

Király Béla (1016738 | - )
| település neve | szavazatszám | szavazatarány | választási eredmények |
|---|
Kortárs magyar írók, 1945-1997
(Kaposvár, 1912. ápr. 14.): történész, honvédtábornok.KIRÁLY BÉLAMárton Áron-díj 1989; Demény Pál-emlékérem 1996; Pro Cultura Hungarica 1997.M.: Hungary in the Late Eighteenth Century: the Decline of Enlightened Despotism, New York-London, 1969; Ferenc Deák, 1975 [magyarul: Deák Ferenc, 1993]; Személyes visszaemlékezések az 1956-os magyar forradalomra, New -Brunswick, 1981; Az első háború szocialista országok között, 1981; Honvédségből Néphadsereg. 1944-1956, visszaemlékezés, 1986; Forradalomtól a forradalomig, vál. tan., 1982-1990, 1990; Atlantic studies on society in change, Boulder [Colo.]-Highland Lakes [N. J.]. [!1991]; Deák Ferenc, 1993; Trianon: Antecedents and Repercussions, 1995.[ÚMIL,Borbándi,MNBCD]
Országgyűlési Almanach, 1990-94
1912. április 14-én született Kaposvárott (Somogy vármegye). Édesapja, Király József MőV-tisztviselő, 1936-ig Kaposvár állomásfőnöke, majd Kaposvár Város és Somogy Vármegye Közgyűlésének választott tagja. Édesanyja, Lutz Etelka fiatal korában postai tisztviselő volt, majd háziasszony. Testvérei közül Mária (1902-1919) fiatalon elhunyt, József (1905) pénzügyi állami tisztviselő, 1945 után műszaki rajzoló, 1951-1956 között öccsével együtt őt is letartóztatták, Sarolta (1911-1986) háztartásbeli. Elvált. Elemi és középiskoláit Kaposvárott végezte, 1930-ban érettségizett az állami Somssich Pál Reálgimnáziumban. Vármegyei ösztöndíjjal nyert felvételt a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára, melyet 1935-ben végzett el. Ezután a kaposvári gyalog-, majd tüzérezrednél szolgált. 1940-ben a 10. könnyűhadosztály törzsével részt vett Észak-Erdély visszacsatolásában. Ez év őszén kezdte meg vezérkari tanulmányait a Honvéd Hadiakadémián, melyet kitüntetéses diplomával végzett el. Vezérkari tisztként a Honvédelmi Minisztérium Szervezési (1/a) Osztályán dolgozott alosztályvezetőként 1942. decembertől a háború végéig. Közben három alkalommal teljesített frontszolgálatot, kitüntetésekkel. A nyilas hatalomátvétel után a frontról visszahelyeztette magát a minisztériumba. 1945. márciusban Kőszegnél nem lépte át a határt a visszavonuló csapatokkal, hanem dandárjával átállt a szovjet hadsereghez. A szovjet hadifogságból megszökött. 1945-ben igazolták, rövid időre rendelkezési állományba került. 1945-ben belépett az MKP-ba. 1946-tól az új magyar honvédség 1. hadosztályának vezérkari főnöki állását töltötte be, majd 1947-ben a Honvédelmi Minisztériumban osztályvezető. 1948 után a honvéd gyalogság, majd a Zrínyi Akadémia parancsnoka. 1951 augusztusában letartóztatták, koholt vádak alapján halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Csak 1956 szeptemberében szabadult, rehabilitáció nélkül. 1956 októberének végén a forradalom egyi katonai vezetője; a Nemzetőrség főparancsnoka. A szovjet intervenció után a katonai ellenállás szervezője és résztvevője, november végén lépte át a határt. Az USA-ban telepedett le. 1957-1966 között a magyar emigráció csúcsszervezeteinek (Magyar Forradalmi Tanács, Magyar Bizottság stb.) munkájában aktívan részt vett, ő alapította a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetséget. 