Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Székely Mihály (Jászberény, 1901. máj. 8. – Bp., 1963. márc. 22.): énekművész (basszus), Kossuth-díjas (1949, 1955), kiváló művész (1950). Énekelni magánúton tanult László Gézánál. 22 éves korában lett az Operaház tagja, és az is maradt haláláig. Már a harmincas években nemzetközi elismerést szerzett magának, énekelt Bécsben és Olaszo.-ban. A világháború után az USA-ban aratott sikert, 1946 – 50 között minden évadban fellépett a New York-i Metropolitanben. 1948 – 58 között három alkalommal járt az SZU-ban, bejárta szinte egész Európát. 1956-ban a holland fesztiválon egyik legnagyobb alakítását, Bartók Kékszakállú hercegét énekelte. Ugyanebben a szerepben mutatkozott be még Brüsszelben, Párizsban (1957) és a londoni Royal Festival Hallban (1962). 1957 – 61 között évről évre szerepelt a glyndebourne-i fesztiválon, főképpen Mozart-operákban. Korunk egyik legnagyobb m. énekese volt, aki nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalt el. Számos, nagyon emberien és sokszínűen megformált alakítása közül kiemelkednek a Mozart-operák basszusszerepei, melyeknek finom zeneiségét nemes orgánuma és gazdag színskálája révén mindig hitelesen és művészien tudta tolmácsolni, valamint Bartók Kékszakállú hercege, amely szinte eggyé olvadt nevével. Emlékezetére 1964-ben Székely Mihály-emlékérmet létesítettek. – F. sz. Ozmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Leparello (Mozart: Don Juan); Sarastro (Mozart: Varázsfuvola); Fülöp király (Verdi: Don Carlos); Borisz (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Ochs báró (Richard Strauss: A rózsalovag). – Irod. Albert István: Sz. M. (Muzsika, 1961. 6. sz.); Breuer János: Sz. M. 40 éves operai jubileuma (Muzsika, 1962. 3. sz.); Szenthegyi István Búcsú Sz. M.-tól (Muzsika, 1963. 5. sz.); Á. B.: Emlékezés egy nagy énekesre (Élet és Irod. 1963. 13. sz.); Balassa Imre: Az operaszínpad klasszikusa. Sz. M. (Film Színház Muzsika, 1966. 20. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Jászberény, 1901. máj. 8.–Bp., 1963. márc. 5.): énekes (basszus). Énektanulmányait magánúton végezte László Géza irányításával. 1923-ban mutatkozott be a Városi Színházban a Remete (Weber: A bűvös vadász) szerepében. Még ugyanabban az évben szerződtette az Operaház, amelynek 1963-ig, haláláig magánénekese volt. 1946–1950 között állandó vendégként fellépett a New York-i Metropolitan Operában és a Glyndebourne-i Ünnepi Játékokon. Kimagasló sikerrel szerepelt számos európai operaszínpadon (Anglia, Szovjetunió). 1946-tól az Operaház örökös tagja volt. Hangjának különleges mélysége, zengő tónusa, valamint kimagasló színészi képességei a 20. sz. legjelentősebb basszistáinak sorába emelték. Az operairodalom csaknem valamennyi fontos basszusszerepét énekelte. Elsősorban Mozart, Verdi, Wagner, R. Strauss operáinak főszerepeiben aratott sikereket, de emlékezetes alakítást nyújtott a Borisz Godunov (Muszorgszkij) és A kékszakállú herceg vára (Bartók B.) címszerepeiben is. Kossuth-díjas (1950, 1955), kiváló művész (1950). F.Sz. Sarastro (Mozart: A varázsfuvola); Basilio (Rossini: A sezvillai borbély); Brogni bíboros (Halévy: A zsidónő); Ozmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Leporello (Mozart: Don Giovanni); II. Fülöp (Verdi: Don Carlos); Ochs báró (R. Strauss: A rózsalovag). – Ir. Breuer J.: Sz. M. 40 éves operai jubileuma (Muzsika, 1962/3.); Balassa I.: Az operaszínpad klasszikusa, Sz. M. (Film, Színház, Muzsika, 1966/20.).Székely Mihály

• Ex libris Dobos István, [19]72
• A kékszakállú herceg vára, 1991
• Mihály Székely, 1996
• Alexander Svéd, 2005
• A Díva, 2008 [2014]
• Opera 125, 2009
• Faust, s.a.
• Bartók, Bartók-Országh, Liszt-Bülow,
• CD 1.,
• CD 1.,
• ,

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Díszelőadás (r.: Keleti Márton, 1955)
• 120 éves a Bánk bán (r.: Apáthi Imre, 1953)
• Erkel (r.: Keleti Márton, 1952)