ABCD - Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály ☰ Pusztanyék 1800.12.01 ☷ 1855.11.19 | akadémikus, drámaíró, férfi, író, költő, kritikus, lapszerkesztő, műfordító, nyelvész, szakíró, újságíró, országgyűlési képviselő

638409

http://dka.oszk.hu/042800/042836/1900bb_Page_409_a.jpg

http://dka.oszk.hu/031600/031618/vende2_15_a.jpg

http://dka.oszk.hu/031600/031619/vende2_15_b.jpg

http://dka.oszk.hu/031600/031620/vende2_15_c.jpg

http://dka.oszk.hu/028400/028446/1900_48_Vorosmarty.jpg

http://dka.oszk.hu/044100/044194/1855_pix_Oldal_15_Kep_0001.jpg

http://dka.oszk.hu/028400/028445/1900_48_Vorosmartyne.jpg

http://dka.oszk.hu/042800/042814/1900bb_Page_400_g.jpg

http://dka.oszk.hu/042800/042805/1900bb_Page_399_a.jpg

http://dka.oszk.hu/042700/042798/1900bb_Page_397_c.jpg

http://keptar.oszk.hu/042700/042797/1900bb_Page_397_b.jpg

http://dka.oszk.hu/042700/042796/1900bb_Page_397_a.jpg

http://dka.oszk.hu/005500/005596/12cf.jpg

http://dka.oszk.hu/042700/042795/1900bb_Page_396_a.jpg

http://dka.oszk.hu/039900/039902/1899_Oldal_096_b.jpg

http://dka.oszk.hu/056800/056826/nov3_02.jpg

http://dka.oszk.hu/056800/056882/nov5_26.jpg

http://dka.oszk.hu/039300/039375/1898_Oldal_367_f.jpg

http://dka.oszk.hu/013200/013209/magyarkzgazdas_0771_f.jpg

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1830.11.17 - 1855.11.19

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. dec. 1. – Pest, 1855. nov. 19.): epikus, lírikus és drámaíró, a legnagyobb magyar romantikus költő, az MTA r. tagja (1830). Apja gazdatiszt. 1811-től Székesfehérváron, 1816- tól Pesten járt gimn.-ba, 1817-ben, mikor apja halála után a kilencgyermekes család súlyos helyzetbe került, nevelőséget vállalt a Perczel családnál Pesten és a Tolna vm.-i Börzsönyben. Közben beiratkozott a jog-. ra, ügyvédi oklevelet szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. Beleszeretett tanítványai testvérébe, Perczel Etelkába, és költészetének 1844-ig ez az érzés egyik ihletője. Gyermekkorától verselt, első költeményei 1823-ban jelentek meg, 1825-ben, mikor a honfoglalásról szóló eposza, a Zalán futása megjelent, neve az egész országban ismertté vált. 1826-tól csak az irodalomnak élt; egymás után írta kisebb eposzait (Cserhalom, 1825; Tündérvölgy, 1826; Délsziget, 1826; Két szomszédvár, 1833) és lírai költeményeit. Ezekkel a mai m. költői nyelv megteremtője. Stílusa tele van a legköltőibb képekkel, hasonlatokkal, mindig újszerű, s ezért még a Nyugat nemzedéke is mesterének vallja. 1827-ben megjelent Salamon király c. tragédiája, 1831-ben legbájosabb mesejátékunk, a Csongor és Tünde. 1827 – 32-ben a Tudományos Gyűjteményt s ennek melléklapját, a Koszorút szerk. Egymás után nyerte a különböző akadémiai jutalmakat (1833. 1838. 1841). Az MTA megbízásából szerk. A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályait (1832). 1936-ban a Kisfaludy Társ, egyik alapítója. Toldyval és Bajzával az Auróra-kör vezetője, hármasban adták ki az Athenaeumot (1837 – 43) és a Figyelmezőt (1837 – 40). 1833 után számos kisebb epikai mű, lírai versek – köztük a második nemzeti himnusszá vált Szózat (1837) –, romantikus tragédiák (Vérnász, 1833; Marót bán, 1838; Áldozat, 1839; Cillei és a Hunyadiak, 1844) kerültek ki tolla alól. A Nemzeti Színházát az ő alkalmi darabjával, Árpád ébredésével nyitották meg (1837). Az 1838-as pesti árvíznek két költeményben állít emléket (Pest, mártius 13. 1838; Árvízi hajós). Már a nemzet ünnepelt költője, de műveinek jövedelméből még mindig szűkösen élt. Amikor 1840-ben Újabb munkáinak négy kötetét kiadta, alig húsz példány kelt el belőle. 