keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Tóth Ede     ☰ Putnok 1844.10.04   ☷ Budapest 1876.02.26   |   drámaíró, író, költő, rendező, színész, színműíró, népszínműíró
637841
http://dka.oszk.hu/052000/052011/753_844_pix_Oldal_13_Kep_0001.jpg
Tóth Ede (1015196 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tóth Ede (Putnok, 1844. okt. 4. – Bp., 1876. febr. 26.): népszínműíró. Kereskedősegéd volt, majd Lantos néven vándorszínésznek állt. Nyomorgó életmódja megtámadta szervezetét, s már betegeskedett, amikor 1874-ben pályadíjat nyert A falu rossza c. színművével. Műve 1875-ben színpadon is nagy sikert aratott és új lendületet adott a népszínműirodalomnak. Tagja volt a Kisfaludy Társ.-nak (1876). Darabjai a költői nyelvezet s egy-egy valóságból ellesett epizódalak ábrázolása révén emelkednek az átlagos népszínművek fölé. – F. m. A falu rossza (Bp., 1875); A kintornás család (Népszínház, Bp., 186); A tolonc (Népszínház, 1878); Tóth Ede költeményei (Bp., 1881); Tóth Ede művei (I – III., Bp., 1894); Tóth Ede válogatott munkái (Várradi Antal kiadása, Bp., 1902). – Irod. Mikszáth Kálmán: A: költő utolsó karácsonya (Bp., 1876); Ember Ernő: A magyar népszínmű története T. E. fellépésétől a XIX. századvégig (Bp., 1934): Szabó Ede: Népszínműirodalmunk néhány kérdése (Irod. tört. 1954).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

M.A. 1865: Rozsnyó, Huszt; 1866: Putnok, Kápolna, Pest, Eger, Jászkisér; 1867: Nógrád megye; 1868: Miskolc, Sárospatak; 1870: Szatmár, Ungvár; 1871: Dunaföldvár, Vác, Szolnok, Szatmár; 1872: Nagyszalonta, Nyíregyháza (?), Győr; 1873: Pápa, Komárom, Losonc, Rozsnyó; 1874: Győr, Esztergom, István téri Színház.(Putnok, 1844. okt. 14.–Bp., 1876. febr. 26.): színész, színműíró. Sok nyomorgás után iskoláit abbahagyva 1864. febr.-ban Kisvárdán beállt Fehér Károly társ.-ába. Először színlaposztó volt, majd Lantos Ede néven kisebb szerepeket is játszott. 1864 telén Eperjesen Kétszery Józsefhez szerződött. Nélkülözve járta az országot kisebb társ.-okkal 1874-ig. Sebes beszéde, visszafogott arcjátéka, igénytelen alkata miatt nem jutott jó szerepekhez, így rendezőséggel, titkársággal kellett beérnie. Éveken át rendületlenül próbálkozott az írással is, de tehetségét addig nem fedezték fel, míg 1874-ben meg nem írta A falu rossza c. színművét, mellyel elnyerte a 100 arany értékű Nemzeti Színházi pályadíjat. Egy csapásra híressé vált. 1875-ben jelmeztári felügyelőnek szerződtették a Nemzeti Színházhoz. A sok nélkülözés azonban annyira megrongálta egészségét, hogy kifejlődött tüdőbaján már nem lehetett segíteni. Azonban rövid munkásságával is új lendületet tudott adni a népszínműnek. F.M. A kintornás család (1866); Schneider Fáni (1872); A tolonc (1876); A névtelen hősök (1880). – Ir. Szántó K.: T. E. (1886); Papp K.: T. E. élete és művei (Kolozsvár, 1894); Szepessy L.: T. E. népszínművei (1914); Szabó E.: Népszínmű-irodalmunk néhány kérdése (1954).Tóth Ede

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1876. febr. 26. meghalt Budapesten. Szülőházát Putnokon az ottani műkedvelő-társulat emléktáblával jelölte meg.1876: Magyarország és a Nagyvilág 10. sz. arczk., 56. sz. (Mikszáth K.), Ellenőr 57., Kelet Népe 59., Hon 47., 48., M. Polgár 50., 54., Erdély 9., 10., Otthon I. 282. l.1. A falu roszsza, eredeti népszínmű dalokkal és tánczczal 3 felv., zenéje Erkel Gyulától. Bpest, 1875. (Nemzeti Színház Könyvtára 72., M. Könyvesház IV. 5., M. Könyvtár 226. 1901.).2. A kintornás család, eredeti népszínmű dalokkal és táncczal 3 felv., zenéje Erkel Gyulától. U. ott, 1875. (Nemzeti Színház Könyvtára 88., M. Könyvesház VI. 1., 2., M. Könyvtár 349., 350. 1903).3. A toloncz. Eredeti népszínmű 3 felv., zenéje Erkel Gyulától. U. ott, 1878. (A Nemzeti színház Könyvtára 118., M. Könyvesház V. 6., 7., M. Könyvtár 146. 1902.).4. Névtelen hősök. Dalmű 4 felv. Zenéjét írta Erkel Ferencz. U. ott, 1880. (M. Könyvesház IX. 5. 