Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Makay Margit (Miskolc, 1891. aug. 4. – Bp., 1989. nov. 6.): színésznő, érdemes művész (1969), kiváló művész (1962), a Nemzeti Színház örökös tagja (1989). A Színművészeti Akadémiát 1909-ben végezte, majd egy évadot a miskolci színháznál töltött. 1910-ben a Vígszínház szerződtette, amelynek 25 éven át a vezető színészei közé tartozott. 1935-ben a Nemzeti Színház tagja, s egy év megszakítással haláláig tagja maradt. Az egy év: 1945-ben a Madách Kamaraszínházat vezette (ahol bemutatták Társszerzők c. darabját rendezésében), de utána visszatért a Nemzeti Színházhoz. 1939-44-ig tanára volt a Színiakadémiának, magán színiisk.-jában sokan tanulták tőle a színészi mesterséget. Sokoldalú színésznő, eleinte vígjátéki naivákat, később bonyolult lelkivilágú szépasszonyokat játszott. Ábrázolásmódja általában realista, de klasszikus tragédiákat is művészi stílusismerettel oldott meg. Jelenléte mindig sajátos feszültséget teremtett a színpadon. Tökéletesen szép m. színpadi beszéde példamutató volt, elsőként kapta meg ezért a Kazinczy-díjat (1963). Az 1920-as évek hazai vígszínházi Csehov ősbemutatóinak egyik szereplője volt. Testi és szellemi ereje hosszú ideig tartotta színpadon. 93 éves korában még szerepelt Karinthy Ferenc Bösendorfer c. darabjában a Játékszínben. 96 évesen pedig szerepelt Mészáros Márta: Piroska és a farkas c. filmjében. Emlékiratait Hogy is volt? címmel a Hevesi Szemle folytatásokban közölte (1985. 6. sz.–1988. 4. sz.).– F. sz. Irina (Csehov: Három nővér); Tarja (Csehov: Cseresznyéskert); Jolán (Molnár: Az ördög); Olga (Heltai: A Tündérlaki lányok); Marika (Molnár: Liliom); Christine (O'Neill: Amerikai Elektra); Gertrud (Shakespeare: Hamlet); Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király); Gertrudis (Katona: Bánk bán); Dr. Pálos Eszter (Márai Sándor: Kaland); Elmira (Molière: Tartuffe); Maja (Ibsen: Ha mi holtak feltámadunk); Ágnes császárnő (Németh László: VII. Gergely); Brodarits Antalné (Karinthy Ferenc: Bösendorfer). – I. f. Az aranyember (1919); A lélekidomár (1919); (néma filmek); Egy asszony elindul (1949); Úri muri (1949); Erkel (1952); Rokonok (1954); Vörös tinta (1959); Tűzoltó utca 25. (1973); Macskajáték (1974); Egy erkölcsös éjszaka (1977); Piroska és a Farkas (1987). 1982-ben tv-portréfilm készült róla. – Irod. Rácz György: M. M. Portré prózában (Bp., 1941); Bános Tibor: Egy pálya ívei (Magyarország, 1971. júl. 25.); Bogácsi Erzsébet: Beszélgetés M. M.-tal (Magy. Nemzet, 1981. aug. 4.); Garay Béla: M. M. (Magyar Szó, 1982. nov. 10.); Budai Katalin: M. M. a Játékszínben (Színház, 1983); Gervai András: Találkozás M. M.-tal (Képes 7, 1989. ápr. 29.); Dalos Sándor: Elment M. M. (Film, Színház, Muzsika, 1989. nov. 18.); Barabás Tamás: Búcsú M. M.-tól (Új Tükör, 1989. 47. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Makay Margit(Miskolc, 1891. aug. 4.–Bp., 1989. nov. 6.): színésznő. 1909-ben szerzett diplomát a SzAk-n. Ezután egy évig Miskolcon játszott, majd 1910-ben a Vígszínházban Molnár Ferenc: Az ördög c. darabjának női főszerepével debütált, amelyet Varsányi Iréntől vett át. Játszott az Unió Rt. színházaiban, 1926-ban a Belvárosi, 1937-ben a Magyar és az Andrássy úti Színházban, 1938-ban a Terézkörúti Színpadon, 1929–1935 között a Vígszínházban szerepelt. 