1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát, hozzá írta A merengőhöz c. versét. Egy fia, két leánya született, Ilona leánya Széll Kálmán felesége lett. 1843 urán csak kisebb költeményeket írt. Bölcseleti tárgyú költeményei közül sok az egész emberiség érzelem- és gondolatvilágát fejezi ki (Guttenberg albuma, 1840, Gondolatok a könyvtárban, 1845); mások pedig a haza sorsával foglalkoznak (Liszt Ferenchez, 1841, Jóslat, 1847, stb). Az Országháza c. versében a kirekesztettek, a jogtalanok nyomorát, a lázadó nép keserű szavát szólaltatja meg. Politikai cikkeket is írt, Dramaturgiai töredékeiben és színi bírálataiban a dráma elméleti és műfaji kérdéseivel foglalkozott. 1848-ban képviselő. Mint Kossuth feltétlen híve Debrecenbe is követte a kormányt. Világos után bujdosott, 1850-ben kegyelmet kapott. Ekkor Baracskára, majd Kápolnásnyékre költözött. Állandóan búskomor, Shakespeare-fordításán (Lear király, 1850) kívül alig dolgozott. Csak 1854-ben ébredt fel benne újra a nagy költő, ekkor vetette papírra A vén cigányt, a legmélyebb m. rapszódiát, amelyben az egyéni és nemzeti fájdalom, valamint az emberiség sorsa fölötti aggodalom apokaliptikus víziókban és prófétai látomásokban ötvöződik össze. 1855-ben betegsége miatt Pestre utazott, itt agyszélhűdés érte és két nap múlva meghalt. Árváinak gyámja Deák Ferenc volt, aki neveltetésükre százezer forintot gyűjtött. – M. Minden munkái (I – III., Pest 1833); Minden munkái (Kiadták Bajza József, Toldy Ferenc, I – X., Pest, 1845 – 48); Összes munkái (rendezte Gyulai Pál, I – XII., Pest, 1864); Összes munkái (rendezte Gyulai Pál, I – X. Bp., 1884 – 85); Kiadatlan költeményei (bevezette Brisits Frigyes, Bp., 1926); Összes versei (I – II., Bp., 1955); Összes Művei (kritikai kiadás, sajtó alá rendezte Horváth Károly és Tóth Dezső, I – VI., VIII., XI., XVII -XVIII., 1960 – 64-ig); Összes versei (Bp., 1961). – Irod. Gyulai Pál: V. életrajza (Pest, 1866); Czapáry Lajos: V. emlékkönyv (Székesfehérvár, 1900); Brisits Frigyes: Az MTA V.-kéziratainak jegyzéke (Bp., 1928); Riedl Frigyes: V. M. élete és művei (Bp., 1937); Babits Mihály: Az ifjú V., A férfi V. (Irás és olvasás, Bp., 1938); Horváth Márton: A nemzeti öntudat ébresztője (Társadalmi Szle, 1950); Lukácsy Sándor – Balassa László: V. M. (Bp., 1955); Tóth Dezső: V. M. (Bp., 1957): V. emlékmúzeum Kápolnásnyéken (Székesfehérvár, 1960); Waldapfel József: V. halálának centenáriumán (Szocialista kultúra és irodalmi örökség, Bp., 1961); Tanulmányok V. M.-ról, szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László (Székesfehérvár, 1975). – Szi. Petőfi Sándor: V.-hoz; Sárosi Gyula: V.-hoz; Tompa Mihály: V: hoz; Sajó Sándor: V.; Erdélyi Sándor: V.-hoz; Juhász Gyula: V.; Fodor József: V. 1850-ben; Rába György: V.; Simon István: V. estéje (versek).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Pusztanyék, 1800. dec. 1.–Pest, 1855. nov. 19.): drámaíró, költő, kritikus, szakíró. 1819-től kísérletezett a drámaírással; törekvései a romantikus dráma művelésére irányultak, hogy eredeti m. műsort teremtsen. Legjelentősebb műve a Csongor és Tünde c. drámai költemény (1831, ősbem.: Nemzeti Színház, 1879). Elméleti töredékek c. tanulmánya (1837) a m. romantika átfogó dramaturgiája. A Magyar Tudós Társaság és a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja volt, részt vett a lefordítandó drámák kiválasztásában. Lefordította Shakespeare-től (több töredék mellett) a Julius Caesart (1839) és a Lear királyt (1854). Kritikusként 1837–1843 között az Athenaeum számára írt bírálatokat. – Ir. Horváth J.: V. M. drámái (1969); Kerényi F.: V. M. és a játékszín gyakorlati kérdései »Ragyognak tettei«...” (Székesfehérvár, 1975, és a kritikai kiadás köteteinek jegyzetei).Vörösmarty Mihály

