Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001
1953: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Bálint Endre, Gadányi Jenő, Litkei József. 1972: Balázs Béla-díj; 1977: érdemes művész; 1980: Budapestért emlékérem. Tanult szakmája szerint díszlettervezőként kezdte pályáját. 1958-tól 1978-ig az MTV-ben dolgozott, de több pesti színház és a film számára is rendszeresen készített díszletterveket. Emellett rangos festői, grafikai tevékenységet is folytatott. Szuverén kompozíció, tárgyi szimbólum- és jelrendszer felépítése jellemezte festészetét. Szürreális, álomszerű képei mélyen elgondolkoztató, vívódásokkal teli szellemét tükrözik.1962 • Derkovits Terem, Budapest1967 • Csók Galéria, Budapest1973 • Uitz Terem, Dunaújváros1974 • Helikon Galéria, Budapest1976 • Fészek Galéria, Budapest1977 • Kuny Domonkos Múzeum, Tata1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1982 • Uitz Galéria, Dunaújváros1984 • Miskolci Galéria, Miskolc1986 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár1992 • Művelődési Ház, Pécs1993 • Művelődési Ház, Nagykanizsa1997 • Magyar Alumíniumipari Múzeum, Székesfehérvár1998 • Vármegye Galéria, BudapestBálint Endre, Gadányi Jenő, Litkei József.Bereczky L.: Pannónia, 1981/1.DRÉGELYEgyéni kiállításokEgy festő álmai, 1983.festő, díszlettervező, (Pécs, 1932. április 15. - Budapest, 1990. június 15.)Hubay M.: Tükör, 1983IrodalomKörner É.: Interpress, 1972LászlóLegéndi P.: Új Művészet, 1998.Magyar Alumíniumipari Múzeum, SzékesfehérvárMagyar Nemzeti Galéria, BudapestMestereiMűvek közgyűjteményekbenmuvesz_465Németh L.: Tükör, 1978Rab N.: Kortárs, 1977Sárospataki Múzeum, SárospatakSoós K.: Kortárs, 1998Szent István Király Múzeum, SzékesfehérvárSzövetségi és MAOE-kiállítások.Ury IbolyaVálogatott csoportos kiállítások
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Drégely László (Pócs, 1932. ápr. 15. – Bp., 1990. jún. 29.): festőművész, díszlettervező, szobrász, Balázs Béla-díjas (1972), érdemes művész (1977). Witz Éva díszlettervező férje. 1953-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főisk. díszlettervező szakán, majd Bálint Endre és Gadányi Jenő voltak mesterei. 1958-tól 1979-ig a Magy. Televízió díszlettervezője volt, de tervezett a színházak és a film részére is. Festőként először 1957-ben vett részt az Orsz. Tárlaton. Első önálló kiállítása 1962-ben volt a Derkovits Teremben. Díszlettervezői munkája során több száz televíziós, film- és színházi terve valósult meg. Díszlettervezője volt Makk Károly Philemon és Baucis c. filmjének (1978). Képei megtalálhatók több m. és külföldi magángyűjteményben és múz.-ban (Kanada, Hollandia, Franciao., USA, Németo., Lengyelo., Olaszo., Anglia, Svájc). Festői stílusát egyéni jelkép- és szimbólumrendszer, szín- és téralakítás jellemzi. – Fő színházi díszletei: Egy őrült naplója (1967); Alku (1968); Adáshiba (1970); Rezeda Kázmér (1976); Kakukk fészek (1977). – Fő televízió és film díszletei: Bánk bán (1966); Csodálatos mandarin (1968); Az ember tragédiája (1969); Csongor és Tünde (1977). – Kiállításainak jegyzéke: Egy festő álmai c. kötetben, ugyanott fő képzőművészeti alkotásairól készített fotók, és Hubay Miklós írása: Tovább kamatozó álmok. – Irod. Körner Éva: Kiállítási katalógus bev. (Kuny Domokos Múz., Tata, 1977.); Nemes János, Körner Éva, Michel Philipp, Bereczky Loránt, Szinetár Miklós, Nagy Alfréd, Németh Lajos, Rózsa Gyula, Horváth György, Ury Ibolya, Illés Jenő, Franz Duister, Huub Niessen, Hand Rediker, Ruth Uellendahl, Christa Rosenburger írásai, Michel Philippe verse (Bp., 1983); Németh Lajos: Kiállítási katalógus (bev., István király Múz., Székesfehérvár, 1986).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Drégely László(Pécs, 1932. ápr. 15.–Bp., 1990. jún. 15.): festő, szobrász, díszlettervező. 1950–1953 között a bp.-i Iparművészeti Főiskola díszlettervezési szakán tanult, majd Bálint Endre és Gadányi Jenő voltak mesterei. 1958-tól 1979-ig a televízió díszlettervezője volt. Rendszeresen tervezett fővárosi – Petőfi, Víg, Pesti –, vidéki – kaposvári Csiky Gergely – színházaknak. Művészetét a szürrealista montázstechnika, a társművészeti eszközök használata, modern anyagok, technikák ötvözete jellemezte. 1957-től vett részt kiállításokon (Bp., Párizs, Amszterdam, Prága, Varsó, Wrocław stb.). 1972-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1977-ben érdemes művész lett. F.T. Gogol: Egy őrült naplója; Miller: Alku; Madách I.: Az ember tragédiája; Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Sh.: III. Richárd; Krúdy Gy.–Kapás D.: Rezeda Kázmér szép élete; Kesey–Wasserman: Kakukkfészek. – Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, 1973); Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980 (1983).
- Rablólovagok, 1960
- A lóvátett város, [1962]
- A lóvátett város, [1962]
- A lóvátett város, [1962]
- A lóvátett város, [1962]
- A lóvátett város, [1962]
- A lóvátett város, [1962]
- A lóvátett város, [1962]
- Drégely László grafikusművész kiállítása 1962. október 13-27-ig, 1962
- Az idő vasfoga, 1965
- Az idő vasfoga, 1965
- Az idő vasfoga, 1965
- Az idő vasfoga, 1965
- Az idő vasfoga, 1965
- Az idő vasfoga, 1965
- Drégely László kiállítása, 1967
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Adáshiba, [1970]
- Drégely László, 1972
- Drégely László, 1978
- Drégely László kiállítása, 1978
- Drégely László festőművész kiállítása, 1986
- Szerb Antal, 1992
- Kapupénz, 1993, 1975
- Drégely László Gyűjtemény, 1997
- Elindult az út, 1997
- Ágai Karola,
- Bánk bán,
- Hahó, a tenger!,
- Panocha vonósnégyes, Csehszlovákia,
- ,
- ,
- ,
- ,
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. 729 o., ()
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. 687 o., ()
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Siker |☰ 1962 |☰ forgatókönyvíró
- Hahó, a tenger! | Tengertánc |☰ 1971 |☰ díszlettervező
- Két történet a félmúltból |☰ 1979 |☰ díszlettervező
