
.jpg)
dr. Bárczi Gusztáv (2774601 | - )
Bárczi Gusztáv (1006577 | - )

Kossuth-díj, II. fokozat
1953.03.15
História TT
1910-ben a lévai tanítóképző intézetben tanítói oklevelet szerzett, majd tanulmányait a fővárosban folytatta, ahol 1913-ban a gyógypedagógiai tanárképző intézetben tanári oklevelet, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1921-ben általános orvosi oklevelet szerzett. Később az iskolaorvosi és a sportorvosi szakképzettséget is megszerezte. Egy évig Mártonfalván tanítóskodott, majd 1911-től Budapesten dolgozott, a Siketnémák Intézetében volt tanár. Már orvosként kollégájával megalapította a Nagyothallók Iskoláját. 1935-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a gyógypedagógiai ügyek referense, 1936-tól a Gyógypedagógiai Nevelő Intézetben tanár, majd igazgató. 1942-től 1963-ig a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója, 1946-től tanszékvezető tanára volt. 1953. május 17-étől haláláig országgyűlési képviselő volt, minden alkalommal a Magyar Függetlenségi Népfront illetve a Hazafias Népfront budapesti választókerületében került megválasztásra, 1953-ban Kossuth-díjat kapott.
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Bárczi Gusztáv (Nyitraudvarnok, 1890. szept. 13. – Bp., 1964. aug. 9.): gyógypedagógus, Kossuth-díjas (1953). 1913-ban Bp.-en gyógypedagógiai tanári oklevelet szerzett. Még ugyanattól az évtől a bp.-i Siketnémák Intézetének tanára. 1921-ben megszerezte az orvosi oklevelet is a bp.-i egy.-en. Ezután orvosi gyakorlatot folytatott; Török Bélával létrehozta Bp.-en a Nagyothallók Iskoláját és tevékeny részt vett a fővárosi iskolaorvosi intézmény megszervezésében is. 1935-től a gyógypedagógiai ügyek referense a vallás- és közoktatásügyi min.-ban. 1936-tól tanár, 1937-től ig. a bp.-i Gyógypedagógiai Nevelő Intézetben. 1942-63-ban a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola ig.-ja, 1946-tól tanszékvezető tanára is. 1953-tól ogy.-i képviselő. Leírta a corticalis siketség kórképét; a hallási fogyatékosok számára ma már világszerte alkalmazott gyógyító-nevelő eljárást dolgozott ki. Az értelmi fogyatékosság problémájával foglalkozva új elméleti és gyakorlati eredményekhez jutott. E területen kifejtett munkássága különösen a Német Demokratikus Köztársaságban közismert, ahol 1958-ban személyes irányításával szervezték meg a brandenburgi imbecillisek intézetét Bárczi-Haus néven. Szakirányításával több film is készült (Tanuljunk meg baba-nyelven; Elsősegély; A gyógypedagógiai rehabilitáció Mo.-on pillanatképekben stb.). – F. m. Surdomutitas corticalis (VI. Nemzetközi Phonetikai és Beszédgyógytani kongresszuson tartott bemutatás és előadás, Bp., 1934); A surdomutitas corticalis gyógypedagógiai befolyásolása (Magy. Gyógyped., 1935. 4–5. sz.); Hallásébresztés–hallásnevelés (a Siketnémák és Vakok Oktatásügye, Vác, 1937. 9–10. sz.); Általános gyógypedagógia (Bp., 1959). – Irod. Szentgyörgyi Gusztáv: B. G. (Gyógypedagógia, 1964. 5. sz.); Gordosné Szabó Anna: B. G. (Ped. Szle, 1964. m. sz.).
Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004
Bárczi Gusztáv (Nyitraudvarnok, 1890. szept. 13. – Bp., 1964. aug. 9.) orvos, gyógypedagógus, főiskolai tanár, Kossuth-díjas (1953). 1913-ban siketnéma-tanári, 1921-ben orvosi oklevelet szerzett Bp.-en. 1913-tól a bp.-i Siketnémák Int.-nek a tanára. Létrehozta a bp.-i Nagyothallók Iskoláját, megszervezte az iskolaorvosi szolgálaton belül a hallásvizsgálatot. 1935-től a gyógypedagógiai ügyek referense a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban, a bp.-i Gyógypedagógiai Nevelőint.-ben 1936-tól tanár, 1937-től igazgató. (Az intézmény ma az ő nevét viseli.) 1942–1943-ban a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója, 1946-tól tszv. tanár, 1953–1958-ban országgyűlési képviselő. 1958-ban tervei alapján szervezték meg a brendenburgi imbecillisek iskoláját. Halláskárosodással, szellemi fogyatékosok rehabilitáló nevelési programjaival foglalkozott. – Fm.: Surdomutitas corticalis (Bp., 1934); Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve (1935); Hallásébresztés – hallásnevelés (Vác, 1937); Gyakorlati fonetika és hibás beszédjavítás (Bp., 1950); Általános gyógypedagógia (Bp., 1959): – Irod.: Szentgyörgyi G.: B .G. (Gyógypedagógia, 1964, 5. sz.); Gordosné Szabó A.: B. G. (Ped. Szle, 1964, 11. sz.); Kapronczay K.: B. G. (Orv. Hetil., 1974, 32. sz.).
- Anyégin Eugén, 1920
- Anyégin Eugén, 1921
- János vitéz, 1921
- Testünk és egészségünk, 1926
- Testünk és egészségünk, [1927]
- A magyar beszédhangok képzése, [1928]
- Egészségtani próbatanítások, [1928]
- Testünk és egészségünk, [1932]
- A siketnémaság diagnostikája és az erre alapított újabb gyógypedagógiai eljárás, 1934
- Ex libris Dr. Bárczi Gusztáv, 1934
- Surdomutitas corticalis, 1934
- A siketnémák egy csoportjának hallóvátétele, 1935
- Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve, 1935
- A siketség átöröklődése és az ezzel kapcsolatos praeventio, 1936
- Egészségtan, 1937
- Egészségtan a gimnáziumok 4. oszt. számára, 1937 [!1944]
- Hallásébresztés - hallásnevelés, 1938
- A budapesti állami gyógypedagógiai nevelőintézet értesítője az ... tanévről, [1938]-1943
- Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve, 1940
- Zdravoveda pre IV. triedu gymnazii, III. triedu chlapčenskych a IV. triedu dievcenských mestianok, [1941]
- A siketnémák nevelése, 1942
- Egészségtan, 1942
- A Magyar Fül- és Gégeorvosok Egyesülete XI. nagygyűlésének referátuma, 1943
- Egészségtan a gimnáziumok IV. oszt. számára, 1945
- Egészségtan a gimnáziumok 4. oszt. számára, 1946
- Egészségtan, 1946 [!1947]
- Általános gyógypedagógia, 1950
- Gyakorlati fonetika és hibásbeszéd javítás, 1950
- A kiejtés, az olvasás és az írás tanításának fiziológiai vonatkozásai, 1954
- A magyar gyógypedagógia a pavlovi fiziológia szemléletében, 1955
- A gyógypedagógia néhány, a pedagógiát is érdeklő tapasztalata, 1958
- Általános gyógypedagógia, 1958
- Tanulmányok a magyar nyelv és beszéd neveléstana köréből, 1958
- A gyógypedagógiai lélektan problémái, 1959
- Általános gyógypedagógia, 1959
- A gyógypedagógiai pszichológia egyik problémája: a beszédhallás fejlesztése, 1960
- Tanulmányok a magyar nyelv és beszéd neveléstana köréből, 1960
- Általános gyógypedagógia, 1961
- Tanulmányok a magyar nyelv és beszéd neveléstana köréből, 1961
- Tanulmányok a magyar nyelv és beszéd neveléstana köréből, 1962
- Einführung in die heilpädagogische Arbeit mit geistig schwer und schwerst behinderten Kindern, 1967
- Szájról olvasás, 1988
- Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-. 2 db., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982. 743 [2] o., ()
- Pedagógiai Lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Bp., Keraban Könyvkiadó, 1997. 3 db., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