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Marót bán. Szomj. 5 felv. Buda, 1838. (100 aranynyal jutalmazta az Akadémia. Németre ford. Ring Mihály. Pest, 1872. Előadták a pesti Nemzeti Színházban először 1838. máj. 19.)11. Vörösmarty Mihály újabb munkái. Buda, 1840. Négy kötet. (I. Versek. 200 aranynyal jutalmazta 1841-ben az Akadémia. II. Beszélyek és regék. III. Színművek: Julius Caesar; először adták a pesti Nemzeti Szinházban 1842. febr. 26., Árpád ébredése, Kincskeresők, szomj. 4 felv.; először adták 1834. szept. 16. Budán; IV. Színművek: Az áldozat, színj. 5 felv., zenéje Thern Károlytól; először adták Pesten a Nemzeti Színházban 1841. ápr. 26., A fátyol titkai, vígj. 5 felv.; először adták Pesten a Nemzeti Színházban 1844. máj. 7.)12. Fóti dal. Zenéje Fáy Andrástól; kiadó Garay János. Pest, 1842. (Zenemelléklet a Regélő Pesti Divatlap 104. sz.-hoz.)13. Czillei és a Hunyadiak. Történeti dráma 5 felv. Pest, 1845. (Előadatott először Pesten a Nemzeti Színházban 1844. jún. 18., 2-szor aug. 28.)14. Vörösmarty Mihály minden munkái. Kiadták barátai: Bajza József és Schedel Ferencz. Pest, 1845–47. Tíz kötet. (Nemzeti Könyvtár. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Összes kiadás egy kötetben. Pest, 1847.).15. Három rege. B. E. ifjú grófnőnek ajánlja 1845-ben. Pest, 1851.16. Lear király. Ford. Pest, 1856. és 1865. (Shakespeare összes színművei 5.)17. Gedichte. Aus dem Ungarischen in eigenen und fremden metrischen Uebersetzungen, herausgegeben von K. M. Kertbeny. Pest, 1857.18. Szózat. Német, franczia, tót és szerb fordításokkal. Az 1869. év emlékeül ajánlva a Vasárnapi Ujság olvasóinak. Pest, 1860. Magyar, német, franczia és olasz nyelven. Pest, 1861. Török nyelven. Ford. Vámbéry Ármin. Pest, 1861. Görögül. Ford. Télfy Iván: Pest, 1862. Két kiadás. Magyarul és francziául. Ford. Charles Corand. Pest, 1867. Magyarul és olaszul. Ford. Cipriani Iván. Pola, év n.19. Minden munkái. Rendezte s jegyzetekkel ellátta Gyulai Pál. V. arczk. és életrajzával. Pest, 1861–64. 12 kötet.1. Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben. Pest, 1825. (a Marczibányi-féle nagyjutalomban részesült. Ism. Hazai és Külföldi Tudosítások 1825. II. 10. sz., Szabadkai főgymn. Értesítője 1885. Újabb kiadásai 12 képpel. Bpest, 1886. Bpest, 1903. Olcsó Könyvtár 1300–1304.; többi kiadásai versgyűjteményeiben; 12. kiadás bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Erdélyi Pál, Bpest, 1904. Jeles Írók Iskolai Tára LXXVI. Bpest, 1906. Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához 17. Németre ford. Kosztka György Bevezetéssel. Halle a. d. S. 1900. Olaszul: ford. Silvio Gigante. Fiume, 1911.).20. Julius Caesar. Ford. Pest, 1864. (Shakespeare minden munkái. 2. k. Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta Névy László. 3. kiadás. Bpest, 1898. Jeles Irók Iskolai Tára XII. Bpest, 1908. M. Könyvtár 519.)21. Költeményei. Kiadja Gyulai Pál. Pest, 1865. Négy kötet.22. Szép Ilonka. Orlay Soma 8 fényképrajzával. Pest, év n. (Zsebkiadás. Pest, 1867., Bpest, 1901. arczk. és fénynyom. rajzokkal.)23. Kisebb költeményei. Teljes kiadás. Pest, 1870. (M. Nemzet Családi Könyvtárában. Bpest, 1874.)24. Minden munkái. Uj jutányos kiadás. Pest, 1871. Hat kötet. (M. Nemzet Családi Könyvtára.)25. Ausgewählte Gedichte. Deutsch von Paul Hoffmann. Wien. 1885. Bpest, 1886. és Wien, Pest, Leipzig, 1895. arczk. (Ism. Budapesti Szemle 81. k.)26. Sírva vígad a magyar. Bordalok. Bpest, év n. (Historiák 48.)27. Tréfás versek. Bpest, év n. (Historiák 78.)28. Az áldozat, szomorújáték 5 felv. Bpest, 1895. (Olcsó