Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Németh Mária (Körmend, 1898. márc. 13. – Bécs, 1967. dec. 18.): operaénekesnő (drámai szoprán). Pozsonyban érettségizett. Tanítónő, majd a bp.-i Zeneak.-n Anthes Györgynél, majd László Gézánál tanult énekelni. A Városi Színházban tűnt fel, első fellépése 1922-ben Amelia (Verdi: Az álarcosbál). 1923–24-ben a bp.-i Operaház tagja volt. 1924-ben Franz Schalk szerződtette a bécsi Áll. Operához. Itt nagy sikerrel mutatkozott be Leonora szerepében (Verdi: Trubadur). Gyakran vendégszerepelt Bp.-en, Párizsban, Londonban, a milánói Scalában és fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A Norma címszerepét először Bp.-en énekelte a Városi Színházban (1925). Nyaranta gyakran lépett fel Pesten az állatkerti szabadtéri operaelőadásokon. Különösen a magas régiókban szép csengésű szopránhangja és muzikális kultúrája miatt értékelték művészetét. Élete utolsó évtizedében Bécsben énekórákat adott. – F. sz. Donna Anna (Mozart: Don Juan); Constanza (Mozart: Szöktetés a szerájból); címszerep (Puccini: Turandot); címszerep (Puccini: Tosca); Leonora (Verdi: A végzet hatalma); Szulamit (Goldmark: Sába királynője); címszerep (Verdi: Aida); Senta (Wagner: A bolygó hollandi); Erzsébet (Erkel F.: Hunyadi László). – Irod. N. M. (Muzsika, 1968); Thurzó Gábor: N. M. hazajött (Élet és Irod., 1979. 2. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Körmend, 1898. márc. 13.–Bécs, 1967. dec. 18.): énekesnő (drámai szoprán). A Zak-n végezte énektanulmányait Anthes György növendékeként, később Nápolyban Fernando De Lucia tanítványa volt. Első sikereit a Városi Színházban aratta, majd 1923-ban az Operaházhoz szerződött, ahol Amelia (Verdi: Az álarcosbál) szerepében mutatkozott be. 1923–24-ben az Operaház magánénekesnője, később tiszteletbeli tagja. 1925–1942 között a bécsi Staatsoper magánénekesnője, de az Operaház állandó vendégművészeként 1925–1937 között és 1940–44-ben évente többször fellépett Bp.-en is, minden alkalommal kirobbanó sikerrel. Európa-hírű drámai szoprán volt, a kontinens számos nagy operaházában – Párizs, London, a milánói Scala – vendégszerepelt. Fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon is. Hangja a legnagyobb terjedelmű, legkifejezőbb, leggazdagabb szoprán hangok közé tartozott. Repertoárja Mozart műveitől, olasz szerzők – elsősorban Bellini és Puccini – operáinak drámai főszerepein át Wagnerig és R. Straussig terjedt. F.Sz. Turandot (Puccini); Leonóra (Beethoven: Fidelio); Tosca (Puccini); Donna Anna (Mozart: Don Giovanni); Constanza (Mozart: Szöktetés a szerájból); Norma (Bellini); Senta (Wagner: A bolygó hollandi); Elza (Wagner: Lohengrin).Németh Mária

• Opera 125, 2009
• Aida, s.a.

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. 287 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. 220 o., ()

• Halló Budapest! | Halló, Budapest (r.: ifj. Vajda László, 1935)