História TT

A Színművészeti Akadémián 1931-ben végzett, pályáját vidéki társulatokban kezdte. Miskolcra, majd Horváth Árpád debreceni társulatához, később Pécsre, aztán ismét Miskolcra szerződött. 1945 után a Nemzeti (1945–1949 között, 1960-tól 1965-ig), majd a Madách Színház (1949–1953 és 1955–1960 között) tagja volt. A Magyar Néphadsereg Színházának (1953–1955), később a Madách Színháznak (1957–1959) igazgatója. Ezen kívül 1949–1954 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán színészmesterség és a beszédművészet tanára. A Magyar Függetlenségi Népfront budapesti listáján 1953. május 17-én országgyűlési képviselővé választották.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Ladányi Ferenc (Debrecen, 1909. dec. 3. – Bp., 1965. márc. 10.): színész, színigazgató, Kossuth-díjas (1952), kiváló művész (1955). Színiak.-i tanulmányainak befejezése után (1931) Miskolcra, majd Horváth Árpád debreceni társulatához, később Pécsre, azután ismét Miskolcra szerződött. 1936-ban a Belvárosi Színházban, 1938 – 41 között Beleznai Unger István vándortársulatával a dunántúli városokban, 1942 – 44 között Szegeden játszott. 1945 után a Nemzeti Színház tagja, majd a Magyar Néphadsereg Színházának (1953 – 55). később a Madách Színháznak (1958 – 60) ig.-ja. Élete utolsó éveiben ismét a Nemzeti Színház társulatában játszott. 1953 – 58-ban ogy.-i képviselő volt. Kitűnő beszédtechnikájú, szerepeit gondos munkával megformáló, széles szerepkört reprezentáló színész, aki sokat tett a szocialista színházkultúra megteremtéséért. 1945-től számos filmszerepet alakított. – F. sz. Teodoro (Vega: A kertész kutyája); Voropajev (Pavlenko: Boldogság); Romeo (Shakespeare: Romeo és Julia); Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom); Agárdi Péter (Heltai: Néma levente); címszerep (Ibsen: Peer Gynt); Ceorge (Steinbeck: Egerek és emberek). – I. f. Tanítónő (1945). Forró mezők (1948), Egy asszony elindul (1949), Dalolva szép az élet (1950), Különös ismertetőjel (1955), Ünnepi vacsora (1956), Két vallomás (1957), Tegnap (1959) Pár lépés a határ (1959), A 39-es dandár (1959) Virrad (1960), Arc nélküli város (1960), Nappali sötétség (1963), Karambol (1963). – Irod. Gyárfás Miklós: L. F. (Film Színház Muzsika, 1966. 13. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Debrecen, 1909. dec. 10.–Bp., 1965. márc. 10.): színész. A SzAk elvégzése után 1931-ben vidéken kezdte a pályát. 1936-ban a Belvárosi Színház tagja volt. 1942–44-ben Miskolcon, Debrecenben, Szegeden játszott. 1945–1949 között a Nemzeti, 1949–1960 között a Madách, 1960-tól ismét a Nemzeti Színházban játszott. 1953–55-ben A Magyar Néphadsereg Színháza, 1957–59-ben a Madách Színház igazgatója volt. Hosszas betegsége miatt élete utolsó éveiben már nem tudott színházban játszani, de a rádióban még sokat szerepelt. Kitűnő versmondó volt. A drámairodalom kiváló szerepeit alakította, tragikus hősöket, romantikus, nyughatatlan jellemeket. Kellemes orgánuma, jó beszédtechnikája különösen a verses darabokban érvényesült. Lendületes játékstílus, finom humor, mély emberszeretet jellemezte művészetét. Pályájának kiemelkedő alakítása Ibsen Peer Gynt c. drámájának címszerepe volt. Kossuth-díjas (1952), érdemes (1956) és kiváló művész (1955). F.Sz. Liliomfi (Szigligeti E.); Rómeó (Sh.: Rómeó és Júlia); Ádám (Madách I.: Az ember tragédiája); Lysander, Zuboly (Sh.: Szentivánéji álom); Teodoro (Lope de Vega: A kertész kutyája); George (Steinbeck: Egerek és emberek); Peer Gynt (Ibsen); Agárdi Péter (Heltai J.: A néma levente); Petur (Katona J.: Bánk bán).Ladányi Ferenc

• Gyarmat a föld alatt, 1992, 1951
• Vörösmarty Mihály, 1997
• Őszikék és más költemények, 2000
• Dalolva szép az élet,
• Egy asszony elindul,
• Forró mezők,
• Tűz,

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A katonák és a tömeg | Becsület | Szélvihar | Tegnap (r.: Keleti Márton, 1959)    
• Virrad (r.: Keleti Márton, 1960)
• Sóbálvány (r.: Várkonyi Zoltán, 1958)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Ünnepi vacsora (r.: Révész György, 1956)
• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• Forró mezők (r.: Apáthi Imre, 1948)
• Homokviharban | Megszállottak (r.: Makk Károly, 1961)
• Az arcnélküli város (r.: Fejér Tamás, 1960)
• Két vallomás (r.: Keleti Márton, 1957)
• Karambol (r.: Máriássy Félix, 1964)
• Nappali sötétség (r.: Fábri Zoltán, 1963)
• Tűz (r.: Apáthi Imre, 1948)
• Egy asszony elindul (r.: Jenei Imre, 1948)
• A harminckilences dandár (r.: Makk Károly, 1959)
• Pár lépés a határ (r.: Keleti Márton, 1959)
• A rajtaütés | Gyarmat a föld alatt | Kampf um Öl | Kolonie pod zemí (r.: Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat rendezői és dramaturgiai munkaközössége, 1951)
• Dalolva szép az élet | Örömóda a gyárról (r.: Keleti Márton, 1950)
• A harangok Rómába mentek (r.: Jancsó Miklós, 1958)