Könyvtár 358.)29. Epikai költeményei. Rendezte Gyulai Pál. Bpest, 1889. Két kötet.2. Salamon király. Szomorújáték 5 felv. Pest, 1827.30. Összes művei. Sajtó alá rendezte Gyulai Pál. Bpest, 1884. Hat kötet.31. Összes munkái. Népszerű kiadás. Sajtó alá rendezte Gyulai Pál. Bpest, 1895. Két kötet.32. Eger. Három énekben. Bpest, 1895. (Olcsó Könyvtár 359.)33. A kecskebőr, vagy a megcsúfolt kincskeresők, 6 képpel. Bpest (1898. Jó Könyvek 59.).34. Cserhalom. Egy énekben. Bpest, 1899. (Olcsó Könyvtár 1138. Magyarázta Pintér Kálmán. Bpest, 1900. Jeles Irók Iskolai Tára XLVII. Németül: Ford. Pachler Faust. Wien, 1878.)35. Összes munkái. Teljes kiadás. Rendezte és jegyzetekkel kísérte Gyulai Pál. Bpest, 1886. Nyolcz kötet. A költő arczk. és életrajzával. Megjelent 57 füzetben is.36. Két szomszédvár. Regényes költői elbeszélés négy énekben. Magyarázta Vozáry Gyula. Bpest, 1887. (Jeles Irók Iskolai Tára XXIX., 2. jav. kiadás. Bpest, 1900. 4. kiadás. Bpest, 1908. Ism. Egyet. Philologiai Közlöny 1888. Válaszszal és viszonválaszszal és Tanáregylet Közlönye.)37. Beszélyei és regéi. Bpest, 1901. (Olcsó Könyvtár 1198–1200.)38. Ausgewählte Gedichte. Uebertragen von Peter Jekel. Sopron és Leipzig, 1901. (Bartók Lajos előszavával.)39. V. M. munkái. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Gyulai Pál. Bpest, 1902. Hat kötet. (Magyar Remekírók 22–27.)3. Ezer egy éjszaka. Arab regék. Ford. V... M... Pest, 1829–33. I–XI. füzetét. (Újabb kiadásai neve alatt és «Arab regék» cz. Pest, 1866. Két kötet és Galland, Habicht. Vörösmarty M. és többek kiadása után rendezte Nádor Gyula. Képekkel díszített első teljes magyar kiadás. Bpest (1884–85). Négy kötetben.40. Kont Ignácz. Un poete Hongrois Michael Vörösmarty. Páris, 1903. (V. életét, époszait, költeményeit és színműveit mutatta be.)41. Válogatott költeményei. Az ifjúság számára összeválogatta Gaál Mózes. V. M. életrajzával és arczk. Bpest; 1904. (Kis Könyvtár 67., 68.).42. Lyrai és vegyes költeményei 1821–1855. Bpest, 1905. (Olcsó Könyvtár 1405–1407.)43. Válogatott versei. Beőthy Zsolt bevezetésével. Bpest, 1906.44. V. M. munkái. Bevezetéssel ellátta Gyulai Pál. Magyar művészek képeivel. Bpest, 1906. Három kötet. (Ugyanaz: Remekírók Képes Könyvtára.)45. V. M. összes költeményei. Költemények. Költői elbeszélések. Drámák. Pályalombok. Shakespeare-fordítások. Sajtó alá rendezte és életrajzzal ellátta Erdei Zalán. Bpest, 1907. Színes képekkel.4. A bujdosók. Székesfehérvár, 1830.5. Csongor és Tünde, szomorújáték 5 felv. Székesfehérvár, 1831. Zenéje Erkel Gyulától. (Előadták Pesten 1879. decz. 1. Ism. Beőthy Zsolt, Színműírók, 211. l.; színre alkalmazta Paulay Ede, zenéjét szerzene Allaga Géza és Erkel Gyula. Bpest, 1881. a máj. 20. díszelőadás alkalmából. Ism. a lugosi főgymn. Értesítője 1885., Erdélyi Hiradó 1888. 285. sz. Bpest, 1894. Magyarázta Torkos László. Jeles Írók Iskolai Tára XLVI. Ism. Philologiai Közlöny. 2. jav. kiadás. Székesfehérvár, 1910. és 1903. Pesti Napló-Albumban. Németül. ford. Gärtner Henrik. Strassburg, 1904. Ism. Vasárnapi Ujság 11. sz.)6. Kurzgefasste ungarische Sprachlehre für Deutsche, nebst einer Auswahl deutsch-ungarischer Uebungsstücke. Aus der ungarischen Handschrift des M. Vörösmarty. Pest, 1832.7. Vörösmarty Mihály munkái. Pest, 1833. Három kötet. (I. Versei. II. Zalán futása. III. Kisebb hőskölteményei. 12 aczélmetszet. Az I. és III. a Marczibányi-féle nagyjutalom felét kapta.)8. Vérnász, szomj. 5 felv. Buda, 1834. (A m. tudom. Akadémia által 100 aranynyal jutalmazott pályamű. Eredeti Játékszín I. Ism. Honművész 92. sz., 1836. 