1966-ban minden emigrációs szervezetből kilépett. A Columbia Egyetemen történelemtudományi diplomát majd doktorátust szerzett, 1963-tól a Brooklyn College és a City University of New York hadtörténelem professzora. Különböző tudományos intézetek, programok - köztük az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat - vezetője, könyvsorozatok szerkesztője, melyek a kelet-európai illetve a magyar történelem körébe eső kutatásokat segítik elő. Számos magyar és angol nyelvű hadtörténelmi, történeti témájú könyv, tanulmány szerzője. Az USA Vezérkari és Magasabb Parancsnoki Akadémiája tiszteletbeli tagja, Baton Rouge város és Maryland állam díszpolgára. Az Egyesült Államok hadseregének Katonai Akadémiája (West Point) történeti éremmel tüntette ki. Kentucky állam tiszteletbeli ezredese. 1989-ben látogatott először haza, majd végleg hazatelepült. Az 1990. évi választásokon Somogy megye 1. sz., kaposvári választókerületében az ellenzéki pártok által támogatott független jelöltként a második fordulóban választották képviselővé. Kezdetben a függetlenek csoportjában foglalt helyet, majd az ún. taxisblokád után, 1990. november 12-én átlépett az SZDSZ frakcióba. 1990. május 3-tól a honvédelmi állandó bizottság tagja, független képviselőként alelnöke. Az SZDSZ frakcióba történt átlépése után alelnöki tisztéről lemondott (1991. február 6.), bizottsági tagsága folyamatos maradt. 1992. április 8-tól újra alelnök. Az elvi politikai, doktrína, külkapcsolatok, katonai hírszerzés albizottság tagja. 1991. december 2-tól a frakción belül alakult SZDSZ Szabadelvű Kör egyik alapító tagja. 1990. augusztus 3-án vezérezredessé léptették elő. 1989. november 2-án a Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-díjjal tüntette ki. 1991. március 14-én a hadtudományok tiszteletbeli doktorává avatta a Zrínyi Miklós Akadémia.
Somogyi Néplap
Az 1956-os nemzetőrség főparancsnokát támogatja a Fidesz, az MDF és az SZDSZ kaposvári szervezete. – Király Béla kaposvári 12 pontja: 1. A polgárért: hogy a társadalomban, politikában, gazdasági életben mindent cselekedhessen, ami nem sérti mások jogait. – 2. A családért, a fiatalokért: mert a sokgyermekes család a nemzet talpköve. Ezért a tiszteleten kívül, minden lehetséges kedvezményt biztosítani kell számukra. – 3. A modern iskolarendszerért: amely az erkölcsi megújulást megteremtve és a magyarságtudatot elmélyítve művelt emberfők sokaságát neveli ki. Az egyházi és magániskolák rendszerét fel kell újítani, és fejleszteni kell. – 4. A környezetért: hogy vizeink ihatóak, levegőnk belélegezhető, földünk termő, faunánk és flóránk ismét virágzó legyen. – 5. A magántulajdonért: amit akár törvényesen, akár erőszakkal elvettek, legyen újra tulajdonosáé. A vállalkozással szerzett vagyon tiszteletet érdemel. Az állami-és szövetkezeti vagyon elherdálása bűn: meg kell szüntetni! Az ilyen közösségi vagyon végleges sorsát a közösség a parlamenttel közösen döntse el. – 6. Az autonómiáért: a központ ne diktálja a polgárok tevékenységét, hanem azt a helyi önkormányzati szervek támogassák! – 7. A demokráciáért: a parlament és a kormány a kormányzottak akarata szerint intézze nemzetünk ügyét. A diktatúra minden maradványa tűnjön el! Március 25-én mindenki szavazzon jelöltjére, hogy valóban a nép akarata adjon hitelt és hatalmat a parlamentnek. – 8. A jóléti államért: hogy a szorgalmas magyar a bölcsőtől a sírig nyomortól mentes, emberi méltóságban élhessen. – 9. A munkásságért: a munkások érdekében (és nem az ő nevükben folytatott politika) biztosítja a minőségi munkáért a minőségi bért. Küzdünk a szabad és gazdag parasztságért, akik saját tulajdonukat önállóan vagy szabad társulással művelhetik, és terményeiket a szabad piacon értékesíthetik. – 10. A békés megújulásért: a