Kortárs magyar írók, 1945-1997

M.: Tavasz meg egyéb emberi dolgok, kabaréjelenetek [1923]; Marika [Szécsén Mihállyal és Szántó Armanddal], vígjáték, 1925; Szegény lányt nem lehet elvenni, 1928; Rózsakirálynő, r., 1930; Mindenkivel megtörténhetik. Zágon István vidám karcolatai, 1932; Hyppolit, a lakáj [Nóti Károllyal], 1932; Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben, 1936; Fekete Péter [Somogyi Lászlóval], 1943; Napos oldal. Zágon István vidám írásai, 1945; Az asszony és a szellem, d., 1945; Kis Katalin [Bíró Lajossal], 1947; Minden másképp van, humoreszkek, karcolatok, 1966.(Tiszaszöllős, 1893. okt. 30.-Bp., 1975. jan. 10.): író.[ÚMIL,OSZKK]ZÁGON ISTVÁN

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zágon István (Tiszaszőllős, 1893. okt. 30. – Bp., 1975. jan. 10.): színműíró, humorista. A bp.-i műegy.-en szerzett mérnöki oklevelet. 1920–21-ben mérnöki gyakorlatot folytatott. 1921–23-ban az Andrássy úti Színház művészeti vezetője és dramaturgja, később a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgja. Emellett 1928–33-ban először a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap belső munkatársa. Első nagysikerű darabját, a Marikát 1925-ben adta elő a Renaissance Színház, majd a bécsi Burgtheater. Nagy népszerűségnek örvendő humoreszkjei, tárcái, kabarétréfái, zenei és prózai vígjátékai, valamint rádiófelolvasásai és dalszövegei emberi megbocsátó humorát tükrözték. Nóti Károly: Hippolyt, a lakáj c. színdarabjából filmszüveget írt (1931). Ismert filmje még a Budai cukrászda (1935). Népszerűek voltak tárcái; utolsó írásai Egy kis öreg naplójából címmel a Lúdas Matyiban jelentek meg. Kedves humorral mutatta be és figurázta ki műveiben a mindennapi élet kisebb-nagyobb visszásságait. – M. Humoreszkek: Tavasz meg egyéb emberi dolgok (kabaréjelenetek, Bp., 1923); Mindenkivel megtörténhetik (Bp., 1932); Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben (Bp., 1936); Napos oldal (Bp., 1945); Minden másképp van (Bp., 1966). Regénye: Rózsakirálynő (Bp., 1930). Vígjátékai: Szegény lányt nem lehet elvenni (Belvárosi Színház, 1928); Dzsimbi (Magyar Színház, 1933); Az ígéret földje (Nemzeti Színház, 1933); Feltételes megállóhely (Nemzeti Színház, 1936); Tavaszi szél (Vígszínház, 1938); Sakk-matt (Bp., 1941); Az asszony és a szellem (Pesti Színház, 1946). Zenés vígjátékok: Sárga liliom (Bíró Lajossal, Herczeg Gézával, Krasznai Mihály zenéjével, Fővárosi Operettszínház, 1933); XIV. René (Harsányi Zsolttal, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1940); Fekete Péter (Somogyi Gyulával, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1943); Kis Katalin (Bíró Lajossal, Horváth Jenő zenéjével, Vígszínház, 1946). Fordítások, ill. átdolgozások: Színház (S. Maugham, Vígszínház, 1941); Nebántsvirág (Hervé, Vígszínház, 1946). – Irod. Ignotus Pál: Marika (Nyugat, 1925); Schöpflin Aladár: Bemutatók (Nyugat, 1932 és 1936); Szeli István: Szempont és adalék a „regionális irodalom” vizsgálatának kérdéséhez (Nemzeti irodalom – nemzetiségi irodalom, Újvidék, 1974); Elhunyt Z. I. (Népszava, 1975. jan. 11.); Meghalt Z. I. (Magy. Nemzet, 1975. jan. 11.); Búcsúzunk Z. I.-tól (Élet és Irod., 1975. 3. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Tiszaszőllős, 1893. okt. 30.–Bp., 1975. jan. 10.): író, újságíró, dramaturg, műfordító. Műegyetemet végzett. 1919-ben az Andrássy úti Színházban mutatkozott be jeleneteivel, dalaival, s csakhamar népszerű kabarészerző lett. 1920–1923 között az Andrássy úti Színház dramaturgja volt. 1925–1940 között a fővárosi színházak játszották színműveit. 1928–1933 között a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap munkatársaként színkritikákat is írt. A Vígszínházban dramaturgi munkát végzett (1938–39, 1940–41, 1945–47). Több operett, zenés játék szövegét és verseit írta. F.M. Marika (1925); Dzsimbi (1932); Feltételes megállóhely (1936); XIV. René (Harsányi Zs.-tal, zene: Eisemann M., 1940); Fekete Péter (Somogyi Gy.-val, zene: Eisemann M.; 1943); Kis Katalin (Bíró L.-sal, zene: Horváth J., 1947). Fordításai: Conners: Fruska (1930); Coward: A márkiné (1939); Molnár F.: A császár (1946).Zágon István

