keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Weöres Sándor     ☰ Szombathely 1913.06.22   ☷ Budapest 1989.01.22   |   drámaíró, író, irodalmár, költő, műfordító
637503
Vereš, Šandor (1014599 | - )
Weöres Sándor, budakeszi (1014601 | - )
Weöres Sándor (1014600 | - )
 
kitüntetések

Kossuth-díj, II. fokozat
1970.03.15
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Baumgarten-jutalom 1935, Baumgarten-díj 1936; Kossuth-díj 1970; Munka Érdemrend arany fokozata 1973; Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1983; Szép Ernő-jutalom 1984; posztumusz: Magyar Örökség-díj 1998.M.: Hideg van, v., Pécs, 1934; A kő és az ember, v., 1935; A teremtés dicsérete, v., Pécs, 1938 [hasonmás, 1986]; A vers születése. Meditáció és vallomás, tan., Pécs, 1939 <1938*ÚMIL>; Theomachia, drámai költemény, Pécs, 1941; Bolond Istók. Elbeszélő költemény prózában, 1943; Medúza, v., 1943 <1944*>; A teljesség felé, 1945; A szerelem ábécéje, v., 1946; Elisyum, v., 1946; Gyümölcskosár, v., 1946; A fogak tornáca, v., 1947; Testtelen nyáj, prózav., 1947; Rapsoné, bábjátékok, 1952; Bóbita, gyv., 1955; A hallgatás tornya, vál. v., 1956; Tarka forgó [Károlyi Amyval], gyv., 1958; Mai orosz elbeszélők, antológia, szerk., 1960; Tűzkút, v., 1964; Gyermekjátékok, verses képeskönyv, 1965; Hold és sárkány, színművek, 1967; Merülő Saturnus, v., 1968; Zimzizim, gyv., 1969; Egybegyűjtött írások. I-II., 1970;Télország, verses képeskönyv, 1972; Psyché. Egy hajdani költőnő írásai, v. és próza, 1972 <1980*ÚMIL>; Tizenegy szimfónia, v., 1973; Ha a világ rigó lenne, gyv., 1973 <1974*ÚMIL>; ABC, v., 1974; 111 vers, 1974; Hetedhét ország [Károlyi Amyval], verses képeskönyv, 1975; Egybegyűjtött írások I-III., 3. bőv. kiad. 1975; Áthallások, v., 1976; Válogatott versek, 1976; Három veréb hat szemmel, antológia, szerk., 1977; Harmincöt vers, 1978; Egysoros versek [Szántó Tiborral], 1979; Ének a határtalanról, v., 1980; Weöres Sándor kézírásos könyve, 1981; Színjátékok, 1983; Posta messziről, v., 1984; A vers születése, Pécs, 1986; Kútbanéző, v., 1987; A sebzett föld éneke, 1989; Egyedül mindenkivel [szerk. Domokos Mátyás], 1993; Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve 1947-1948 [szerk. Szigethy Gábor], 1993; Sok tünemény, vál. v., 1993; Szó és kép [vál. és tervezte Szántó Tibor], 1993; A tündér, ???; Csiribiri, 1995; Válogatott versek I-III. [vál. Lator László], 1996; A keleti út: Párhuzamos útinaplók [Nyisztor Zoltánnal], 1998.Műford.: Műford.: Po Csü-ji versei, 1952; T. H. Sevcsenko: Kobzos, v., 1953; Csü Jüan versei, 1954; S. Rusztaveli: A tigrisbőrős lovag, eposz, 1954; Th. Mann: Válogatott tanulmányok, [Szabó Edével, Lányi Viktorral], 1956; Lao-ce: Az Út és Erény könyve, 1958; A lélek idézése, 1958; P. B. Shelley: A megszabadított Prometheus, d., 1961; S. Mallarmé költeményei, 1964; Ho Si Minh: Börtönnapló, v., 1965; V. Popa: Ostromlott derű, v., 1968; M. Bialoszewski: Micsoda szerencse, v., [Kerényi Gráciával], 1974; P. Santarcangeli: Szökőár, v. és próza, [P. Santarcangelivel], 1974; e. e. cummings 99 verse, [Kálnoky Lászlóval, Tandori Dezsővel], 1975; Egybegyűjtött műfordítások, I-III., 1976; O. Zupančič: Te titok-virág, vál. v., Bp.-Muraszombat, 1978; K. Racin: Fehér hajnalok, v., 1978; W. Shakespeare: VIII. Henrik, d., 1980; Jayadeva: Gíta Govinda [Vekerdi Józseffel], versciklus, 1982; S. Kosovel: Ősz a karsztokon [Pór Judittal, Tandori Dezsővel], v., 1984; P. Santarcangeli: Sötét láng, v., 1986; L. Ukrainka: Hét húr, v., 1996.(Szombathely, 1913. jún. 22.-Bp., 1989. jan. 22.): költő, műfordító, drámaíró.[ÚMIL,KMIK,HungÉrt1990-93,MÉL4,OSZKK,MNBCD]WEÖRES SÁNDOR

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. jún. 22. – Bp., 1989. jan. 22.): költő, író, műfordító, a modern magyar irodalom egyik legnagyobb, világirodalmi rangú alkotója, Baumgarten-díjas (1936), Kossuth-díjas (1970). Apja ~ Sándor hivatásos katonatiszt volt, őrnagyi rangban nyugdíjazták 1921-ben, utána gazdálkodó Csönge kemenesaljai faluban. Anyja Draskovich Mária, D. István pécsi táblabírósági elnök lánya, felesége Károlyi Amy költő. ~ az elemi isk.-át Pápán kezdte, ahol apja akkor állomásozott, a második osztálytól Csöngén tanult tovább. 1923-tól a szombathelyi, majd néhány hónapig a győri reálgimn.-ba járt, magántanulóként érettségizett 1932-ben a soproni Széchenyi István Reálgimn.-ban. Tizenöt éves korában jelent meg első írása, egy novella (Egyszer régen…) a szombathelyi Hír c. lapban 1928. júl. 15-én. Ugyanennek az évnek őszén Karácsony Sándor közölte négy versét ifjúsági lapjában, Az Erőben. Költői felfedezése a Pesti Hírlap 1929. ápr. 14-i vasárnapi számához fűződik. Ugyanebben a lapban egy hónappal később közölt versei közül az Öregek c. verse Kodály Zoltánt 1933-ban kórusmű komponálására ihlette. Érettségi után egy évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén a pécsi Erzsébet Tudományegy.-en kezdte meg tanulmányait történelem-földrajz szakon. 1934-ben fél évig jogot hallgatott, 1935-től filozófiát és esztétikát. Az 1937-1938-as esztendő volt utolsó egy.-i esztendeje, Halasy-Nagy Józsefnél doktorált filozófiából (1939. dec. 23.). Disszertációját, A vers születése. Meditáció és vallomás, az egy. lapja, a Pannónia közölte. Különlenyomatként jelent meg a disszertációk sorozatban (1939). Irodalmi szemléletére és filozófiai kultúrájának kialakítására Fülep Lajos, Kerényi Károly, Várkonyi Nándor és a Janus Pannonius Társaság volt hatással. Már egy.-i évei alatt ismert költő volt. 1929-ben kezdődött kapcsolata a Nyugattal. Amikor Babits Mihály szerk. a Nyugatot, Illyés Gyula mellett tőle közölte a legtöbb verset. Publikált szinte valamennyi folyóiratban a Napkelettől a Válaszon át a Diáriumig, fővárosi és vidéki napilapokban is. Első verseskötete, a Hideg van (Pécs, 1934) Baumgarten jutalomban részesült (1935). A jutalom összegét észak-európai utazásra fordította. A pécsi Sorsunk c. folyóiratnak megalakulásától (1941) munkatársa volt, részt vett a folyóirat szerkesztésében. Theomachia c. drámai költeménye a folyóirat első számában jelent meg. Pestre költözése után is munkatársa maradt a folyóiratnak megszűnéséig (1948. ápr.). A fővárosban egy ideig könyvtáros volt, díjtalan gyakornok az OSZK-ban, majd az Egyetemi Könyvtárban. Medúza c. verseskötetének megjelenése után ismerkedett meg Hamvas Bélával, akinek szellemi befolyása hatással volt költői fejlődésére. 