Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szilágyi Aladár (Kaposvár, 1868. márc. 24. – Bp., 1955. jún. 22.): színész. ~ Béla (1836 – 99) színész fia. Vidéki működés után 1888-ban a Népszínház tagja lett, 1891-ben Jászai Marival és Ivánfi Jenővel vidéki körutat tett, előadva az Élektrát (Szophoklész), a Médeát (Euripidész) és a Stuart Máriát (Schiller). Utána (1892 – 1925) különböző vidéki színpadokon működött, míg 1926-ban a Szegedi Városi Színház, végül a Nemzeti Színház tagja lett. Népszínművek hőseit alakította, de játszotta Tiborcot (Katona: Bánk bán) is. Pályája végén epizódszerepeket, főképp népi figurákat alakított

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kaposvár, 1868. márc. 24.–Bp., 1955. jún. 22.): színész, id. Szilágyi Béla fia. Már gyerekkorától szerepelhetett apja társulataiban, pl. 1876-ban Székesfehérvárt. Népszínházi szerződés után 1891 őszén Deréki Antalhoz szerződött, és vele járta be Erdély nagyobb városait (Brassó, Csíkszereda). Ezután Bokody Antal (1893–94), Monori Sándor (1894–95), Halmay Imre (1895–96) társ.-ánál volt tag. 1900-tól 1906-ig Makó Lajos társ.-ában játszott. Következő hosszabb szerződése 1914–1921 között Szeged városához kötötte, ahol végül 1923-tól 1931-ig, nyugdíjaztatásáig volt a társ. tagja. Sikeresen töltötte be az operettbuffó komikus szerepkörét. Később rendezést is bíztak rá. Olyan ősi színészdinasztia halt ki vele, amely még rokonságban állott Kelemen Lászlóval, Szilágyi Pállal, Bulyovszkyné Szilágyi Lillával. Bár tehetsége kisebb volt, mint elődeié, de a gyakorlat, a családi hagyományok a vidék kedvelt művészévé tették. F.Sz. Bence (Kálmán I.: Tatárjárás); Peták (Csepreghy F.: A piros bugyelláris); Gonosz Pista (Tóth E.: A falu rossza); Tiborc (Katona J.: Bánk bán); Márton (Szigligeti E.: Csikós).M.A. 1896–97: Fekete Béla; 1897–98: Kiss Pál; 1898–1900: Bokody Antal; 1899–1901: Temesvár–Buda; 1902–05: Debrecen; 1905–06: Szeged; 1908–09: Kövessy Albert; 1909–1912: Szilágyi Dezső; 1913–14: Könyves Jenő; 1922–23: Kecskemét.Szilágyi Aladár, szilágysomlyói

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981. 75 o. (Iskola és levéltár. Dokumentumok a szülőföldről 8. [9.]), ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Földindulás (r.: Cserépy Arzén, 1939)