Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fenyő Aladár (Magyarkanizsa, 1891. júl. 11. – Bp., 1981. aug. 3.): színész. ~ Emil testvére, Mátrai-Betegh Béla apja. A Színművészeti Akad.-a 1912-ben nyert oklevelet, s pályáját Makón kezdte. Több vidéki társulatnak volt a tagja, 1916-ban a Vígszínház, 1929-ben a Fővárosi Operettszínház szerződtette, majd ismét a Vígszínháznál működött. 1945 után a Magy. Színészek Szabad Szakszervezetének volt a tisztviselője, azután a Madách Színházhoz szerződött, 1954-től a Jókai Színház tagja volt. Elegáns színpadi jelenség volt, nagy drámai szerepekre és jellemszerepekre egyaránt kiválóan alkalmas. 1912-től szerepelt filmekben, a legemlékezetesebb A kőszívű ember fiaiban nyújtott epizódalakítása volt (1964). – F. sz. Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Jágó (Shakespeare: Othello); Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár); Harpagon (Molière: A fösvény); Faun (Knoblauch: címszerep); Hübner (Szomory Dezső: Györgyike drága gyermek). – Irod. Meghalt F. A. színművész (Magy. Nemzet, 1981. aug. 4.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Fenyő Aladár; Fried(Magyarkanizsa, 1881. júl. 11.–Bp., 1981. aug. 3.): színész. A SzAk-t 1912-ben végezte el. 1912–1914 között Szabadkán, 1914–1916 között Székesfehérvárott játszott. 1916–1922 között a Víg, 1922–23-ban a Renaissance, 1923–1925 között ismét a Víg, 1927–1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Ezután nem volt állandó szerződése, több alkalmi előadáson is szerepelt. 1945-ben a Színészek Szabad Szakszervezetének tisztviselője volt. 1952–1954 között a Madách, 1954–56-ban a Petőfi, 1956-tól 1963-ig a Jókai, 1964-től a Thália Színházban lépett színpadra. Drámai hős, majd jellem- és epizódszerepeket alakított. F.Sz. Harpagon (Molière: A fösvény); Mercutio (Sh.: Hamlet); Jágó (Sh.: Othello).

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Garay Béla: Színészarcképek. Újvidék, Forum, 1971. 146 o., ill., ()
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002. 1135 [1] o. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999. 191 o., ()

• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• Tavaszi vihar (r.: Deésy Alfréd, 1917)
• Nővérek (r.: id. Uher Ödön, 1912)
• A halhatatlan asszony (r.: Békeffi László, 1917)