1944-ben rövid ideig a pécsi városi könyvtárban dolgozott. 1945-ben a székesfehérvári szabadművelődési felügyelőségnél alkalmazták, majd múzeumi tisztviselő volt. 1947-ben megnősült, feleségével, Károlyi Amyval ösztöndíjjal csaknem egy évet töltött Olaszo.-ban. 1948. okt. 1-től 1951. márc. 1-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, egy ideig a kézirattárban, majd olvasótermi felügyelő, végül a folyóiratok kezelője volt. 1945 és 1948 között megjelent verseskötetei: A teljesség felé (próza, 1945); A szerelem ábécéje (versek, 1946); Elysium (versek, 1946); Gyümölcskosár (versek, 1946); A testetlen nyáj (prózaversek, 1947); A fogak tornáca (versek, 1947) már jelezték, hogy a játékban és a mítoszban találta meg alkotásainak legfontosabb eszközeit. 1948 és 1956 között a hivatalos irodalompolitika elszigetelte, kirekesztette az irodalomból. Kizárólag műfordításai és gyerekversei jelenhettek meg, 1956-ban A hallgatás tornya c. verseskötete gyűjtemény harminc év verseiből. Összegyűjtött műfordításait A lélek idézése c. kötetben adta ki 1958-ban. Utána a Tűzkút megjelenéséig (1964) újabb versei ismét nem jelenhettek meg kötetbe összegyűjtve, csak gyerekversei. 1964-től engedték visszatérni az irodalmi életbe. Ötvenéves születésnapjára a Magyar Műhely c. folyóirat különszámot jelentetett meg (Párizs, 1964). Az Irodalmi Színpadon Weöres Sándor-estet rendeztek Kardos Tibor bevezetőjével (1967. márc. 28.). A Körszínházban 1958. júl.-ban, a Thália Színházban 1958. okt.-ben összeállításában adták elő Dante Isteni Színjátékát. Pályája legnagyobb közönségsikerét a Psyché c. verses regényével aratta. A kitalált 19 sz.-i költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét tökéletes nyelvi korhűséggel, 19. sz.-i nyelven írta meg. A mű 1972 után több kiadásban jelent meg, Csernus Mariann előadóestjén mutatta be, Bódy Gábor filmet készített belőle (1979), színpadra alkalmazva a Pécsi Nemzeti Színház Zsebszínháza mutatta be (1984). 1974-ben ~ t Bécsben az osztrák állam európai költészeti díjával tüntették ki. Három veréb hat szemmel c. irodalmi szöveggyűjteménye (1976) irodalomszemléletének összefoglalása. Pogánykori töredékektől Szentessy Gyuláig mutatta be a m. költészet szerinte jellemző alkotásait. A könyv alcíme hangsúlyozza, hogy a válogatás a m. költészet rejtett értékeire és furcsaságaira irányítja a figyelmet. Életművében a színpadi művek is helyet kaptak. Holdbéli csónakos c. mesejátékát a Thália Színházban mutatták be (1971), játszották a Pécsi Nemzeti Kamaraszínházban (1979), a győri Kisfaludy Színházban (1979), a veszprémi Petőfi Színházban (1981), a kecskeméti Katona József Színházban (1986), a Miskolci Nemzeti Színházban (1989), a bp.