1935–1948 között a Nemzeti Színház művésznője volt. 1937-től 1944-ig beszédtechnikát tanított a SzAk-n. 1948–50-ben részt vett a Madách Színház vezetésében, majd 1950-től 1989-ig, haláláig ismét a Nemzeti Színház tagja volt. Sokoldalú egyéniség, jellemábrázoló képessége tragikus és vj.-i szerepekben, könnyed szalondarabokban egyaránt érvényesült. Szép orgánum, kiváló szövegmondás jellemezte. Nyolcvanéves kora után még filmezett, nagy sikerrel játszotta el Örkény István Macskajáték c. drámájának filmváltozatában Paula szerepét. 92 éves korában lépett utoljára színpadra özv. Brodarics Antalné szerepében Karinthy Ferenc Bösendorfer c. színdarabjában. Érdemes (1959) és kiváló művész (1962). F.Sz. Jolán (Molnár F.: Az ördög); Olga (Heltai J.: A tündérlaki lányok); Matild (Musset: Kaland); Irina (Csehov: Három nővér); Varja (Csehov: Cseresznyéskert); Tisza Ilona (Herczeg F.: Ocskay brigadéros); Elmira (Molière: Tartuffe); Gertrud (Sh.: Hamlet); Iocaste (Szophoklész: Oidipusz Király); Gertrudis (Katona J.: Bánk bán); Christine (O’Neill: Amerikai Elektra); Ann Putnam (Miller: A salemi boszorkányok); Maja (Ibsen: Ha mi holtak feltámadunk); Ágnes császárné (Németh L.: VII. Gergely).

• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• Ocskay brigadéros, [1941]
• A kőszívű ember fiai, 1993, 1965
• II. József, 1993, 1965
• 141 perc a befejezetlen mondatból, 1993, 1975
• Rómeó és Júlia, 2003
• Ocskay brigadéros, [post 1941]
• Piroska és a farkas,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. 304 o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• A kettős élet | Aranyember | Az aranyember I-II-III. (r.: Korda Sándor, 1917)
• Sóbálvány (r.: Várkonyi Zoltán, 1958)
• Hunyadi János | Keserű szerelem (r.: Góth Sándor, 1912)
• 5 óra 40 | Öt óra 40 (r.: Tóth Endre, 1939)
• Júdás fiai (r.: id. Uher Ödön, 1920)
• Piroska és a farkas | Piroska és a farkas 2000-ben (r.: Mészáros Márta, 1988)
• Tékozló fiú (r.: Pásztory M. Miklós, 1919)
• Egy erkölcsös éjszaka (r.: Makk Károly, 1977)
• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• Kártyavár (r.: Hintsch György, 1967)
• 141 perc a Befejezetlen mondatból (r.: Fábri Zoltán, 1974)
• Szent Mihály (r.: Balogh Béla, 1920)
• Havasi napsütés (r.: Ráthonyi Ákos, 1941)
• Két vallomás (r.: Keleti Márton, 1957)
• A legnagyobb bűn | Mária (r.: Garas Márton, 1919)
• Tűzoltó utca 25. - álmok a házról (r.: Szabó István, 1973)
• Budapest látképe (r.: , 1913)
• Macskajáték (r.: Makk Károly, 1974)
• Vörös tinta (r.: Gertler Viktor, 1959)
• Bercsényi huszárok (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1939)
• Áprilisi riadó | Vince (r.: Zolnay Pál, 1961)
• Egy magyar nábob (r.: Várkonyi Zoltán, 1966)    
• Nappali sötétség (r.: Fábri Zoltán, 1963)
• Egér a palotában (r.: Martonffy Emil, 1942)
• Kard és kocka (r.: Fehér Imre, 1959)
• Hangyaboly (r.: Fábri Zoltán, 1971)
• Úri muri (r.: Bán Frigyes, 1949)
• Erkel (r.: Keleti Márton, 1952)
• Rokonok (r.: Máriássy Félix, 1954)    
• Ballagó idő (r.: Fejér Tamás, 1975)
• A lélekidomár | A lélekidomár I-II. (r.: Garas Márton, 1919)