Fedor Ágnes     ☰ Orosháza 1909.12.31   ☷ Budapest 1990.12.24   |   író, újságíró
637515
Wesselényi Miklósné (1014632 | - )
báró Wesselényi Miklósné (2774482 | - )
Fischer Eszter (2769630 | - )
Fischer Eszter Teréz (1014631 | - )
Fedor Ágnes (1014630 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

FEDOR ÁGNES[MIL,MIB8,MÉL4,ÚMIL,KMIK]M.: Négy gyerek meg egy oroszlán, ifj. r., elb., v., 1943; Sárga nárcisz. Egy marék vers. 1939-1945, v., 1945; Különös karnevál, r., 1947; Nincs mit felvennem!, illemtan [Radó Zsuzsával], 1947; Állatóvoda, mesekönyv, 1956; A primadonna feltámadása, r., 1957; Karola és kora, r., 1972; Három dáma rámában, kisr., 1980; Életveszélyes nagymamakép, r., 1985.Műford.: Cziffra György: Ágyúk és virágok [Herczeg Györggyel], 1983.(Orosháza, 1909. dec. 31.-Bp., 1990. dec. 24.): író, újságíró.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fedor Ágnes (Orosháza, 1909. dec. 31. – Bp., 1990. dec. 24.): író, újságíró, Wesselényi Miklós báró felesége. Gazdálkodó édesapja int.-ben francia apácáknál neveltette. Első férjétől, aki Orosházán bankig. volt, hamar elvált. 1928-ban francia nyelvtanítói oklevelet szerzett. 1934-ben a Pesti Napló munkatársa lett, itt ismerte meg Wesselényi Miklóst. Cikkei jelentek meg a Színhází Életben, a Délibábban, az Esti Kurírban. Újságírói pályája 1939-ben megszakadt a zsidótörvények miatt, de egy kötete, benne egy ifjúsági r., elb. és vers megjelent 1943-ban (Négy gyerek meg egy oroszlán). 1945-ben Zsolt Béla hetilapjánál, a Haladásnál folytatta az újságírást. Feleségül ment Wesselényi Miklóshoz, vele utazott Párizsba, mikor sajtóattasé lett. Innen küldött színes riportjait a Haladás közölte. Hazatérése után jelent meg önéletrajzi regénye, a Különös karnevál. 1949-től 1953-ig mint Wesselényi báró felesége volt nem kívánatos személy a lapoknál; gyermekszínjátékokat, bábosok részére mesejátékokat írt, csak 1954-ben jutott szerződéshez a Nők Lapjánál. 1957-től a Magyar Nemzet belső munkatársa volt nyugdíjba vonulásáig. 1962-ben Kovács Judittal közösen írt tv játéka, Menekülés a börtönbe, Cannes-ban az Eurovízió nagydíját nyerte el. Özvegy menyasszonyok c. novellájából Gertler Viktor rendezett filmet (1964). Élete utolsó éveiben keramikusként is tevékenykedett. – M. Sárga nárcisz. Egy marék vers. 1939-1945 (Bp., 1945); Különös karnevál (r. Bp., 1947); A primadonna feltámadása (r. Bp., 1957); Vidám jellemtan kezdőknek és haladóknak 12 leckében (Kovács Judittal és Osvát Katalinnal, Bp., 1958); Karola és kora (r., Bp., 1972); Három dáma rámában (kisr., Bp., 1980); Életveszélyes nagymamakép (r. Bp. 1985). – Irod. Hegedűs Géza: A jelenlevő F. Á. (Magy. Hírlap, 1980. jún. 22.); A. G.: F. Á. halálára (Mag. Nemzet, 1990. dec. 27.); Kovács Judit: F. Á. halálára (Magy. Nemzet, 1990. dec. 27.); M. G. P.: Ági (Népszabadság, 1990. dec. 27.).

könyvei
róla szóló könyvek
film
linkek
OSZK MEK
PIM
Amicus: 15891