ABCD - Horváth Árpád

Horváth Árpád ☰ Dés 1899.11.25 ☷ Budapest 1944.12 | kritikus, rendező, színészpedagógus, színházigazgató, színházi rendező

637824

Horváth Árpád (1015166 | - )

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Horváth Árpád (Dés, 1899. nov. 25. – Bp., 1944 dec.): színházi rendező, kritikus. Tanulmányait a bp.-i egy. bölcsészeti karán végezte. Fiatalon kezdett foglalkozni rendezéselmélettel, 1922-ben Hevesi Sándor segítségével a Nemzeti Színházhoz került. 1929-ben külföldi tanulmányutat tett. 1933–35 között három jelentősebb tanulmányát közölte a Nyugat (Racine-ról, Hamlet nagymonológjáról, Az ember tragédiája új értelmezéséről). 1935-ben baloldali nézetei miatt nyugalmazta a Nemzeti Színház. 1936–39 között a debreceni Csokonai Színház ig.-főrendezője. Munkásakadémiát szervezett, művészi céljait a Debreceni Független Újságban és a Debreceni Színházban fejtette ki. A debreceni „népszínház” gondolata azonban 1939-ben megbukott. Ezután 1940–44 között a bp -i Vígszínház főrendezője és szerk.-je az Új Hang című kiadványsorozatnak (A tél költészete, versgyűjtemény, Bp., 1941; Álarc nélkül, színészvallomások, Bp., 1942). Lefordította Gorkij Éjjeli menedékhelyét. 1944 végén baloldalisága miatt a nyilasok elhurcolták és ismeretlen helyen kivégezték. – Főbb rendezései: Madách: Az ember tragédiája (1925); Molière: Szerelem mint orvostanár (kiemelkedő sikere volt a mű commedia dell'arte stílusú rendezésének, 1926); Ibsen: Peer Gynt (1931); Bornemisza Péter-Móricz Zsigmond: Magyar Elektra (1932); Kalidásza: Sakuntala (1933); Jerőme: Valaki járt itt (1936); Juhász Gyula: Don Kihót (1937); Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (1938); Ibsen: Vadkacsa (1937–39). – Filmet is rendezett: Estélyi ruha kötelező (1942, Cserépy Lászlóval). – Irod. Kellér Andor: Laci bácsi (Szivárvány, 1946. 20. sz.); Kutassy János: H. Á, mártírhalála (Alföld, 1962. 4. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Dés, 1899. nov. 29.–Bp., 1944. dec. ?): rendező, színházigazgató, kritikus, színészpedagógus. A bp.-i egyetem bölcsészettudományi karán végzett. Kezdetben a Független Szemlében jelentek meg színikritikái. 1922-ben Hevesi Sándor a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol 1935-ig rend.-ként dolgozott. 1930-ban Kolozsvárott volt vendégrend., 1934–1935-ben a Király Színház főrend.-je, 1935–1936-ban a Magyar Színház rend.-je volt. 1936-ban Debrecenben lett színházigazgató, de 1939-re csődbe jutott. 1940–1944 között a Vígszínházban rendezett. A SzAk-n 1929-től 1934-ig színpadi gyakorlatot és rendezést tanított. Az ellenállási mozgalomban való részvétele miatt a nyilasok kivégezték. Horváth Árpád mély és alapos elméleti felkészültséggel a színház hivatásának megújítása reményében végezte munkáját. Rendezéseiben a színjáték teljes logikai és lélektani kibontására törekedett. Ötletdús, látványos, klasszikus rendezései mellett jó érzékkel nyúlt a kényszerből vállalt könnyű műfajhoz is. A II. világháború utáni színházi élet újjászervezésének egyik vezetője, a Nemzeti Színház ig.-i székének várományosa volt. Horváth Árpád és felesége, Neményi Lili tiszteletére a pesterzsébeti múzeumban emlékszobát rendeztek be. F.R. Molière: A szerelem, mint orvos; Teleki L.: Kegyenc; Madách I.: Az ember tragédiája; Katona J.: Bánk bán; Pirandello: Játék vagy élet; Racine: Phaedra; Szophoklész: Antigoné; Zilahy L.: A szűz és a gödölye; Harsányi Zs.–Zágon I.: XIV. René; Jerome: Színház; Du Maurier: A Manderley ház asszonya; Shaw: Warrenné mestersége. Könyvei: Korszerűtlen jegyzetek a racine-i drámáról (1935), Szerep nélkül (szerk., 1943), Modernség és tradíció (1982).Horváth Árpád

könyvei

róla szóló könyvek

film

Beata és a gróf/ördög találkozása | Beata és az ördög | Soror Beata |☰ 1940 |☰ forgatókönyvíró, játékmester, művészeti tanácsadó
Estélyi ruha kötelező |☰ 1942 |☰ rendező

linkek

PIM

Amicus: 23629