6.).5. Tóth Ede költeményei. U. ott, 1881. (M. Könyvesház IX. 7., 8.).6. Tóth Ede művei. U. ott, év n. Három kötet. (I. A falu rossza. A toloncz. II. A kintornás család. A költő szerelme. Zrinyi Péter. III. A névtelen hősök. Költemények).7. Tóth Ede válogatott munkái. Bevezetéssel ellátta Váradi Antal, Garay Ákos rajzaival. Bpest, 1902. Szerző fénynyom. arczképével. (Életrajz. Színművek. Költemények. Önéletírás. Remekírók Képes Könyvtára).Alföld 1886. 298. sz.Aradi Közlöny 1887. 351. sz.A Színpad 1876. 5. sz., Moenich-Vutkovich, M. Irók Névtára. Pozsony, 565. l., Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. XI. 14. l., A Hon 47., 49. sz.Báttaszéky Emlékkönyve 1888. (T. és szülei).Borsodmegyei Lapok 1893. 9. sz. 1907. 102., 108. sz.Budapesti Hirlap 1886. 298. sz.Családi Kör 1875. 7. sz. arczk.Figyelő 1876. 10. sz.Figyelő (Aligner-Abafi-féle) IV. 1878. X., XIII., XVIII.Fővárosi Lapok 1876. 48. sz., 1878. 217., 218. sz., 1892. 360. sz.Győri Hirlap 1897. 3. sat. sz.Határőr, 1894. 48. sz.Hazánk 1901. 244. sz.Hazánk és a Külföld 1866. 21. sz. (Névaláírása.).Kákay Aranyos Nr. 3. Még újabb Feny- és Árnyképek, Bpest, 1878.Kéziratban maradtak színművei, melyeket részben a vidéki színpadokon előadtak, ú. m. Schneider Fáni, Kerekes András és szeretője Piros Panna, népszínmű tánczczal, zenéje Káldy Gyulától (előadták először Kassán 1875. febr. 6.); Bécsi krach, bohózat; Az önkéntes tűzoltók; Az oltár előtt.Kiszlingstein Könyvészete.Költeményeit többnyire a vidéki lapokba közölte; ismeretlen költeménye jelent meg a M. Polgárban (1877. 4. sz.); Naplójából töredéket közöltek: a Petőfi-Társaság Lapja (1877. Önéletiratából, Az én mestereim), az Esztergom és Vidéke (1881), Ország-Világ (1881), Zala (1883. 43. sz.), a Zemplén (1899. 42. sz. A biró előtt sat.); önéletrajzi adatait különösen Aigner-Abafi használta fel Figyelőjében; Színi beszéde színtársa Kétszeri Gyula fölött (Erdélyi Múzeum 1883); levelei: Lőcse, 1867. jún. 17. Osváth Dánielhez (Egyetértés 1881. 211., Színházi Közlöny 1882. 1. sz., Színészeti Közlöny (1882. 1. sz.); Szmrecsányi Mihályhoz, Bpest, 1875. jan. 28. (Pesti Hirlap 1879. 214. sz., Ellenőr 1879. 377.).Koszoru 1885.Losonczi Hiradó 1879. 32. sz.Magyarország Vármegyéi. Gömör vármegye. Bpest, 1903. 404. l. arczk.M. Könyvészet 1901–1903.M. Könyv-Szemle 1909. 240. l. és gyászjelentés.M. Népvilág 1880. 7. sz.Munkái:Nagy-Kunság 1879. 6–9. sz. (Milesz B.).Ország-Világ 1881. II.Pallas Nagy Lexikona XVI. 288. l. (Négyesy László).Pap Károly, T. E. élete és művei. Kolozsvár, 1894. (Ism. Irod. tört. Közlem.).Petőfi-Társaság Lapja 1877. II. 17., 25., 26. sz.,Petrik Könyvészete.Petrik, M. Könyvészet 1886–199.Rozsnyói Hiradó 1878. 10., 11. sz., 1882. 9. sz., 1901. 29., 30. sz.Szabadság 1877. 172–178. sz. (Mikor en kórista voltam).színész és színműíró, a Kisfaludy-Társaság belső tagjaszínész és színműíró, a Kisfaludy-Társaság belső tagja, szül. 1844. okt. 4. Putnokon (Gömörm.), hol atyja jómodó ref. vallású szabómester volt; 1855. atyja Iglóra vitte német szóra, hol a gymnasium első osztályát, a latin nyelv kivételével, mint reál-tanuló végezte, de gyenge bizonyítványt kapott; 1856–57. atyja a tót nyelv elsajátítása végett Jolsvára küldte azon elhatározással, hogy tovább nem taníttatja; midőn Jolsváról visszatért, Putnokon boltos-inas lett a Frank-féle vegyes-kereskedésben. Itt három évet töltött és felszabadulva, mint legény néhány hónapot. 