Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pethes Imre (Jászárokszállás, 1864. dec. 18. – Bp., 1924. nov. 14.): drámai színész, a Nemzeti Színház modern stílusának egyik kialakítója, a természetes játék realista mestere. 1883-ban beiratkozott a bp.-i egy. jogi karára, majd bölcsészhallgató lett. 1887-ben felvették a Színiak.-ra, 1890-ben Somogyi Károly győri színtársulatához szerződött. 1902-ig vidéken játszott (Sopron, Debrecen, Pécs, Kassa, Nagyvárad, Szeged, Temesvár). Makó Lajos buda-temesvári színtársulatával 1900 és 1901 nyarán fellépett a Budai Színkörben és itt aratta első nagy sikerét mint Cyrano. 1902-ben a Vígszínházhoz szerződött. 1903-ban lépett fel először a Nemzeti Színházban, haláláig a színház tagja maradt, 250 szerepet játszott el. Nyolc darabot rendezett, köztük Rostand Cyrano de Bergeracját, Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak c. drámáját, valamint Schiller Haramiák c. színművét. 1918-ban a Színművészeti Ak. tanára. 1923-ban a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Egyik legnagyobb Shakespeare- színészünk volt. 25 Shakespeare-szerepet játszott. – F. sz. Benedek (Sok hűhó semmiért), Petrucchio, Hamlet, VIII. Henrik, Lear király (Shakespeare); Tartuffe (Molière); Posa (Schiller: Don Carlos); Mefisztó (Goethe: Faust); Bánk bán, Tiborc, Petur bán (Katona: Bánk bán); Lucifer (Madách: Az ember tragédiája); Ibsen-darabokban: Rank (Nóra), Helmer, Löwborg (Hedda Gabler), Ralling, Gegers (Vadkacsa), Oswald (Kísértetek), Rörlund (A társadalom támaszai), Mortensgard Péter (Rosmersholm). – I. f. A papagáj (1917), A szentjóbi erdő titka (1917), Síron túl (1923). – Irod. Kosztolányi Dezső: P. I. (Színház, Bp., 1938); Kárpáti Aurél: P. I. (Örök Shakespeare, Bp., 1948); Staud Géza: P. I. (Bp., 1957); Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket (Bp., 1957); Nagy magyar színészek (Bp., 1957): Nagy Adorján: A szürkék fejedelme (P. L) (Színpad és beszéd, Bp., 1964).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Jászárokszállás, 1864. dec. 18.–Bp., 1924. nov. 14.): színész. A bp.-i egyetemen jogot, majd bölcsészetet tanult. 1890-ben elvégezte a SzAk-t. 1890–91-ben Győrött, 1891–92-ben Aradon, 1893–94-ben Szegeden, 1894–95-ben Debrecenben, 1895-től 1899-ig ismét Szegeden, 1899–1900-ban ismét Aradon, 1900–1902 között a buda–temesvári társ.-ban játszott. 1902-ben a Vígszínházhoz, 1903-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. 1923-tól a színház örökös tagja. 1918-tól 1924-ig a SzAk-n drámai és vj.-i gyakorlatot és beszédet tanított. Fiatal korában szerelmes- és bonviván-szerepekben lépett színpadra. Kiugró sikert aratott 1900-ban a Budai Színkörben, mint Cyrano. Pátoszmentes játékával a Nemzeti Színház modern stílusának egyik megalapítója lett. Egyik legjelentősebb Sh.-színészünk volt. Tiszta, erős beszéde, egyéni szerepértelmezése, visszafogott játéka főként klasszikus művekben érvényesült. F.Sz. Péter (Bródy S.: A dada); Ocskay László (Herczeg F.: Ocskay brigadéros); Rank doktor (Ibsen: Nóra); Vackor (Sh.: Szentivánéji álom); Petruchio (Sh.: A makrancos hölgy); Hamlet (Sh.); Tartuffe (Molière); Oswald (Ibsen: Kísértetek); Bánk, Petur, Tiborc (Katona J.: Bánk bán); Lear (Sh.: Lear király); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája). F.R. Rostand: Cyrano de Bergerac; Vörösmarty M.: Czillei és a Hunyadiak; Schiller: Haramiák.Pethes Imre

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A papagáj (r.: Garas Márton, 1917)
• Síron túl (r.: Renato Bulla del Tochio, 1923)
• A szentjóbi erdő titka (r.: Kertész Mihály, 1917)