-i Arany János Színházban (1991). A Szentgyörgy és a sárkány c. tragikomédiáját a kaposvári Csiky Gergely Színház mutatta be (1972), játszották a Nemzeti Színházban (1979). A kétfejű fenevad c. drámáját a Vígszínházban mutatták be (1984), játszották a kaposvári Csiky Gergely Színházban (1985), a Pécsi Nemzeti Színházban (1985), a kőszegi Várszínházban (1987), a Jurta Színházban (1987). Csalóka Péter c. bábjátékát a bp.-i Bábszínházban mutatták be (1976), játszották Egerben a Harlekin Bábszínházban (1987). Összegyűjtött művei három kötetében (1981) fantasztikus és játékos költészete százféle alakban tükröződik. Lényeges kiegészítője A sebzett föld éneke c. posztumuszkötet (1990), amelynek anyagát (versek prózai írások, fordítások és egy Hamvas Bélához írt levél) Károlyi Amy kutatta fel és utószóval látta el. Születésének 80. évfordulóján az OSZK Kézirattárában (1993. ápr. 8.-júl. 1.) és a Petőfi Irodalmi Múz.-ban (1993. okt.) rendeztek kiállítást. – További m. A kő és az ember (Pécs, 1935); A teremtés dicsérete (Pécs, 1938); Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyval, Bp., 1958); Tűzkút (versek, Bp., 1964, Párizs, 1964); Merülő Saturnus (versek, 1968); Zimzizim (gyermekversek, Bp., 1969); Télország (verses képeskönyv, Reich Károly rajzaival, Bp., 1972); Tizenegy szimfónia (versek, Bp., 1973); Hetedhét ország (verses képeskönyv, Károlyi Amyval, Bp., 1975); Válogatott versek (Bp., 1976); Baranyai képek (versek, Martyn Ferenc rajzaival, Tüskés Tibor bev.-vel Bp., 1979); Ének a határtalanról (versek, Bp., 1980); Egybegyűjtött írások (1-3 k., Bata Imre utószavával, Bp., 1981); Weöres Sándor kéziratos könyve (Kovács Sándor Iván bev.-vel, Bp., 1981); Mahruh veszése (költemény, Békéscsaba 1982); Színjátékok (Bp., 1983); Posta messziről (versek,Bp., 1984); Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg (Bp., 1985); Weöres Sándor legszebb versei (vál., az előszót írta Kántor Lajos, Bukarest, 1985); A kútbanéző (versek, Weöres Sándor rajzaival, Bp., 1987); Egyedül mindenkivel (W. S. beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai, Bp., 1993). – Irod. Hamvas Béla: A „Medúza” (Diárium, 1944. 2. sz.); Bajcsa András: W. S. (Sorsunk, 1947. 5. sz.); Szentkuthy Miklós: W. S. (Magyarok, 1947. 9. sz.); Cs. Szabó László: W. S. (Magyar versek, Róma, 1953); W. S. tanulmányok (Magyar Műhely, Párizs, 1964. 7-8. sz.); W. S. önvallomás (Írói vallomások, szerk. Kabdebó Lóránt, Bp., 1971); Bertha Bulcsu: Interjú W. S.-ral (Meztelen a király, Bp., 1972); Bozóky Éva: Interjú W. S.-ral (Könyvtáros, 1973. 3. sz.); Szőcs Géza: A parton Proteus alakoskodik (Korunk, 1973. 12. sz.); Kenyeres Zoltán: Mítosz és játék (Gondolkodó irodalom, Bp., 1974); Simon Zoltán: A W.