világ máris tisztel bennünket azért, mert hazánkban békés és mélyreható a megújulás. Nemzetünk jó hírét öregbítsük azzal, hogy minden magyarnak helyet adunk újjászülető társadalmunkban, de a volt elnyomóknak tudomásul kell venniük, hogy előjogaik megszűntek. Ezért a jövőben magyar csak ellenfele lehet a magyarnak, de ellensége soha! – 11. Független, semleges Magyarországért: amely ismét Európa szerves részévé kell, hogy váljék. Azokkal a Duna-medencei országokkal, amelyek a magyarok polgári, emberi és nemzeti jogait visszaállítják, szoros baráti kapcsolatot kell kiépítenünk. – 12. A nemzetért – melynek tagja minden magyar, bárhol éljen is –, felelősséggel tartozunk! A hazát mindenek fölött, tetteinkkel szolgáljuk! Választási iroda: Kaposvár, Április 4. u. 12. Tel.: 10-410
tudósportál
A kaposvári Somssich Pál Reálgimn.-ban éretts. (1930), a Ludovika Akad.-n végzett, hadnaggyá avatták a kaposvári gyalogezredhez (1935), Hadiakad.-t végzett (1942), a Columbia Egyetemen történelemből bölcsészdoktori okl. szerzett (1963). Az MTA tagja (külső: 2004. máj. 3.).
- Hungarian freedom fighter, [1958]-[1959]
- Captive Hungary, 1960
- From death to revolution, 1966
- Hungary in the late XVIII. century, 1969
- Galicia: The Poles and the Hungarians between the partitions and the November insurrection, 1970
- Ferenc Deák, 1975
- The evolution of Hungary and its place in European history, 1975
- Tolerance and movements of religious dissent in Eastern Europe, 1975
- East Central European perceptions of early America, 1977
- The Habsburg empire in World War I., 1977
- The Hungarian revolution of 1956 in retrospect, 1978
- The mutual effects of the Islamic and Judeo-Christian worlds: the East European pattern, 1979
- Az első háború szocialista országok között, 1981
- Elkerülhetetlen volt-e a szovjet intervenció?, 1982
- Az első háború szocialista országok között, [1985]
- Honvédségből néphadsereg, 1986
- Az első háború szocialista országok között, 1986, cop. 1981
- East Central European society and the Balkan wars, 1987
- Essays on war and society in East Central Europe, 1740-1920, 1987
- Atlantic studies on society in change, 1987-
- East Central European war leaders: civilian and military, 1988
- Honvédségből néphadsereg, 1988
- Southeast European maritime commerce and naval policies from the mid-eighteenth century to 1914, 1988
- The East Central European officer corps 1740-1920s, 1988
- Activities of Atlantic Research and Publications, Inc., [1989]
- Honvédségből néphadsereg, [1989]
- Die ungarischen Streitkräfte 1944 bis 1956, 1990
- Forradalomtól forradalomig, 1990
- Egy vereség diadala, 1991
- Király Béla, 1992
- Deák Ferenc, 1993
- Lawful revolution in Hungary, 1989-94, 1995
- Trianon and East Central Europe, 1995
- A magyar forradalom eszméi, 2001
- Basic history of modern Hungary, 1867-1999, 2001
- Dicső ereklyék, 2001
- Hungary, 2001
- National relics, 2001
- A millennium of Hungarian military history, 2002
- The ideas of the Hungarian revolution, suppressed and victorious 1956-1999, 2002
- A forradalom folytatása Ázsiában, 1961, 2003
- Art of survival, 2003
- Amire nincs ige, 2004
- Wars, revolutions and regime changes in Hungary, 1912-2004, 2005
- 1956: the Hungarian revolution and war for independence, 2006
- Bulletins on 1956, 2006
- The legacy of the 1956 Hungarian revolution, 2010
- Geopolitics in the Danube region, cop. 1999
- The final victory of the ideas of the revolution of 1956: the constitutional change of regime, and NATO and EU membership, cop. 2006
