Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Dajka Margit, Dayka (Nagyvárad, 1907. okt. 13. – Bp., 1986. máj. 24.): színésznő, Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1951), kiváló művész (1953) Lajtos Árpád felesége. Az I. világháború idején Nagyvárad utcáin újságot árult. Színpadon először kilenc évesen a liftes boyt játszotta a Nagyváradi Szigligeti Színházban a Sztambul rózsája c. operettben. Elvégezte Hetényi Elemérnek, a színház főrendezőjének magán-színiisk.-ját és a színház tagja lett. Hamarosan Kolozsvárra szerződtette Janovics Jenő, itt szubrett- és naiva-szerepeket játszott. Kolozsvárról Miskolcra szerződött, 1928-29-ben Szegeden játszott, majd a bp.-i Vígszínház szerződtette. Bemutatkozó szerepe itt Emőd Tamás-Török Rezső: Két lány az utcán Vica- szerepe volt, s egy csapásra meghódította a közönséget és a kritikát. Kezdetben naiva-szerepekben lépett föl, de gyakran játszotta a vígjátékok temperamentumos leányszerepeit is. 1936-1940-ben a Nemzeti Színház tagja volt. Ezután a főváros különböző színházaiban csak szerepekre szerződött. Az 1940-ben megnyílt Madách Színház nyitó darabjának, Móricz Zsigmond: Kismadár c. játékának főszerepét, Kis Erzsit hatalmas sikerrel alakította. 1943-ban a Magyar Színházban Hanna szerepét játszotta Hauptmann: Henschel fuvaros c. drámájában, a címszereplő Kiss Ferenc mellett. 1945 után különböző színházakban játszott, 1948-ban a Madách Színház tagja lett, majd a Petőfi, később a Thália Színházhoz szerződött. Korának előrehaladtával mindinkább drámai hősnő és anyaszerepeket játszott, de alakításaiból nem hiányzott a humor, a bölcsesség, és női vonzerejét mindvégig megőrizte. Legkiválóbb filmszerepe, Majmunka, Huszárik Zoltán Szinbád c. filmjéhez fűződik. SZOT-díjjal tüntették ki (1981). A Magy. Televízió portréfilmet sugárzott róla: Mestersége színész (riporter Molnár Gál Péter, 1984. jan. 25.). A ~ Margit Emlékkiállítást a FÉSZEK Művészklubban Szigethy Gábor nyitotta meg (1987). – F. sz. Stázi (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); Iluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Vica (Emőd-Török: Két lány az utcán); Kristóf Katica (Zuckmayer: címszerep); Katyusa (Tolsztoj: Feltámadás); Bese Anna (Kós Károly: Budai Nagy Antal); Hanna (Hauptmann: Henschel fuvaros); Natasa, majd Vaszilisza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Irina, majd Mása (Csehov: Három nővér); Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok); Kabanova (Osztrovszkij: Vihar); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Dajka (Shakespeare: Romeo és Julia); Dulszka asszony (Zapolska: címszerep); Nagyasszony (Bródy Sándor: A tanítónő); Dulcinea (Vészi Endre: Don Quijote utolsó kalandja); Seresné (Fejes Endre: Rozsdatemető); Tótné (Örkény István: Tóték); Nagymama (Csiky Gergely: címszerep, MTV). – Irod. Sas György: D. M. albumából (sorozat, Film, Színház, Muzsika, 1980. júl. 26.-okt. 25.); Pécsi István: Négyszemközt D. M.-tal (Hevesi Szle, 1985. 4. sz.); Lukácsy Sándor: Elhunyt D. M. (Magy. Hírlap, 1986. máj. 27:); Antal Gábor: D. M. (Ország Világ, 1986. jún. 4.); Csurka István: D. M. néz bennünket (Film, Színház Muzsika, 1986. jún. 7.); Kőröspataki Kiss Sándor: D. M. halálára (Új Tükör, 1986. jún. 1.); Rapai Ágnes: Álom (Film, Színház, Muzsika, 1986. jún. 14.); Pályi András: „Csak egy ember”. D. M.