Vizvári Mariska     ☰ Budapest 1877.05.27   ☷ Budapest 1954.01.09   |   színésznő, színművész, szakácskönyvíró
637595
Kürthy Györgyné (1014773 | - )
Kürthyné Vizváry Mariska (1014774 | - )
Tapolczai Dezsőné (1014777 | - )
Tapolczay Dezsőné (2769252 | - )
Viszkidenszky Mária (1014776 | - )
Viszkidenszky Mariska (1014778 | - )
Vízvári Mariska (1014780 | - )
Vizváry Mariska (1014779 | - )
Vízváry Mariska (1014775 | - )
Vizvári Mariska (1014772 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vizvári Mariska (Bp., 1877. máj. 27. – Bp., 1954. jan. 9.): színésznő. Szigeti József unokája, ~ Gyula és Szigeti Jolán lánya, Tapolczai Gyula anyja. A színiak. elvégzése után 1896-ban szerződtette a Nemzeti Színház, melynek 1928-ban örökös tagja lett. Első férje Tapolczai Dezső színész volt, második férje Kürthy György. Eleinte naivákat játszott, később zsörtölődő anyósokat, komikus öregasszonyokat. Tehetsége komikai jellemszerepekben bontakozott ki. Első nagy sikere 1912-ben a Pathelin mesterben (ismeretlen 15. sz.-i szerző) volt. Számos filmszerepet is játszott. – F. sz. Jessica, Nerissa (Shakespeare: A velencei kalmár); Sotenville-né (Molière: Dandin György); Márta (Goethe: Faust); Hackendorff kisasszony (Dumas: A nők barátja); Solnessné (Ibsen: Solness építőmester); Erzsébet (Szigeti József: Rang és mód); Szederváry Kamilla (Csíky: Proletárok); Török néni (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig); Zsani néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül). – I. f. Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935), Légy jó mindhalálig (1936), Péntek Rézi (1938), Bob herceg (1941); Beszterce ostroma (1948), Talpalatnyi föld (1948). – Irod. (B.): V. M. (Képes Krónika, 1928. jan. 29. sz.); Szentgyörgyi Elvira: V. M., színészősök nagyszerű unokája (Képes Krónika, 1937. 47 – 48. sz.); M-a: V. M. (Színház- és Filmművészet, 1954. 2. sz.); Cenner Mihály: Zsani néni (Film Színház Muzsika, 1966. febr. 11.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1877. máj. 27.–Bp., 1954. jan. 9.): színésznő. Régi színészdinasztia tagja. Már gyermekként többször színpadra lépett, majd a SzAk elvégzése után 1896-ban a Nemzeti Színház szerződtette, melynek haláláig tagja volt. 1928-ban örökös tagságot kapott. Pályáját érthetetlen mellőzöttség kísérte végig. Kezdetben naivákat játszott, nem sok sikerrel, majd tragikai képességét is kipróbálta, de igazi tehetsége a komikai szerepekben bontakozott ki. 1935-ben a Nemzeti Színházból nyugalomba vonult, és magánszínházakban lépett fel. 1935–37-ben a Belvárosi Színházban, 1938–40-ben a Pesti és a Vígszínházban, 1942-ben az Új Magyar Színházban, 1945-ben a Budai Színházban, 1946-ban a Belvárosi, a Fővárosi Operettszínházban, majd 1947-ben a Madách Színházban. Utoljára 1949-ben a Művész Színházban játszott. Több filmben is sikerrel szerepelt. F.Sz. Bérengere (Sardou: Odette); Vak lány (Sudermann: Rejtett boldogság); Kovács Margit (Zsíros I.: Fátum); Sotenville-né (Molière: Dandin György); Mártha (Goethe: Faust); Solnessné (Ibsen: Solness építőmester); Erzsébet (Szigeti J.: Rang és mód); Török néni (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Zsani néni (Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Vojnicka (Csehov: Ványa bácsi); Ernestine (Eisemann M.: Ő vagy Ő?). Drámája: Szalmaláng (1902).Vízváry Mariska; Viszkidenszky

könyvei
róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek