Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Nagy Attila(Pácin, 1933. febr. 12.–Bp., 1992. máj. 13.): színész, rendező. A SzAk elvégzése után 1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. 1956-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkástanács elnöke volt, ezért börtönbüntetésre ítélték. 1961-ben szabadult. 1962-től a veszprémi Petőfi Színházban színész, rend., 1964–1969 között a Thália Színház, 1969–71-ben a Szegedi Nemzeti Színház, 1971–1986 között ismét a Thália tagja. 1986-tól a kecskeméti Katona József Színház színész-rend.-je, 1988–1990 között műv.-i vez.-je volt. 1990-ben országgyűlési képviselő lett. Sokat szerepelt a televízióban, rádióban, versmondóként is jól érvényesült szép orgánuma. Jászai Mari-díjas (1966, 1975), érdemes művész (1983). F.Sz. Bánk bán (Katona J.); Stanley (Williams: A vágy villamosa); Jago (Sh.: Othello); Eddie Carbone (Miller: Pillantás a hídról); Estragon (Beckett: Godot-ra várva); Tót (Örkény I.: Tóték); Ádám (Madách I.: Az ember tragédiája); Gyulafy (Karinthy F.: Házszentelő); Fowler (Greene: A csendes amerikai); Edigej (Ajtmatov–Elbert J.–Kazimir K.: Az évszázadnál hosszabb ez a nap). F.R. Sh.: Othello; Madách I.: Az ember tragédiája; Németh L.: Szörnyeteg, Az írás ördöge.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1933. február 12-én a Zemplén vármegyei Pácinban született. Édesapja, Nagy Gerzson tanítóképzőt végzett és kántortanítóként dolgozott. Édesanyja, Tamás Erzsébet szintén tanítóképzőt végzett, tanítónő volt, majd igen korán rokkantnyugdíjas lett. Hatan voltak testvérek: Katalin (1934) Kanadában él, vállalkozó, Gerzson (1936-1967) színész, Borbála (1937) programozó, Tamás (1938) testnevelő tanár, Aladár (1940) egyetemi docens. Nagy Attila 1956. október utáni bebörtönzése miatt a családnak el kellett költöznie Miskolcról. 1964-ben - férje halála után - édesanyja Kanadában telepedett le. 1981 óta felesége Radeczky Ágota belgyógyász. Gyermekei: Ágnes (1962) tanítónő és Attila (1983) tanuló. 1939-1943 között négy elemi iskolát végzett Pelsőcön és Újvidéken. 1943-tól 1945-ig a Kőszegi Katolikus Reálgimnáziumban, majd Miskolcon járt középiskolába. 1945. januártól 1946. júniusig Németországban élte a 'Valahol Európában' gyermekeinek életét. 1955-ben szerzett oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, színész szakon. Végzése után a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt két esztendőn át. 1956. októberben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Forradalmi Munkástanács elnökhelyettese lett, emiatt szovjet fogságba került 1956. decemberig. 1958. júniusban a 'népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése' vádjával a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Különtanácsa jogerősen 12 évre ítélte. 1961-ben szabadult, addig a váci börtönben kőművesként dolgoztatták. 1991-ben rehabilitálták, az ítéletét semmisnek nyilvánították. 1961. áprilistól 1962-ig a Baranya Megyei Építőipari Vállalatnál kapott munkát, szállítómunkás volt. 1962-től ismét visszakerülhetett a színészi pályára: két éven át a Veszprémi Petőfi Színház tagja, játékmestere és rendezője, majd Budapestre került s öt éven át a Thália Színház tagja volt. 1969-től két évre Szegedre szerződött, a helyi Nemzeti Színház színművészeként dolgozott. 1971-ben ismét a Thália Színház művésze, egészen 1986-ig. Ezt követően vidéken dolgozott tovább, 1986-1991 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja, színész-rendezője. Mozi- és tévéfilmekben is játszott. 1991-ben rokkantnyugdíjazták. Kétszer kapott Jászai Mari-díjat (1966, 1975), Érdemes művész (1983). Három színházelméleti, színházpolitikai kötetet írt, melyeket nem adtak ki. Számos színházművészeti és politikai tartalmú írása jelent meg napilapokban és folyóiratokban. Fiatal korában sportolt, 1952-ben kajak kettesben magyar bajnokságot nyert. 1974-1987 között a Színházművészeti Szövetség Színész Tagozatának elnökeként tevékenykedett. Az 1990. évi választásokon az MSZP támogatásával, pártonkívüliként indult Bács-Kiskun megye 1. sz. (kecskeméti) választókerületében. Az első fordulóban negyedik lett, mandátumát az MSZP országos listáján szerezte. Már képviselőként, 1990. májusban lett a Magyar Szocialista Párt tagja. Korábban semmiféle más párt tagja nem volt. 1990. május 3-tól az országgyűlés környezetvédelmi állandó bizottságának tagja. Pártja Bács-Kiskun megyei elnöke volt, az MSZP 1992. évi kongresszusa előtt országos alelnöknek jelölték. Röviddel a tanácskozás előtt, 1992. május 13-án elhunyt. Kecskeméten helyezték örök nyugalomra.

Petőfi Népe, 1994

Apám református kántortanító volt, édesanyám tanítónő. Hatan voltunk testvérek. Én írónak készültem és színész lettem. 1956- októberében a közmegbecsülés a Borsod megyei forradalmi munkástanács egyik elnökhelyettesévé emelt. Ezért Kádárék 12 évre ítéltek el. Mikor 1961 áprilisában szabadultam, szállítómunkás lettem. 1962-ben kerültem újra színházhoz. Sok film és még több tévéjáték főszerepét játszottam el. Szerepeltem rádióban, pódiumon és közéletben. 22 évig dolgoztam Budapesten. Évtizednél hosszabb ideig voltam a Magyar Színházművészeti Szövetség Színész Tagozatának elnöke. Kollégáim sokat kapacitáltak, hogy vállaljak szakszervezeti funkciót is, de az országos vezetés ’56-os múltamra hivatkozva vétót emelt ez ellen. Párt tagja soha életemben nem voltam és már nem is leszek. Túlságosan sok és kemény áldozatot hoztam már szellemi önállóságom érdekében. Kecskeméten – ahol négy éve élek és dolgozom – valamilyen oknál fogva engem kértek fel, hogy a politikai Érdekegyeztető Tanácskozások elnöki teendőit ellássam. Az érdekelt pártok teljes egyetértésével én lettem a népszavazáskor a megyei, Területi Választási Bizottság elnöke is. Becsületességemet csak most vonják kétségbe néhányan, hogy pártokon kívüliként, a szocialisták támogatása mellett döntöttem.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A színiakadémia elvégzése után, 1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. 1956-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkástanács elnöke, ezért börtönbüntetésre ítélték. 1961-ben szabadult, 1962-től a Veszprémi Petőfi Színházban színész, rendező. 1964 és 1986 között a Thália Színház tagja. Közben két évig (1969–1971) a szegedi színházban dolgozott. 1986-tól a Kecskeméti Katona József Színház színész-rendezője, 1988-tól művészeti vezetője. 1990-től az MSZP országgyűlési képviselője. Sokat szerepelt a televízióban és a rádióban, versmondóként is jól érvényesült szép orgánuma. 1966-ban és 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1983-ban Érdemes Művész kitüntetést kapott.I.: MSzL – Poór. – RÚL XIV. köt. – ÚMÉL IV. köt. – Varga.NAGY Attila( Pácin, 1933. február 12. - Budapest, 1992. május 13. )színművész, rendező

• Alfa Rómeó és Júlia, 1992, 1968
• A kőszívű ember fiai, 1993, 1965
• Ezeregyéjszaka, 1993, 1974
• Végjáték a Duna mentén, 1993, 1986
• Bábel tornya,
• Büdös víz,
• Háború vagy béke,
• Igazimnak sarjadásáig...,
• Magyar őstörténet III.,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. 304 o., ill., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Kortárs magyar színészlexikon. Szerk. Fábri Magda, B. Bp., Magazin Kiadó, 1991. 390 o., ill., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991. XV, 976 o., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. [Bp.], Haas & Singer, 1992. 319 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()

• Egy portré századunkból   |☰  1965   |☰  bemondó

• Labirintus (r.: Kovács András, 1976)
• Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (r.: Mihályfi Imre, 1967)
• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• Alfa Rómeó és Júlia (r.: Mamcserov Frigyes, 1968)    
• Árvák napja | Édes és keserű (r.: Szemes Mihály, 1966)
• Foto Háber (r.: Várkonyi Zoltán, 1963)
• Utolsó előtti ember (r.: Makk Károly, 1963)
• Büdösvíz (r.: Bán Frigyes, 1966)
• A csillagszemű (r.: Markos Miklós, 1977)
• Fügefalevél (r.: Máriássy Félix, 1966)
• A fekete város I-II. (r.: Zsurzs Éva, 1971)
• Októberi vasárnap (r.: Kovács András, 1979)
• Nehézéletűek | Szegénylegények | Vesszőzés (r.: Jancsó Miklós, 1965)
• Asszony a telepen (r.: Fehér Imre, 1962)
• Fény a redőny mögött (r.: Nádasy László, 1965)
• Kötelék (r.: Máriássy Félix, 1967)
• Kakuk Marci (r.: Révész György, 1973)
• Ki van a tojásban | Szélervé és Nagyhegy (r.: Szalkai Sándor, 1973)
• Volt egyszer egy család (r.: Révész György, 1972)
• Hetedik féldeci | Kinek a törvénye? (r.: Szőnyi G. Sándor, 1978)
• Hintónjáró szerelem (r.: Ranódy László, 1954)
• A szélhámosnő (r.: Kalmár László, 1963)