-ról (Színház, 1986. 11 sz.); Stuber Andrea: D.-hagyaték (Színház, 1986. 11 sz.); Sivó Emil: Kedvenc – szerepkör nélkül (Vasárnapi Hírek, 1987. okt, 11.); Szigethy Gábor: D. M. utolsó mosolya (Színház, 1987. 11. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Dajka Margit; Dayka(Nagyvárad, 1907. okt. 13.–Bp., 1986. máj. 25.): színésznő. 1918-ban szerepelt először színpadon. Alig 15 évesen szerződtette a nagyváradi színház. Kisebb szerepeket játszott, és a mesterséget tanulta Hetényi Dömény Elemér rend. színiiskolájában. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott. Mo.-i karrierje 1927 nyarán Hódmezővásárhelyen kezdődött, ahová Horváth Árpád hívta meg vendégszereplésre. Egy-egy sikeres miskolci, majd szegedi évad után a Vígszínház szerződtette 1929-ben. 1930–32-ben a Belvárosi Színházban, 1932–33-ban ismét a Vígszínházban játszott. 1933-tól nem tartozott állandó társ.-hoz, szerepekre szerződött. Játszott a Kamaraszínházban, a Magyar, az Andrássy úti, a Művész és a Vígszínházban, Pünkösti Andor Madách Színházában, az Új Magyar, az Erzsébetvárosi és a Vidám Színházban. A háború után a Víg, a Medgyaszay, a Művész és az Operettszínházban lépett fel. 1948-ban lett a Madách Színház tagja. 1957-ben átszerződött a Petőfi, ill. Jókai Színházba. 1960-tól az önállóvá váló Jókai, 1963-tól 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig, a jogutód Thália Színház tagja volt. 1970–71-ben Szegeden vendégszerepelt. A hetvenes években a Madách Színházban játszott, és sokat filmezett. 1983-ban az Operettszínház Szerdán tavasz lesz c. produkciójában vállalt szerepet. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes népszerű Bors nénijeként a gyerekek közt hódított. A csibészes bájú, friss humorú, üde, ösztönösen okos naiva az évek során az életről mindent tudó, groteszk-ironikus, mégis derűsen bölcs clownná érett. A m. színházművészet legnagyobb színészei közé tartozott, érzékeny, izgalmas, meg nem alkuvó egyéniségével. 1952-ben Kossuth-díjat, 1951-ben érdemes, 1953-ban kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz. Vica (Emőd T.–Török R.: Két lány az utcán); Patkós Nagy Rózsi (Indig O.: A torockói menyasszony); Kristóf Katica (Zuckmayer); Iluska (Kacsoh P.: János vitéz); Julika (Molnár F.: Liliom); Anna (Kós K.: Budai Nagy Antal); Katyuska (Tolsztoj–Kovách A.: Feltámadás); Kis Erzsi (Móricz Zs.: Kismadár); Hanne (Hauptmann: Henschel fuvaros); Násztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Irina (Csehov: Három nővér); Camilla (Szigligeti E.: Liliomfi); Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok); Dajka (Sh.: Rómeó és Júlia); Mása (Csehov: Három nővér); Dulszka asszony (Zapolska: Dulszka asszony erkölcse); Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Mama (Pogogyin: Arisztokraták); Dulcinea (Vészi E.: Don Quijote utolsó kalandja); Csuri mama (Tersánszky J. J.: Kakuk Marci); Seresné (Fejes E.: Rozsdatemető); Mariska (Örkény I.: Tóték); Kabanova (Osztrovszkij: Vihar); Aurélie kisasszony (Giraudoux: Párizs bolondja); Korobocska (Gogol–Szakonyi: Holt lelkek). – Ir. Antal G.: D. M. (1986); Bogyai K.: D. (1989).