69. sz. Először adták a budai játékszínben 1834. nov. 8., 2-szor aug. 23. és 1836. aug. 23., Kassán 1835. máj. 9., Nagyváradon júl. 18., Debreczenben aug. 8. és nov. 10. 2. kiadás. Buda, 1837.)9. Árpád ébredése. Előjáték a pesti magyar színház megnyitásának ünnepére. Pest, 1837. (Előadatott aug. 22., 27. és nov. 23. Ism. Honművész 1837. 69. sz.)Álnevei: Kalóz (Életképek 1844. II. 442.); Csaba, Holló és Vágotai Kálmán.Arczképei: Olajfestés Barabás Miklóstól a M. tudom. Akadémia képes termében; a székesfejérvári Vörösmarty-körben, festette Vastagh György, mely 1900. nov. 25. lepleztetett le; aczélmetszés, Barabás rajza után metszette Preisel 1844.; szintén Barabás rajza után metszette Axmann József névaláírásával 1857.; kőnyomat, Barabás rajza, nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben 1856. (Arczkép-Album. Pest, II. 1856.)Corvina 1878–1912.Czapáry László, Vörösmarty édes anyja. Sz.-fehérvár, 1903 sat.Egyetemes Philol. Közlöny 1877–1877. Ebben: Hellebrant Repertóriuma 1885–1912.Emlékszobra érczből készítette báró Vay, öntötte Fernkorn, Bécsben, 1866. máj. 6. lepleztetett le Székesfejérvárt; a czisztercziek székesfejérvári rendházán 1900. decz. 1. lepleztetett le és Szigetvárt, «hol V. 1821 őszén régi dicsőségünk helyén járt», emléktáblát lepleztek le 1905. jún. 11.Figyelő 1876–1889. jún. I–XXVII. (Ebben havonként. Szinnyei Irodalomtörténeti Repertoriuma.)Gyulai Pál, Vörösmarty életrajza. Pest, 1866.Irodalomtörténeti Közlemények 1891–1912.Kiszlingstein Könyvészete.Levelei Kazinczy Ferenczhez, Pest, 1824. febr. 18. és márcz. 25. (Kazinczy Ferencz Levelezése XIX.); Peőcz Károlyhoz, Pest 1824. aug. 14. (Budapesti Hirlap 1901. 332. sz.); 1825. febr. 13. (Pesti Napló 1893. 187. sz.); Csajághy Károlyhoz, Szent-Iván, 1853. máj. 7. (Budapesti Hirlap 1911. 39. sz.); Tóth Lőrinczhez, Nyék, 1854. aug. 14. (Pesti Hirlap 1911. 94. sz.)M. Könyvészet 1900–1910.M. tudom. Akadémia Névkönyve, Almanachja 1839–48., 1863. és Értesítője 1831. óta.Munkái:Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.Székesfejérvár 1877. 80–83. sz. (Boross Mihály.)Szerkesztette a Tudományos Gyűjteményt és havi melléklapját, a Koszorút 1827. márcz.-tól 1832 végeig; az Athenaeum cz. tudományos, művészeti, kritikai és szépirodalmi hetenként kétszer megjelent lapot és a Figyelmező cz. heti társlapját 1837. jan. 1-től 1840 végeig (Schedellel és Bajzával); azontúl Bajza szerk. egyedül az Athenaeumot; kiadták Schedel és V. 1843. decz. 31-ig.Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II.szül. 1800. decz. 1. Nyéken (Fehérm.)ügyvéd,ügyvéd, a m. tud. Akadémia és a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, V. Mihály gazdatiszt és Csáty Anna nemes szülők fia, szül. 1800. decz. 1. Nyéken (Fehérm.); tanult 1811-től a fehérvári gymnasiumban öt évig; 1816. Pestre ment a VI. osztályba. Atyja keveset költött reá, mert csakhamar alkalmazást nyert két fiú mellett. 1817-ben az egyetembe léptekor atyja meghalt. E halál az egesz család pusztulását vonta maga után; alig öt év alatt mindenüket el kellett adniok és így az özvegy nem neveltethette gyermekeit, sőt maga is nyomorral küzdött. V. a Perczel-családhoz jutott nevelőnek, Perczel Sándor, Móricz és Miklós voltak növendékei. Nyolcz évig volt nevelő; három évig Pesten lakott növendékeivel s 1820-ban elvégezte a bölcseleti tanfolyamot. Ekkor Perczelnek börzsönyi jószágára ment és itt készült a jogra, melyből félévenként vizsgálatot tett és kitünő osztályzatot nyert. Börzsönyben töltött két év alatt Perczel Sándor gazdag könyvtárát használta és megismerkedett Egyed Antal és Teslér László írókkal és 1823. hozzá fogott a Zalán futásá-nak írásához, egyszersmind Tolnamegye egyik alispánjánál patvaristáskodott. 