Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Mezei Mária (Kecskemét, 1909. okt. 16. – Bp., 1983. ápr. 20.): színésznő, érdemes művész (1965), kiváló művész (1969). A szegedi egy.-en bölcsészeti tanulmányait megszakítva, jelentkezett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, s a tanfolyam elvégzése után az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-jában vizsgázott. Miskolcon, Sebestyén Mihály színtársulatában lépett színpadra, majd 1935-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházhoz. Itt tűnt ki rendkívül színes egyénisége, drámai és komikai ereje, alakformáló és jellemábrázoló készsége. Hangja, alakja és színpadi megjelenése alapján sokáig a „démon” szerepeket osztották rá. Sikerei ellenére átszerződött a Vígszínházhoz, de nyugtalan egyénisége, folytonos keresése a színházak közti vándorlásra kényszerítették, és a főváros csaknem valamennyi színházában fellépett. 1944-ben, a németek bevonulása után – tiltakozásul – nem lépett fel. 1946-ban a Vígszínházban és a Belvárosi Színházban szerepelt. Ezután sokáig mellőzték, s ezért kénytelen volt kabarékban, szórakozóhelyeken, dobogón fellépni, de igényességéből nem engedett, és ezeken a helyeken is nívós műsort adott: verseket mondott, sanzonokat énekelt, spirituálékat adott elő. 1957-től a Madách Színházban, a Petőfi, illetve az ebből alakult Thália Színházban játszott; 1964-től a Nemzeti Színház tagja volt. Színpadon és filmen egyaránt emlékezetes szerepeket játszott. 1970-ben betegsége miatt visszavonult a színpadtól, Budakeszin élt, írásai megjelentek különböző folyóiratokban: Vigilia, Confessio, Reformátusok Lapja, Tiszatáj, Film, Színház, Muzsika stb. Utolsó nyilvános szereplése 1980-ban a veszprémi tv filmszemle gálaestjén volt, amikor Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra c. versét mondta el. Budakeszin 1988-tól utca viseli a nevét, lakóházán emléktábla van. A Magy. Televízió portréfilmet sugárzott róla (1987. okt. 18.) – F. sz. Marlborough hercegnő (Scribe: Egy pohár víz); Muskátné (Molnár Ferenc: Liliom); Mása (Csehov: Három nővér); Júlia Gosselyn (Maugham: Színház); Rebekka West (Ibsen: Rosmersholm); Dr. Takáts Alice (Szomory Dezső, címszerep); Anna Christie (O'Neill, címszerep); Amália (De Filippo: Milliós Nápoly); Eszter (Illés Endre: A mostoha); Philaminte (Molière: A tudós nők); Sabina (Wilder: Hosszú út); Nagymama (Cassona: A fák állva halnak meg); Alexandra (Anouilh: Colombe); Mater Katalin (Diderot-Didier-Rullier: Az apáca); Klütaimnesztra (Aiszkhülosz: Oreszteia); Alexandra del Lago (T. Williams: Az ifjúság édes madara); Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége); Erzsébet királynő (Schiller: Stuart Mária). – I. f. Az aranyember (1936); 120-as tempó (1937); Megvédtem egy asszonyt (1938); Erdélyi kastély (1940); Vissza az úton (1940); A kegyelmes úr rokona (1941); Budapesti tavasz (1955); Édes Anna (1958); A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960); Csak egy telefon (1970). – Hanglemezen megjelent önéletrajza „Bujdosó lány” címmel (1980), és sanzonjairól is készült hanglemez. – M. Névjegy (önéletrajz, Bp., 1941); Hoztam valamit a hegyekből (lírai önvallomás, Bp., 1946), Vallomástöredékek (visszaemlékezések, Bp., 1981; ez a kötet tartalmazza előző két írását is). – Irod. Fodor András: A bujdosó lány (Film, Színház, Muzsika, 1980. dec. 20.); Gergely Ágnes: M. M. (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982); Bogácsi Erzsébet: Beszélgetés M. M.-val (Magy. Nemzet, 1982. okt. 16.); Galsai Pongrác: M. M. halálára (Kritika, 1983. 5. sz.); Antal Gábor: M. M. arcai és vallomásai (Ország Világ, 1986. okt. 11.); Vitray Tamás: Az emlékezet (Taps, 1988. 4. sz.); Szigethy Gábor: A hóhér mosolya (Színház, 1990. 7. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kecskemét, 1909. okt. 16.–Budakeszi, 1983. ápr. 20.): színésznő. Bölcsészhallgató volt, majd Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanulta a színészmesterséget. Az Országos Színészegyesület színésziskolájában tett vizsgát. Sebestyén Mihály társ.-ában kezdte a színipályát 1931-ben. Néhány éves vidéki szereplés után 1935-ben a Belvárosi Színházhoz került. Pályája – folytonos belső elégedetlenségének, nyugtalan igazságkeresésének következtében – zaklatott és szélsőséges volt, sikerek, népszerűség, méltatlan mellőzés egyaránt kísérte. A háború előtt a főváros csaknem minden magánszínházában játszott, főként a végzet asszonya típusú szerepeket. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban. Az ötvenes években méltatlanul mellőzték. Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. 1949–1953 között az Operettszínházban és a Vidám Színpadon játszott, 1954–1956 között ismét az Operettszínház, 1956–62-ben a Madách, 1962–64-ben a Petőfi Színház tagja volt. 1964–1970 között a Nemzeti Színházban szerepelt. 1970-ben súlyos betegsége miatt visszavonult. Játékát – különösen pályája kezdetén – franciás könnyedség, humor, szatíra jellemezte. A későbbiekben drámai erővel alakított tragikus hősnőket. Könnyed francia sanzonoknak, Ady Endre verseinek és a világirodalom legszebb alkotásainak szuggesztív erejű tolmácsolója volt. 1936-tól kezdve a m. filmgyártásnak is vezető művésznője lett. Érdemes (1965) és kiváló művész (1969) volt. F.Sz. Karola (Zilahy L.: Tűzmadár); Hercegnő (Scribe: Egy pohár víz); Muskátné (Molnár F.: Liliom); Julia Gosselyn (Maugham: Színház); Rebekka West (Ibsen: Rosmersholm); Mása (Csehov: Három nővér); Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia); Alexandra del Lago (Williams: Az ifjúság édes madara); Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége); Anna Christie (O’Neill). F.M. Névjegy (1941); Vallomástöredékek (1981). – Ir. Gergely A.: A bujdosó lány (1982); Barabás T.: M. M. (1990).Mezey Mária; Mezei