1860-ban mint kereskedősegéd Pestre jött és Posner K. L. papirkereskedésében kapott alkalmazást. Posner egy 1877. nov. 26. levelében nagyon elismerőleg szólt róla. De mit ért mindez, mikor hivatása ellenkezett foglalkozásával. Szabad idejét szépművek olvasásával tölté, verseket írt és a színházat látogatta: 1862 nyarán elhagyta Pestet és Putnokra ment, kijelentvén szüleinek, hogy Sárospatakra akar menni tanulni; itt okt. mint magántanuló Finkei József vezetése mellett letette a II–IV. oszt. vizsgáját s így az V-be eresztették, melyet jó sikerrel végzett; 1863. fölvették a VI. osztályba s nagypénteken legatióba ment; egy barátjától megvette a gömöri Lenke, Keszi, Hubó, Kövecses, Recske és Szent-Király falvakat nyolcz pengő forintért. Rossz kiejtése miatt a keszi pap nem engedte prédikálni, Lenkén pedig egy öreg paraszt rászólt: «Ne siessen, egy szavát sem értjük.» 1863. nov. 3. tagja lett a sárospataki magyar irodalmi körnek, hol szorgalmasan verselgetett és szavalt; azonban ez év utolsó hetében súlyos betegség lepte meg és már legatióba se mehetett s így azon néhány forinttól is elesett, melyet ez jövedelmezni szokott. Édes anyja, kit annyira szeretett és ki utolsó támasza volt, 1862-ben meghalt. 1864. febr. 8. sok nyomorúság után elhagyta a kollegiumot azzal az elhatározással, hogy színész lesz. Kisvárdára gyalogolt, hol febr. 11. felvették és megkezdte színészi pályáját Lantos név alatt. Színlaposztó volt és kisebb szerepekben játszott a felső vármegyékben koborló színtársulatoknál; decz. a Rozsnyón működő Kétszeri József aránylag jobb társulatához jutott. Ekkor atyja mint országos csavargót hatóság útján be akarta soroztatni katonának és e bajtól csak nagy nehezen tudott megmenekülni. Éveken át küzdött és nyomorgott, még mint gyalogszínész egy-egy társulatot háromszor is elhagyva s innét hozzászegődve és bejárva a fél országot. Sokszor volt a kétségbeesés, a megsemmisülés szélén, éhenhalásnak, megfagyásnak kitéve; csak hivatásában való törhetetlen hite tartotta fenn. Sebes beszéde, kifejezéstelen arcza és igénytelen alakja miatt nem igen jutott jobb szerepekhez; később azonban leküzdötte a nyelvhibákat s meglehetős szerepkört foglalt el. 1865 télen Huszton nyáron Rozsnyón volt; 1866. Putnokon, Kápolnán (jan. febr.). Pesten (márcz.) Egerben és Jászkiséren; 1867-ben Nógrádban kóborolt mint beteges, rongyos vándorszínész. Helyzete időjártával javult: mint rendező vagy titkár nyert alkalmazást a társulatoknál s 1871. egybekelt Benedek Veron színészleánykával. 1873. atyja halála után haza kellett mennie s a család vagyoni ügyeinek rendezése végett hosszabb időt töltött Putnokon. Itt Teréz nénje házánál sokat dolgozott és itt fogalmazta a Falu rosszát is. Karácsony után újra megindult állást keresni. Ekkor vette hírét a Nemzeti színház igazgatóságától 1874. jan. 8. hirdetett népszínmű-pályázatnak. A Falu rossza cz. művét átdolgozva, aug. 16. benyujtotta és a száz arany pályadíjat szept. 30. elnyerte. Szigligeti gondoskodott róla, hogy Budapestre kerülhessen s a Nemzeti Színháznál 1875. ápr. jelmeztári felügyelőül alkalmazta, művét pedig 1875. jan. 15. előadatta. A Nemzeti színháznál 1875. pályázatán újra részt vett és műve, a Toloncz, nov. 20. 29 versenyző közt egyhangú ítélettel elnyerte a 100 arany pályadíjat. (Először a Népszínházban 1876. máj. 28). A Kisfaludy-társaság 1876. jan. 26. belső tagjává választotta. 1875 tavaszán átdolgozta a Kintornás család népszínművét, mely 1876. jan. 27-én került színre a Népszínházban. Ennek előadását még látta a költő, de az 1876. máj. 28. színre került Toloncz nagyszerű fogadását már nem érte meg. Mikor ugyanis már Budapestre került, anyjától öröklött baja, a tüdővész, a sok átélt nyomor következtében erősen megtámadta szervezetét és minden gyógyítás, fürdőzés daczára 1876. febr. 26. meghalt Budapesten. Szülőházát Putnokon az ottani műkedvelő-társulat emléktáblával jelölte meg.Szini Világ 1877. 13., 14., 18., 19. sz., Pesti Napló 1876. 49. sz.szül. 1844. okt. 4. Putnokon (Gömörm.),Temesi Lapok 1878. 87. sz.Tiszafüred és Vidéke 1892. 26., 27. sz.Tóth EdeVasárnapi Ujság 1875. 52. sz. arczk. (Törs K.), 1876. 10. sz.Zala 1883. 43. sz.

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
ISNI
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 15612