Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sallai Imre (Erdőfüle, 1897. dec. 17. – Bp., 1932. júl. 29.): magántisztviselő. A középisk. elvégzése után Szabó Ervin előadásait hallgatta. Beiratkozott a Pénzintézeti Tisztviselők Orsz. Egyesületébe. Közeli kapcsolatba került Korvin Ottóval, akivel közösen szervezték az antimilitarista mozgalmat. 1918 jan. 1-jén katonákhoz intézett röpiratokat adtak ki, amelyekben az orosz forradalom példájára buzdítottak. A továbbiakban ezek a röpiratok „Forradalmi Szocialisták” aláírással jelentek meg. 1918. máj. 6-án a rendőrség letartóztatta. Az 1918. okt.-i polgári demokratikus forradalom szabadította ki a börtönből. Részt vett a Vörös katona c. hetilap szerk. bizottságában. A Tanácsköztársaság alatt a belügyi népbiztosság politikai o.-nak vezetője volt. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben kidolgozta a magyar ifjúmunkás mozgalom szervezési feladatait. 1928-ban Moszkvában a Marx-Engels Intézetben a Nemzetközi Vörös Segély kimunkálásában vett részt. Magyarországra hazatérve az illegális sajtó feladatait dolgozta ki és ezidőben a párt agrárpolitikáját is. 1932. júl. 15-én a KMP titkárságának többi tagjával együtt a rendőrség letartóztatta. Minthogy a biatorbágyi merénylet ürügyén a kormány életbe léptette a rögtönítélő bíráskodást Fürst Sándorral együtt statáriális bíróság elé állították és 1932. júl. 29-én gyorsított eljárással meghozták és végrehajtották rajtuk a halálos ítéletet a nemzetközi és a m. tiltakozás ellenére. – Irod.: Domokos István: Sallai István és Fürst Sándor pere (Bp., 1962); – Szi. Mesterházi Lajos: A haza – Hősök voltak (elbeszélésgyűjtemény a magy. munkásmozgalom történeteiből, Bp., 1956); Illyés Gyula: Micsoda alkony; Radnóti Miklós: Tört elégia (vers); Pesold Ferenc: Újpesti ház (r., Bp., 1981); Máté György: Távirat éjfélkor (r., Bp., 1962); Nádass József: Sallai (vers, Márciusi szél Bp. 1959)

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965. 183 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Kitörés (r.: Bacsó Péter, 1970)
• A ravasz parasztember és a miniszter | Felmegyek a miniszterhez | Századik százalék (r.: Bán Frigyes, 1961)