1823 őszén Pestre jött; itt ismét a Perczel fiúk nevelését vette át s egyúttal felesküdött kir. táblai jegyzőnek. 1824. decz. 20. letette az ügyvédi vizsgát, de nem ügyvédkedett. Ez időtájban ismerkedett meg Zádor (Stettner) Györgygyel, ki aztán meghitt barátja lett; ez ismertette meg őt Fáy Andrással s elvitte hozzá (a Vadász Kürtben lakott) Deák Ferenczet. 1825. már országos híre volt és bár szűkes körülmények közt élt, bevégezvén tanítványainak nevelését, elhatározta, hogy az írói pályán marad. 1827. Zádorral kirándulást tett a dunántúli megyékben. 1827 márcziustól 1831 végeig szerkesztette a Tudományos Gyűjteményt (és 1828. márcz.-tól szépirodalmi havi melléklapját, a «Koszorú»-t 800 váltófrt tiszteletdíjjal). A m. tudom. Akadémia 1830. nov. 17. alakuló gyűlésén második rendes taggá választotta és néhány nappal utóbb az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe elsőnek 500 pfrt fizetéssel. 1832-ben munkái első gyűjteményét adta el Károlyinak 1100 forinton; 1834. a Marczibányi-intézettől átvette a 400 frtnyi pályadíjat, mely Zalánjának 1828. odaítéltetett. Mindez oly állapotba helyezte, hogy segíthetett magán és szűkölködő anyján is; mert ez ideig V. oly helyzetben élt, hogy Mázsa-utczában egy kis szobában húzta meg magát, melyet még fűttetni sem volt képes, úgy, hogy az «Eger»-t Zádor György barátjánál végezte be. Voltak oly napjai is, hogy jurátusi díszruháját zálogba kellett adnia, mert büszkébb volt, hogysem panaszkodjék. 1828-tól 1830-ig a Lipót-utczában a Turóczy-féle ház egy szűk szobájában lakott; onnét a Kalap-utczába költözködött Fáy András mellé. Fáy gyakran meghívta vacsorára, hol egész akadémiai klub alakult. Nőkkel Bártfay estélyein találkozott, hol ő, Bajza és Kisfaludy jobb műveiket felolvasták a társaságnak; itt ismerkedett meg báró Wesselényi Miklóssal. Nagy csapás érte 1834. szept. 15.; e napon halt meg anyja s ő nem is búcsúzhatott el tőle, mert Ferenczy szobrászszal az Alföldön utazott. Egy szép epigrammban siratta meg. Kilencz társával megalapította a Kisfaludy-Társaságot, melynek 1837. febr. 6. volt alakuló gyűlése. Mint színikritikus 1837. lépett föl. Kritikái közelebb hozták a színészekhez és drámaírókhoz, a kik játék után örömest siettek a «Csigá»-ba, a hol az írók vacsorálni szoktak. A «Csiga» vendégei később annyira megszaporodtak, hogy az első emeletet kellett kibérelni s ebből keletkezett a Nemzeti, majd Ellenzéki Kör. Vörösmarty volt központja e körnek, egyszersmind első elnöke. Nőtlen ember volt, itt töltötte esténként üres óráit. Megjelent néha Széchenyi és Batthyányi Kázmér estélyein is, de elég ritkán. 1842-ben, saját költségén adta ki «Újabb munkáit», de nem kelt el belőle 20 példány; ezt is szegény tanulók vették meg s így a nyomtatónak tartozott a nyomtatási költséggel; ez lefoglaltatta bútorait; és midőn már az árverés is ki volt tűzve, szomorúan ballagva az utczán, találkozott Kossuth Lajossal, kinek elmondá baját. «No, várj, segítünk a bajon!» mondá és írt vezérczikket: «Szégyen, gyalázat...» kezdettel, felhívta ez ügyre a közönség figyelmét és másnap az összes példányok elkeltek. 1843. máj. 9. nőül vette Csajághy Laurát (Csepről, Komáromm.). 