- The responses of foreign governments and the United Nations to the Hungarian revolution, cop. 2006
- 1956: a lawful revolution in Hungary and the first war between socialist states,
- 1956: the Hungarian revolution and war for independence in historical perspective,
- A forradalom, az ENSZ és a forradalmi emigráció első akciói,
- A magyar kérdés az ENSZ-ben: 1956-1963,
- A magyar kérdés az ENSZ-ben: 1956-63,
- An abortive and the first real war between socialist countries,
- A szarajevói merénylet és az első világháború okai,
- Az elvetélt és az első valóságos háború szocialista országok között,
- Az ENSZ és a magyar forradalom,
- Béla Széchenyi's American tour,
- Demokratic peasant movements in Hungary in the twentieth century,
- East Central European society, armed forces and warfare on the eve of the machine age,
- Elements of limited and total warfare,
- Ferenc Deák, 1803-1876,
- From the fiasco of neo-absolutism to the dual monarchy, 1859-1875,
- Különműsora magyar forradalom leverésének 34-ik évfordulúló alkalmából,
- Napoleon's proclamation of 1809 and its Hungarian echo,
- Nemzetközi konferencia a rendszerváltozás és az erkölcsi válság összefüggéséről,
- Soft dictatorship, lawful revolution, and the socialists' return to power,
- The fighting of the national guard against overwhelming odds,
- The five paradoxes of East Central European society and warfare from mid-eighteenth century to the 1920s,
- The Hungarian church,
- The Hungarian revolution,
- The Hungarian revolution of 1956,
- The place of Hungary's 1956 in history,
- The Sublime Porte and Ferenc II Rákóczi's Hungary,
- The United Nations Organization and the Hungarian revolution,
- With the ideas of the revolution in Asia in 1961,
- Amerikai Magyar Értesítő, ()
- Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill., ()
- Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992. 826 [4] o., ()
- Contemporary Authors. Detroit. 1961-, ()
- Hídverők, ()
- Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963. VIII [IV], 606 o., ()
- Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, The Kossuth, Inc, 1966. VIII, 488 o. (Eastern European Biographies and Studies. Series, Vol. 2.), ()
- Hungarians in America. Editor Bognár, Desi K. Assistant Editor Szentpály, Katalin. M. Vernon, NY., Alpha Publications, Inc, 1971. XX, 239 o. (Eastern European Biographies and Studies Series 3.), ()
- Irodalmi Újság (London, Párizs), ()
- Itt-Ott, ()
- John P. Miska: Canadian Studies on Hungarians 1886-1986. (Regina, 1987), ()
- Ki kicsoda a magyar könyvszakmában. Főszerk. Kiss József. Bp., Kiss József Könyvkiadó, 2005. 228 o., ()
- Ki kicsoda Kaposváron? 2002. Szerk. bizottság: Nagy Gábor, Balogh P. Ferenc, Orosz Ferenc et al. Nagykanizsa, Ász-Press Kiadói Bt.-M-M Bt., 2002. 264 o., ill., ()
- Koloman Mildschütz: Bibliographie der ungarischen Exilpresse. 1945-1975. (München, 1977), ()
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
- Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. Thousand Oak, Malomfalvi Kiadó, 1994. 303 o., ()
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
- Magyar Nemzet, ()
- Mozgó Világ, ()
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
- Óvári József: Kaposvár 1956. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács (1956. október 30.) emlékére. Bp., Szerző, 2005. 199 o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Szivárvány, ()
- Új Látóhatár, ()
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()


