Géza, 1940)
• Rokonok (r.: Máriássy Félix, 1954)    
• Rózsafabot (r.: Balogh Béla, 1940)
• A leányanya | Semmelweis | Semmelweis (1952) (r.: Bán Frigyes, 1952)