-mítosz (Változó világ, változó irodalom Bp., 1976); Tamás Attila: W. S. (Bp., 1978); Bata Imre. W. S. közelében (Elvek és utak, Bp., 1979); W. S., bibliográfia (összeáll. Zimáné Lengyel Vera, a Főv. Szabó Ervin Könyvtár Mai magyar költők sorozatában, Bp., 1979); Sőtér István: W. S. (Gyűrűk, Bp., 1980); Tüskés Tibor: W.- megközelítések (Mérték és mű, Bp., 1980); W. S. Kérdező Domokos Mátyás, válaszol W. S. (Válaszolni nehezebb, Bp., 1980); Domokos Mátyás: Interjú W. S.-ral (A pályatárs szemével, Bp., 1982); Hornyik Miklós: Beszélgetés W. S.-ral (Beszélgetés írókkal, Újvidék, 1982); Károlyi Amy: Kettős portré, Költészet és valóság (Irodalomtörténet, 1982. 1. sz.); Kenyeres Zoltán: Az elköteleződés mélyáramában. W. S. irodalomszemlélete (A lélek fényűzése, Bp., 1983); Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. W. S.-ról (Bp., 1983); A hetvenéves W. S. köszöntése: Alföldy Jenő, Cselényi László, Kovács Sándor Iván (Élet és Irod., 1983. 24. sz.); Orbán Ottó, Tandori Dezső, Kenyeres Zoltán, Galambosi László, Moldován Domokos (Kortárs, 1983. 6. sz.); Bata Imre (Nagyvilág, 1983. 7. sz.); Pomogáts Béla (Üzenet, 1983. 7-8. sz.); Torda István (Ország Világ, 1983. 26. sz); Hanák Tibor: Elkésett sorok. W. S. hetvenedik születésnapjára (Bécsi Napló, 1983. 6. sz.); Balázs Katalin: Protohomo. W. S. költészetéről (Diakonia, 1983. 1. sz.); Czigány György: Vers, zene, W. S. (Jelenkor, 1983. 6. sz.); Emlékkönyv W. S. hetvenedik születésnapjára (összeáll., szerk. Szederkényi Ervin, Pécs, 1983); Mezey Katalin: A Vigilia beszélgetése W. S.-ral (Vigilia, 1983. 9. sz.); Radnóti Zsuzsa: Beszélgetés W. S.-ral (Életünk, 1983. 6. sz.); W. S. és Károlyi Amy élete képekben (vál. és írta Károly Amy, Moldován Domokos felvételeivel, Bp., 1984); Nádor Tamás: Portréinterjú W. S.-ral (Múzsák és mesterek, Bp., W. S.-ral és Károlyi Amyval beszélget Kabdebó Lóránt, Kortárs, 1986. 5. sz.); A hetvenöt éves W. S. köszöntése: Döbrentei Kornél, Beney Zsuzsa, Vasadi Péter, Szepesi Attila (Életünk, 1988. 6. sz.); Tüskés Tibor (Kritika, 1988. 6. sz.); Határ Győző: Emlékezzünk W. S.-ra (Kortárs, 1989. 6. sz.); Lator László: Vázlat W. S.-ról (Kortárs, 1989. 6. sz.); Tandori Dezső: W. S. mester (Nagyvilág, 1989. 4. sz.); Tüskés Tibor: Mozaik kockák W. S.-ról (Napjaink, 1989. 4. sz.); Török Tamás: Beírás W. S.-Emlékkönyvébe (Új Írás, 1989. 10. sz.); W. S. emlékére: Turi Gábor, Cseh Márta tanulmánya (Híd, 1990. 3. sz.); Magyar Orpheus. W. S. Emlékére (antológia, levelek, tanulmányok, kritikák, versek, összeáll., szerk., sajtó alá rendezte Domokos Mátyás, Bp., 1990); Balassa Péter: Nyolcvan éve született WS mester (Népszabadság, 1993. jún. 22.); Legenda W. S.-ról (Összeállította Albert Zsuzsa, Forrás, 1993. 6. sz.). – Szi. A Magyar Orpheus c. kötetben; Károlyi Amy: Zarándok (Vers, Élet és Irod., 1991. 31. sz.); Lator László bevezetője a Petőfi Irodalmi Múz. W.- kiállításának megnyitóján (Élet és Irod., 1993. 44. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek
ISNI
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 17242