1843-ban Deák Ferenczczel meglátogatta Wesselényit Erdélyben. Politikával nem foglalkozott, de a Széchenyi által felköltött reform-mozgalom lelkesedéssel töltötte el őt és lyrája hol előhírnöke, hol kísérője volt a nemzeti küzdelemnek. Gyermekei szaporodásával háztartása nehezülvén, aggodalmak szállották meg, mert csak akadémiai fizetése és költeményeiért kapott pár száz forint képezte jövedelmét. Ezután már nagyobb munkát, a «Czillei és Hunyadiak» cz. drámáján kívül nem is írt. Kilián könyvárús 2600 frtért vette meg összes műveit; ez segített rajta, de pár év alatt ez is elfogyott. Batthyány Kázmér gróf Mány tagosításakor két maradvány-telket ajándékozott neki, melyet később tőle egész haláláig fizetendő 500 frtért visszaváltott. 1845. júl. 14. Zala vármegye táblabirájának választotta. Az 1848. változást nagy lelkesedéssel fogadta. Örömnapjait azonban családi csapás zavarta meg, legkisebb fia áprilisban meghalt. Politikai czikkeket írt; szót emelt a zsidók mellett. Azonban a politikai nagy mozgalom aggodalomba ejtette, mit Deák hallgatagsága még növelt. Hivatallal kínálták, de ő nem fogadott el semmit. 1848. jún. 9. Bács-Bodrogmegye almási kerülete egyhangúlag képviselőjévé választotta; a képviselőház leghallgatabb tagja volt. Nem volt szónok. Debreczenbe kísérte a kormányt. 1848. jún. 15. a kegyelmi szék birájává neveztetett ki 4000 frt fizetéssel. A világosi fegyverletétel után neki bujdosnia kellett. A hányódás és a reménytelen élet beteggé tette;ekkor Pestre ment és följelentette magát; kikérdezték és elítéltetéseig szabadlábon hagyták. 1850 nyarán Haynautól kegyelmet kapott és családjával Csepre, neje szülőhelyére költözött; de itt nem tudott megszokni. Boross Mihály Baracskán idősb Pázmándy Dénessel jó viszonyban lévén, kieszközölte, hogy a főúr a Baracskával határos szentiványi pusztáján a csinos tiszti lakot két holdnyi kerttel V. élete tartamára 1 frt bérért átadta. Baracskán köztisztelet tárgya volt és családja legkisebb nélkülözést se szenvedett, mert a baracskai urak elhalmozták jótéteményeikkel. Kertészettel foglalkozott. Később szülőföldére, Nyékre költözött. Mind a két helyt jól érezte magát, csak a Bach-kormány rendszabályai nehezültek kedélyére. Vértolulások támadták meg, gyakran nehéz lélegzésben szenvedett. Betegsége 1853 őszén komolyabb fordulatot vett. 1854-ben valóságos nyomor volt élete, 1855. a balatoni fürdőt használta, de siker nélkül. Ekkor közölte a Pesti Napló (1855. II. 6. sz.) «A vén czigány» cz. utolsó költeményét. Nov. 17. Pestre költözött a váczi-utczai Kappel házba, s azon emeleten lakott, melyen Kisfaludy Károly lakott és meghalt. A lépcsőn fölmenet összerogyott és lefektették, nem is kelt fel többé; utoljára nov. 19. délután 1 órakor Deák és Kemény látogatták meg, s alig hogy ezek távoztak, V. meghalt. Temetése nov. 21. ment véghez Kisfaludy Károly halála napján és óráján d. u. 2 órakor. Pest emberemlékezet óta nem látott oly népes temetést. A költőkirály ott nyugszik a kerepesi-úti temetőben, neje állíttatott neki síremléket; Fehérmegye és Székesfejérvár városa díszes szoborral tette emlékét maradandóvá. Vörösmartynak özvegye és három gyermeke Béla, Ilonka és Erzsébet maradt, kiknek nem hagyott egyebet költői dicsőségénél; de a nemzet megmutatta, hogy nagyjait tudja becsülni, Deák Ferencz felhívására néhány hó alatt százhárom ezer forint gyűlt be. A M. tudom. Akadémia 1858. decz. 20. közülésén báró Eötvös József tartott fölötte emlékbeszédet; a Kisfaludy-Társaságban pedig 1864. febr. 6. báró Kemény Zsigmond.Vörösmarty Emlékkönyv. Szerk. Czapáry László. Székesfejérvár, 1900. (Ebben: Életrajzok, ünnepi és emlékbeszédek, V. önéletrajzi följegyzései, okiratai, levelezése: 285 darab, irodalmi repertóriuma 1825–1899.)Vörösmarty MihályWurzbach, Biogr. Lexikon. Wien. 1885. LV. Bd. 137–156. l. (V. a német irodalomban.)