• 141 perc a befejezetlen mondatból, 1993, 1975
• Kapupénz, 1993, 1975
• Rómeó és Júlia, 2003
• Bors néni, cop. 2002
• Az oroszlán ugrani készül,

• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Ismeri a szandi mandit? | "Maga túl félénk! Ez nem egészséges!" (r.: Gyarmathy Lívia, 1969)
• Liliomfi | Snapsz, az én vagyok! (r.: Makk Károly, 1954)
• Legato (r.: Gaál István, 1977)
• Vasvirág (r.: Herskó János, 1958)
• A férfi egészen más (r.: Fejér Tamás, 1966)
• Hogy szaladnak a fák … | Zsák (r.: Zolnay Pál, 1966)
• Az orvos halála (r.: Mamcserov Frigyes, 1965)
• János vitéz (r.: Gaál Béla, 1938)
• Borcsa Amerikában (r.: Keleti Márton, 1938)
• Szentjános fejevétele (r.: Novák Márk, 1965)
• 141 perc a Befejezetlen mondatból (r.: Fábri Zoltán, 1974)
• A kedves szomszéd | Rézeleje (r.: Kézdi-Kovács Zsolt, 1979)
• Szerelmi láz (r.: ifj. Lázár István, 1942)
• Ahogy a csillag megy az égen | Amíg holnap lesz (r.: Keleti Márton, 1961)
• Változó felhőzet (r.: Keleti Márton, 1966)
• Vadrózsa | Vadvirág (r.: Pásztor Béla, 1938)
• Keresztlevél nélkül | Torockói menyasszony (r.: Keleti Márton, 1937)
• A völgy (r.: Rényi Tamás, 1967)
• Háry János (r.: Bán Frigyes, 1941)
• Szindbád | Szindbád szerelmei | Tél tündére (r.: Huszárik Zoltán, 1971)
• Macskajáték (r.: Makk Károly, 1974)
• Égrenyíló ablak (r.: Kis József, 1959)
• Akiket a pacsirta elkísér | Tűzvirág (r.: Ranódy László, 1959)
• Herkulesfürdői emlék (r.: Sándor Pál, 1976)
• N.N. a halál angyala (r.: Herskó János, 1970)
• Az oroszlán ugrani készül (r.: Révész György, 1969)
• Rákóczi induló | Rákóczi Marsch (r.: Székely István, 1933)
• Elcserélt ember (r.: Gertler Viktor, 1938)
• Szakadék (r.: Ranódy László, 1956)
• Férjhez megyek | Leány a talpán | Mai lányok | Majd a Zsuzsi (r.: Gaál Béla, 1937)    
• Piri mindent tud (r.: Székely István, 1932)
• A harapós férj | Hello, kedvesem (r.: Keleti Márton, 1937)
• A tettes ismeretlen | Danse Macabre | Danza Macabra | Döglött akna robban | Haláltánc | L' invisible assasin (r.: Ranódy László, 1957)
• Pénz beszél (r.: Csepreghy Jenő, 1939)
• Diákszerelem (r.: Szomjas György, 1968)
• Csontváry (r.: Huszárik Zoltán, 1979)
• Volt egyszer egy család (r.: Révész György, 1972)
• Az ember néha téved (r.: Gaál Béla, 1937)
• A falu rossza | Boriska szerelmet vall Sándornak | Falu rossza (r.: Pásztor Béla, 1937)
• Égigérő fű (r.: Palásthy György, 1979)
• Vőlegény (r.: Vámos László, 1982)
• Ballagó idő (r.: Fejér Tamás, 1975)
• Elsietett házasság (r.: Keleti Márton, 1968)
• Az öreg (r.: Révész György, 1975)
• Zenélő malom (r.: ifj. Lázár István, 1943)
• Szakítani nehéz dolog (r.: Martonffy Emil, 1942)
• Zápor (r.: Kovács András, 1960)    
• Pokolrév (r.: Markos Miklós, 1969)
• Tiltott terület (r.: Gábor Pál, 1968)
• Sós lötty (r.: Szoboszlay Péter, 1969)