Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Brassó, Brassó m., 1928. máj. 18.): író, műfordító, könyvkiadó (politikus). [ROM]DOMOKOS GÉZAKisebbségért Díj 1997.M.: A legszebb üzenet, útirajz, Bk., 1953; A negyedik emlék. Följegyzések Békásról, riportok, Bk., 1961; Esély. Visszaemlékezés 1989-1992, I. köt., Csíkszereda, 1996; Esély. Visszaemlékezés 1989-1992, II. köt., Csíkszereda, 1997.[MIL,ROMIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKACs,RMKK]Műford.: N. V. Gogol: Tarasz Bulba, előszó, Bk., 1955; M. Solohov: Az út [Németh Lászlóval, Makai Imrével], Bk., 1960; Csehov: Sirály, utószó, Bk., 1963; Hamar Márton: Napkeleti ösvényeken, előszó, Bk., 1963; I. Babel: Lovashadsereg, utószó, Bk., 1965; V. Akszjonov: Félúton a hold felé, elb., vál., Bk., 1969; Keserű órán, antol., utószó, Bk., 1975.

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Beke György: D. G. Interjú a Tolmács nélkül c. kötetben, 1972, 462–79. — Horváth Andor: Egy készülő film műhelyében. Beszélgetés D. G.-val. A Hét 1974/7. — Kacsir Mária: Élni és vállalni. A Hét 1974/24. — Kovács János: A funkcionális könyv térhódítása. Beszélgetés D. G.-val. Könyvtár 1977/1. — Beszélgetés az ötvenéves D. G.-val. Kérdez Forró László. Utunk 1978/20. — Gálfalvi Zsolt: Képzelt beszélgetés D. G.-val. A Hét 1978/20.Domokos Géza (Brassó, 1928. máj. 18.) — író, műfordító, szerkesztő. Pályája alakulására döntő befolyással voltak iskolái: az elemit Zágonban, Mikes Kelemen szülőfalujában, a középiskolát Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végezte; egy évig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem filológus hallgatója volt, innen Moszkvába került, 1954-ig a Makszim Gorkij Irodalmi Intézetben Pausztovszkij tanítványa. Előbb az Előre riportere, 1956-tól a Pionírnak, 1957 és 1961 között az Ifjúmunkásnak, 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének főszerkesztője, 1968–69-ben az Előre főszerkesztő-helyettese, 1970-től a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. Közben az ifjúsági mozgalomban, az országos művelődési élet fórumain töltött be felelős funkciókat. Írói munkásságát útijegyzetekkel, riportokkal kezdte (A legszebb üzenet, 1953; A negyedik emlék, 1961), de írt elbeszéléseket, kritikát is. A klasszikus orosz és szovjet irodalmat tolmácsoló műfordításokkal (Solohov, Akszjonov elbeszélései, Rozov, Arbuzov, Vampilov drámái) és esszékkel (Gogol, Turgenyev, Gorkij, Leonov, Babel) egy korszerű irodalomkoncepció kialakításában játszott szerepet. Szerkesztői munkájából az első szakaszban kiemelkedik az Ifjúmunkásnál kifejtett tevékenysége a romániai magyar irodalom megújulásáért-megfiatalodásáért. Az Előre vasárnapi mellékletében (1968–69) közölt művelődéspolitikai jegyzeteinek, akárcsak Titus Popovici Hatalom és igazság c. darabja lefordításának s a bukaresti rádióban románul és magyarul elhangzó előadásainak fontos szerepük van egész irodalmi életünk demokratizálásában, a nemzetiségi irodalmunkban megmutatkozó elvtelen ellentétek megszüntetésében, a demokratikus közgondolkozás megerősítésében, a román és magyar értelmiség legjobbjait felsorakoztató alkotó együttműködés előmozdításában. Az Irodalmi Könyvkiadónál töltött évek alatt útra indította a Romániai Magyar Írók, a Horizont, a Forrás sorozatot. Majd a Kriteriont emeli — annak igazgatójaként — az ország határain túl is ismert, fontos művelődéspolitikai hivatást teljesítő nemzetiségi fórummá. E kiadónál az ő szerkesztésében jelenik meg a Biblioteca Kriterion sorozat, amely a romániai nemzetiségek szellemiségének klasszikus és kiemelkedő mai értékeit közvetíti a román olvasóközönség felé. Két forgatókönyvéből is készült film: az Utak (1972) c. filmriportban Kovászna megyét mutatta be, a Minden kényszer nélkül (1974) c. játékfilmben pedig, amely elnyerte a Filmművészeti Szövetség díját, egy vegyesházasság történetén keresztül a román–magyar együttélés alapproblémáit vetette fel. Elnökletével került sor Gyergyószárhegyen 1980 júniusában a Kriterion írótábor tanácskozásaira, melyeken a marosvécsi találkozók korszerű folytatásaként magyar és román írók a magyar–román irodalmi kapcsolatokat s a romániai magyar irodalom alapvető kérdéseit vitatták meg. (K. L.)

• Apák és fiúk, 1955
• Szoty, 1956
• Az út, 1960
• Éjjeli menedékhely, 1960
• A negyedik emlék, 1961
• A kölcsönkért gyufa, 1962
• Napkeleti ösvényeken, 1963
• Sirály, 1963
• Félúton a hold felé, 1969
• Keserű órán, 1974 [!1975]
• A túlélés iróniája, 1976
• Kortárs román drámák, 1983
• Biblioteca Kriterion, 1987-
• A Kriterion műhelyében, 1988
• Esély, 1996-1998
• Bársonyszékek és hangulatok, 1998
• Igevár, 2000
• Éveim, útjaim, arcaim, 2002
• Apályban, 2004
• Éveim, útjaim, arcaim, 2012
• Az igazság és tárgyilagosság szellemében,
• Entz Géza interjúja az osztrák Tv-nél, a 3,5 millió határontúli magyarságról - New York-i interjú az RMDSZ elnökével, Domokos Gézával - Budapesti beszélgetés Fodó Sándorral (Kárpátalja) - Bemutatkozik a szlovákiai magyar diákhálózat - Vajdasági magyarok,
• Sajátosság, felelősség,
• Találkozásom László Dezső örökségével,
• ,
• ,

• A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993. Szerk. biz. Györfi Ibolya [és mások]. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1995. 195 o., ()
• A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
• Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000]. 847 o., ()
• Irodalmi kalendárium 1998. = Polisz 1997. dec. 34. sz. 136 o. ill., ()
• Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996-1997. 2 db. 343, 269 [1] o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996. 716 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Romániai magyar ki kicsoda 1997. Főszerk. Stanik István. Kolozsvár, RMDSZ-Scriptum Kiadó, 1997. 750, [40] o., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Ítélet   |☰  1970   |☰  irodalmi konzultáns

• Sírfelirat helyett (r.: Rák József, 1990)
• Domokos Géza portré (r.: Kántor László, 2002)
• Domokos Géza, az intézményépítő (r.: , 2004)