tudósportál

Az MTA tagja (r.: 1830. nov. 17.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

I.: VÖRÖS Károly: Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében. = VpMMK., 3. Vp., 1965. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – MKtL XV. köt. – Szinnyei. XIV. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt( Kápolnásnyék, 1800. december 1. - Pest, 1855. november 19. )költőTöbb ízben járt Balatonfüreden, ismerte és csodálta a Balatont és vidékét. Korábbi élményei hatására jelentette meg az Athenaeum 1837. jan. 15-i számában A füredi szívhalászat című "beszélyét", novelláját a vidék költői leírásával. 1838 júliusában Bártfay László, a Károlyi grófok ügyintézője, lelkes irodalomszervező társaságában érkezett Pestről Füredre. Bártfay naplójában örökítette meg Vörösmarty füredi tartózkodásának eseményeit. Halála előtt négy hónappal, 1855 augusztusában még néhány napot Füreden töltött. Barátai a balatonarácsi halásztanyán vacsorát adtak tiszteletére. A lakomán felhangzott a tiltott Rákóczi induló és a költő mulatódala, a Hess légy. Vörösmarty utolsó füredi útjáról és a vele való személyes találkozásról meghatóan számol be Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül c. könyve Vörösmarty című fejezetében. Balatonfüreden utcanév, a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét.VÖRÖSMARTY Mihály

könyvei

róla szóló könyvek

film

Der Fremde Jager | Szép Ilonka |☰ 1921 |☰ író

filmszereplés

linkek

PIM

web

Amicus: 16659