Drégely László     ☰ Pécs 1932.04.15   ☷ Budapest 1990.06.29   |   díszlettervező, festő, festőművész, szobrász
638584
Drégely László (1016400 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1953: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Bálint Endre, Gadányi Jenő, Litkei József. 1972: Balázs Béla-díj; 1977: érdemes művész; 1980: Budapestért emlékérem. Tanult szakmája szerint díszlettervezőként kezdte pályáját. 1958-tól 1978-ig az MTV-ben dolgozott, de több pesti színház és a film számára is rendszeresen készített díszletterveket. Emellett rangos festői, grafikai tevékenységet is folytatott. Szuverén kompozíció, tárgyi szimbólum- és jelrendszer felépítése jellemezte festészetét. Szürreális, álomszerű képei mélyen elgondolkoztató, vívódásokkal teli szellemét tükrözik.1962 • Derkovits Terem, Budapest1967 • Csók Galéria, Budapest1973 • Uitz Terem, Dunaújváros1974 • Helikon Galéria, Budapest1976 • Fészek Galéria, Budapest1977 • Kuny Domonkos Múzeum, Tata1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1982 • Uitz Galéria, Dunaújváros1984 • Miskolci Galéria, Miskolc1986 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár1992 • Művelődési Ház, Pécs1993 • Művelődési Ház, Nagykanizsa1997 • Magyar Alumíniumipari Múzeum, Székesfehérvár1998 • Vármegye Galéria, BudapestBálint Endre, Gadányi Jenő, Litkei József.Bereczky L.: Pannónia, 1981/1.DRÉGELYEgyéni kiállításokEgy festő álmai, 1983.festő, díszlettervező, (Pécs, 1932. április 15. - Budapest, 1990. június 15.)Hubay M.: Tükör, 1983IrodalomKörner É.: Interpress, 1972LászlóLegéndi P.: Új Művészet, 1998.Magyar Alumíniumipari Múzeum, SzékesfehérvárMagyar Nemzeti Galéria, BudapestMestereiMűvek közgyűjteményekbenmuvesz_465Németh L.: Tükör, 1978Rab N.: Kortárs, 1977Sárospataki Múzeum, SárospatakSoós K.: Kortárs, 1998Szent István Király Múzeum, SzékesfehérvárSzövetségi és MAOE-kiállítások.Ury IbolyaVálogatott csoportos kiállítások

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Drégely László (Pócs, 1932. ápr. 15. – Bp., 1990. jún. 29.): festőművész, díszlettervező, szobrász, Balázs Béla-díjas (1972), érdemes művész (1977). Witz Éva díszlettervező férje. 1953-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főisk. díszlettervező szakán, majd Bálint Endre és Gadányi Jenő voltak mesterei. 1958-tól 1979-ig a Magy. Televízió díszlettervezője volt, de tervezett a színházak és a film részére is. Festőként először 1957-ben vett részt az Orsz. Tárlaton. Első önálló kiállítása 1962-ben volt a Derkovits Teremben. Díszlettervezői munkája során több száz televíziós, film- és színházi terve valósult meg. Díszlettervezője volt Makk Károly Philemon és Baucis c. filmjének (1978). Képei megtalálhatók több m. és külföldi magángyűjteményben és múz.-ban (Kanada, Hollandia, Franciao., USA, Németo., Lengyelo., Olaszo., Anglia, Svájc). Festői stílusát egyéni jelkép- és szimbólumrendszer, szín- és téralakítás jellemzi. – Fő színházi díszletei: Egy őrült naplója (1967); Alku (1968); Adáshiba (1970); Rezeda Kázmér (1976); Kakukk fészek (1977). – Fő televízió és film díszletei: Bánk bán (1966); Csodálatos mandarin (1968); Az ember tragédiája (1969); Csongor és Tünde (1977). – Kiállításainak jegyzéke: Egy festő álmai c. kötetben, ugyanott fő képzőművészeti alkotásairól készített fotók, és Hubay Miklós írása: Tovább kamatozó álmok. – Irod. Körner Éva: Kiállítási katalógus bev. (Kuny Domokos Múz., Tata, 1977.); Nemes János, Körner Éva, Michel Philipp, Bereczky Loránt, Szinetár Miklós, Nagy Alfréd, Németh Lajos, Rózsa Gyula, Horváth György, Ury Ibolya, Illés Jenő, Franz Duister, Huub Niessen, Hand Rediker, Ruth Uellendahl, Christa Rosenburger írásai, Michel Philippe verse (Bp., 1983); Németh Lajos: Kiállítási katalógus (bev., István király Múz., Székesfehérvár, 1986).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Drégely László(Pécs, 1932. ápr. 15.–Bp., 1990. jún. 15.): festő, szobrász, díszlettervező. 1950–1953 között a bp.-i Iparművészeti Főiskola díszlettervezési szakán tanult, majd Bálint Endre és Gadányi Jenő voltak mesterei. 1958-tól 1979-ig a televízió díszlettervezője volt. Rendszeresen tervezett fővárosi – Petőfi, Víg, Pesti –, vidéki – kaposvári Csiky Gergely – színházaknak. Művészetét a szürrealista montázstechnika, a társművészeti eszközök használata, modern anyagok, technikák ötvözete jellemezte. 1957-től vett részt kiállításokon (Bp., Párizs, Amszterdam, Prága, Varsó, Wrocław stb.). 1972-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1977-ben érdemes művész lett. F.T. Gogol: Egy őrült naplója; Miller: Alku; Madách I.: Az ember tragédiája; Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Sh.: III. Richárd; Krúdy Gy.–Kapás D.: Rezeda Kázmér szép élete; Kesey–Wasserman: Kakukkfészek. – Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, 1973); Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980 (1983).

könyvei
róla szóló könyvek

film
linkek