Király Béla     ☰ Kaposvár 1912.04.14   ☷ Budapest 2009.07.04   |   akadémikus, férfi, hadtörténész, katonatiszt, politikus, történész, országgyűlési képviselő, országgyűlési képviselőjelölt, honvédtábornok
638771

 

életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Kaposvár, 1912. ápr. 14.): történész, honvédtábornok.KIRÁLY BÉLAMárton Áron-díj 1989; Demény Pál-emlékérem 1996; Pro Cultura Hungarica 1997.M.: Hungary in the Late Eighteenth Century: the Decline of Enlightened Despotism, New York-London, 1969; Ferenc Deák, 1975 [magyarul: Deák Ferenc, 1993]; Személyes visszaemlékezések az 1956-os magyar forradalomra, New -Brunswick, 1981; Az első háború szocialista országok között, 1981; Honvédségből Néphadsereg. 1944-1956, visszaemlékezés, 1986; Forradalomtól a forradalomig, vál. tan., 1982-1990, 1990; Atlantic studies on society in change, Boulder [Colo.]-Highland Lakes [N. J.]. [!1991]; Deák Ferenc, 1993; Trianon: Antecedents and Repercussions, 1995.[ÚMIL,Borbándi,MNBCD]

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1912. április 14-én született Kaposvárott (Somogy vármegye). Édesapja, Király József MőV-tisztviselő, 1936-ig Kaposvár állomásfőnöke, majd Kaposvár Város és Somogy Vármegye Közgyűlésének választott tagja. Édesanyja, Lutz Etelka fiatal korában postai tisztviselő volt, majd háziasszony. Testvérei közül Mária (1902-1919) fiatalon elhunyt, József (1905) pénzügyi állami tisztviselő, 1945 után műszaki rajzoló, 1951-1956 között öccsével együtt őt is letartóztatták, Sarolta (1911-1986) háztartásbeli. Elvált. Elemi és középiskoláit Kaposvárott végezte, 1930-ban érettségizett az állami Somssich Pál Reálgimnáziumban. Vármegyei ösztöndíjjal nyert felvételt a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára, melyet 1935-ben végzett el. Ezután a kaposvári gyalog-, majd tüzérezrednél szolgált. 1940-ben a 10. könnyűhadosztály törzsével részt vett Észak-Erdély visszacsatolásában. Ez év őszén kezdte meg vezérkari tanulmányait a Honvéd Hadiakadémián, melyet kitüntetéses diplomával végzett el. Vezérkari tisztként a Honvédelmi Minisztérium Szervezési (1/a) Osztályán dolgozott alosztályvezetőként 1942. decembertől a háború végéig. Közben három alkalommal teljesített frontszolgálatot, kitüntetésekkel. A nyilas hatalomátvétel után a frontról visszahelyeztette magát a minisztériumba. 1945. márciusban Kőszegnél nem lépte át a határt a visszavonuló csapatokkal, hanem dandárjával átállt a szovjet hadsereghez. A szovjet hadifogságból megszökött. 1945-ben igazolták, rövid időre rendelkezési állományba került. 1945-ben belépett az MKP-ba. 1946-tól az új magyar honvédség 1. hadosztályának vezérkari főnöki állását töltötte be, majd 1947-ben a Honvédelmi Minisztériumban osztályvezető. 1948 után a honvéd gyalogság, majd a Zrínyi Akadémia parancsnoka. 1951 augusztusában letartóztatták, koholt vádak alapján halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Csak 1956 szeptemberében szabadult, rehabilitáció nélkül. 1956 októberének végén a forradalom egyi katonai vezetője; a Nemzetőrség főparancsnoka. A szovjet intervenció után a katonai ellenállás szervezője és résztvevője, november végén lépte át a határt. Az USA-ban telepedett le. 1957-1966 között a magyar emigráció csúcsszervezeteinek (Magyar Forradalmi Tanács, Magyar Bizottság stb.) munkájában aktívan részt vett, ő alapította a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetséget. 1966-ban minden emigrációs szervezetből kilépett. A Columbia Egyetemen történelemtudományi diplomát majd doktorátust szerzett, 1963-tól a Brooklyn College és a City University of New York hadtörténelem professzora. Különböző tudományos intézetek, programok - köztük az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat - vezetője, könyvsorozatok szerkesztője, melyek a kelet-európai illetve a magyar történelem körébe eső kutatásokat segítik elő. Számos magyar és angol nyelvű hadtörténelmi, történeti témájú könyv, tanulmány szerzője. Az USA Vezérkari és Magasabb Parancsnoki Akadémiája tiszteletbeli tagja, Baton Rouge város és Maryland állam díszpolgára. Az Egyesült Államok hadseregének Katonai Akadémiája (West Point) történeti éremmel tüntette ki. Kentucky állam tiszteletbeli ezredese. 1989-ben látogatott először haza, majd végleg hazatelepült. Az 1990. évi választásokon Somogy megye 1. sz., kaposvári választókerületében az ellenzéki pártok által támogatott független jelöltként a második fordulóban választották képviselővé. Kezdetben a függetlenek csoportjában foglalt helyet, majd az ún. taxisblokád után, 1990. november 12-én átlépett az SZDSZ frakcióba. 1990. május 3-tól a honvédelmi állandó bizottság tagja, független képviselőként alelnöke. Az SZDSZ frakcióba történt átlépése után alelnöki tisztéről lemondott (1991. február 6.), bizottsági tagsága folyamatos maradt. 1992. április 8-tól újra alelnök. Az elvi politikai, doktrína, külkapcsolatok, katonai hírszerzés albizottság tagja. 1991. december 2-tól a frakción belül alakult SZDSZ Szabadelvű Kör egyik alapító tagja. 1990. augusztus 3-án vezérezredessé léptették elő. 1989. november 2-án a Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-díjjal tüntette ki. 1991. március 14-én a hadtudományok tiszteletbeli doktorává avatta a Zrínyi Miklós Akadémia.