• Tavasz meg egyéb emberi dolgok, [1923]
• Kék és piros, [1928]
• Marika, [1928]
• Marika, [1928 körül]
• Rózsakirálynő, [1930]
• Marika, [1930 körül]
• Mindenkivel megtörténhetik, [1932]
• Darázsfészek, 1932
• Dschimbi, [1933]
• Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben, 1936
• Feltételes megállóhely, [1937]
• Budai cukrászda, [1938]
• Sakk-matt, [1941]
• Az asszony és a szellem, 1945
• Napos oldal, 1945
• Az asszony és a szellem, [1959]
• Az asszony és a szellem, [1959]
• Az asszony és a szellem, [1959]
• Az asszony és a szellem, [1959]
• Minden másképp van, 1966
• Nebáncsvirág, [1991]
• Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben, [1993]
• Kishonti Ildikó, 1999
• Egy kis édes félhomályban, 2000
• Tündéri szép varázs, 2001
• Nebáncsvirág, [2003]
• Nebáncsvirág, [2003]
• Nebáncsvirág, [2003]
• Nebáncsvirág, [2003]
• Nebáncsvirág, 2003
• Nebáncsvirág, 2003
• Nebáncsvirág, 2003
• Nebáncsvirág, 2003
• Nebáncsvirág, 2003
• Szerelemhez nem kell szépség, 2003
• Hogy állunk a pénzzel?, 2004
• Szép esténk lesz, 2005
• Színház, [ante 2001]
• Csak egy kislány, [ca. 1925]
• Van, de nincs!, [s. a.]
• Végkimerülésig, bandázs nélkül, [s.a.]
• Az ember egy léha, s.a.
• Domboldalon áll egy öreg nyárfa, s.a.
• Dunaparti randevú, s.a.
• Egyszer egy az egy, s.a.
• Elnémult az ezred trombitája, s.a.
• Engem a rumba döntöget romba, s.a.
• Kis kocsma, kis pörkölt, s.a.
• Kis kocsma, kis pörkölt..., s.a.
• Nem ért véget köztünk semmi még, s.a.
• Odeon Foxtrot sláger egyveleg 1-2., s.a.
• Páris, szép Páris, s.a.
• Páris, szép Páris, s.a.
• Török szekfű, liliom, s.a.
• A fecskefészek,
• A fecskefészek,
• A rózsalány,
• A titok,
• Az esernyős király,
• Az utaki leány,
• Délibáb herceg,
• Domboldalon áll egy öreg nyárfa,
• Domboldalon áll egy öreg nyárfa,
• Don Braganza,
• Egy, kettő, kis bogár,
• Ex,
• Fügefalevél,
• Gyere be rózsám,
• Gyere be rózsám,
• Gyere rongyos,
• Kék mazur,
• Kis Katalin,
• Komisz pezsgő,
• Mondd, mit kacsintgatsz,
• Nők harca,
• Sárga liliom,
• Sztambuli történet,
• Talán kegyed?,
• Törökszegfű, liliom,
• Úgy kéne nekem egy kis szerelem...,
• Várj még,
• XIV. René,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002. 1135 [1] o. 3 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943. 4 db., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Er und sein Diener | Hyppolit a lakáj   |☰  1931   |☰  író
• Er und sein Diener | Hyppolit, a lakáj | Hyppolit bemutatkozik   |☰  1931   |☰  író
• Budai cukrászda   |☰  1935   |☰  forgatókönyvíró, író
• Légy jó mindhalálig   |☰  1936   |☰  dalszöveg
• Dunaparti randevú | Házasság lehetséges   |☰  1936   |☰  dalszöveg
• Szerelemből nősültem   |☰  1937   |☰  dalszöveg
• Marika   |☰  1937   |☰  író
• XIV. Renée   |☰  1946   |☰  író
• Hippolyt   |☰  1999-   |☰  író

• Légy jó mindhalálig (r.: Székely István, 1936)