• Hoztam valamit a hegyekből..., [1946]
• Vallomástöredékek, 1981
• Vallomástöredékek, 1982
• Vallomástöredékek, 1983
• Vallomástöredékek, 1983
• Vallomástöredékek, 1985
• Vallomástöredékek, 1987
• A szívemmel látlak, 1989
• Kedves Hatalom!, 2001
• Ez az utolsó pohár, 2003
• Levelek apámnak, 1931-1938, cop. 1998

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()

• Sodrásban | Valahol mégis ott a halál (r.: Gaál István, Szoboszlay Péter, 1963)
• Janika (r.: Keleti Márton, 1949)
• Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
• Megvédtem egy asszonyt (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Pesti mese (r.: Gaál Béla, 1937)
• Egy lány elindul | Szívet szívért | Úrilány (r.: Székely István, 1937)
• Özvegy menyasszonyok (r.: Gertler Viktor, 1964)
• A nagy kék jelzés - avagy a hűség jutalma (r.: Nádasy László, 1969)    
• Alfa Rómeó és Júlia (r.: Mamcserov Frigyes, 1968)    
• Budapesti tavasz | Dunaparti tragédia (r.: Máriássy Félix, 1955)
• Vissza az úton (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Két vallomás (r.: Keleti Márton, 1957)
• Csillagfénynél (r.: , 1943)
• Csak egy telefon (r.: Mamcserov Frigyes, 1970)
• Napfény a jégen (r.: Bán Frigyes, 1961)
• Anna lázálma | Édes Anna | Schuldig (r.: Fábri Zoltán, 1958)
• A megfelelő ember (r.: Révész György, 1959)
• Lángok (r.: Kalmár László, 1940)
• 120-as tempó (r.: Kardos László, 1937)
• Mici néni két élete (r.: Mamcserov Frigyes, 1962)
• Fagyosszentek (r.: Révész György, 1962)
• Bűnös vagyok (r.: Hamza D. Ákos, 1941)
• Erdélyi kastély (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
• Könnyű múzsa (r.: Kerényi Zoltán, 1947)
• Állami áruház | Egy Duna-parti csónakházban | Grand Magasin National | Mindent a vevőért? (r.: Gertler Viktor, 1952)
• Egy éjszaka Erdélyben (r.: Bán Frigyes, 1941)    
• Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (r.: Révész György, 1966)
• A tettes ismeretlen | Danse Macabre | Danza Macabra | Döglött akna robban | Haláltánc | L' invisible assasin (r.: Ranódy László, 1957)
• Már nem olyan időket élünk (r.: Marton Endre, 1964)
• Egyiptomi történet | Ezerkettedik éjszaka (r.: Mészáros Gyula, 1962)
• Fapados szerelem (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Szabadság felé (r.: , 1946)
• Férjhez menni tilos! (r.: Zsurzs Éva, 1963)
• Az élet hídja (r.: Keleti Márton, 1955)
• A kegyelmes úr rokona (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
• Tiltott terület (r.: Gábor Pál, 1968)
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (r.: Gertler Viktor, 1960)