Somogyi Néplap

Az 1956-os nemzetőrség főparancsnokát támogatja a Fidesz, az MDF és az SZDSZ kaposvári szervezete. – Király Béla kaposvári 12 pontja: 1. A polgárért: hogy a társadalomban, politikában, gazdasági életben mindent cselekedhessen, ami nem sérti mások jogait. – 2. A családért, a fiatalokért: mert a sokgyermekes család a nemzet talpköve. Ezért a tiszteleten kívül, minden lehetséges kedvezményt biztosítani kell számukra. – 3. A modern iskolarendszerért: amely az erkölcsi megújulást megteremtve és a magyarságtudatot elmélyítve művelt emberfők sokaságát neveli ki. Az egyházi és magániskolák rendszerét fel kell újítani, és fejleszteni kell. – 4. A környezetért: hogy vizeink ihatóak, levegőnk belélegezhető, földünk termő, faunánk és flóránk ismét virágzó legyen. – 5. A magántulajdonért: amit akár törvényesen, akár erőszakkal elvettek, legyen újra tulajdonosáé. A vállalkozással szerzett vagyon tiszteletet érdemel. Az állami-és szövetkezeti vagyon elherdálása bűn: meg kell szüntetni! Az ilyen közösségi vagyon végleges sorsát a közösség a parlamenttel közösen döntse el. – 6. Az autonómiáért: a központ ne diktálja a polgárok tevékenységét, hanem azt a helyi önkormányzati szervek támogassák! – 7. A demokráciáért: a parlament és a kormány a kormányzottak akarata szerint intézze nemzetünk ügyét. A diktatúra minden maradványa tűnjön el! Március 25-én mindenki szavazzon jelöltjére, hogy valóban a nép akarata adjon hitelt és hatalmat a parlamentnek. – 8. A jóléti államért: hogy a szorgalmas magyar a bölcsőtől a sírig nyomortól mentes, emberi méltóságban élhessen. – 9. A munkásságért: a munkások érdekében (és nem az ő nevükben folytatott politika) biztosítja a minőségi munkáért a minőségi bért. Küzdünk a szabad és gazdag parasztságért, akik saját tulajdonukat önállóan vagy szabad társulással művelhetik, és terményeiket a szabad piacon értékesíthetik. – 10. A békés megújulásért: a világ máris tisztel bennünket azért, mert hazánkban békés és mélyreható a megújulás. Nemzetünk jó hírét öregbítsük azzal, hogy minden magyarnak helyet adunk újjászülető társadalmunkban, de a volt elnyomóknak tudomásul kell venniük, hogy előjogaik megszűntek. Ezért a jövőben magyar csak ellenfele lehet a magyarnak, de ellensége soha! – 11. Független, semleges Magyarországért: amely ismét Európa szerves részévé kell, hogy váljék. Azokkal a Duna-medencei országokkal, amelyek a magyarok polgári, emberi és nemzeti jogait visszaállítják, szoros baráti kapcsolatot kell kiépítenünk. – 12. A nemzetért – melynek tagja minden magyar, bárhol éljen is –, felelősséggel tartozunk! A hazát mindenek fölött, tetteinkkel szolgáljuk! Választási iroda: Kaposvár, Április 4. u. 12. Tel.: 10-410

tudósportál

A kaposvári Somssich Pál Reálgimn.-ban éretts. (1930), a Ludovika Akad.-n végzett, hadnaggyá avatták a kaposvári gyalogezredhez (1935), Hadiakad.-t végzett (1942), a Columbia Egyetemen történelemből bölcsészdoktori okl. szerzett (1963). Az MTA tagja (külső: 2004. máj. 3.).

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek